Szentpéteri Nagy Richard: mindenki nyugodjon meg, a kastélyokat is ellopják
Szentpéteri Nagy Richard színjátéknak tartja, hogy Lázár János kastélytörvényéről az államfő kérésére az Alkotmánybíróság megállapította, hogy 11 pontjában ellentétes az Alaptörvénnyel. Az alkotmányjogász, politológus szerint ugyanis az összes többi eddig elfogadott fideszes törvény is ilyen. Mint mondta, most még zajlik a kastélyok kiosztása, amikor újabb közpénz kerül be magánvagyonokba. Eközben lehet „ütni” az építkezési és közlekedési minisztert, és ebbe a folyamatba be lehet csatornázni azt a kormány iránt érzett haragot is, ami a beruházások leállítása miatt keletkezett.
Nagyon különös a törvényalkotás Magyarországon. Szentpéteri Nagy Richard ezt a kijelentését részletesen meg is magyarázta. Benyújtanak egy törvényjavaslatot, amit megvitat a parlament. Közben azonban, amíg csak lehet, módosító indítványokkal teljesen átírják az egészet, és végül azt fogadják el. De sok esetben még a kihirdetés előtt is módosítják, majd hatályba lép a törvény, amit később ismét módosítanak. Ez így dilettáns kormányzás – állapította meg az alkotmányjogász.
A normális ügymenet az lenne, ha van egy jogilag szabályozatlan kérdés, akkor azt először megvizsgálnák, egyeztetnének, kiérlelnék az új jogszabályt, amit ezután terjesztenek be a parlamentbe. Ahol ezután átnézik újra, sok esetben még egy felsőház is megvizsgálja, azért, hogy körültekintően járjanak el egy törvény megalkotásánál. Magyarországon azonban minden másképp történik. Ha jelentősebb törvényről van szó, és a házszabály szerint hetekig előveszik annak tárgyalását, amíg nyitva áll a lehetőség, a kormánypárti képviselők feladata, hogy a kezükbe adott módosítókat beterjesszék. A közvéleménynek fogalma sincs arról, mit tartalmaznak ezek a módosításokkal tűzdelt törvényjavaslatok, bár maguk a képviselők sincsenek tisztában vele. Igaz, nekik egyszerűen meg van mondva, hogy mire nyomjanak gombot, azt viszont nem tudják elmondani, hogy mit szavaztak meg – fejtette ki Szentpéteri Nagy Richard.
Most azonban egy különleges színjáték tanúi lehetünk – folytatta a történetet. Azt látjuk ugyanis, hogy Lázár János építési és közlekedési minisztert többen is szidják, támadják. Először Csányi Sándor, majd Vitézy Dávid, most Novák Katalin és az Alkotmánybíróság. Lázár érdekes személyiség, szereti a pénzt és a hatalmat, szeretne arisztokrata lenni, most éppen bent van a kormányban, de érzékeltetik vele, hogy a kormányzaton múlik az, amit tehet. Mert „az állam képviseletében eljárva, tulajdonosi döntés keretében” határozhatna ingatlanok (kastélyok) tulajdonjogának ingyenes átadásáról vagy vagyonkezelésbe adásáról.
Ezt a törvényjavaslatát már a kormányülésen is le lehetett volna szavazni, ahogyan a parlamentben szintén megtörténhetett volna – kezdte elemezni a törvény körül kialakult helyzetet az alkotmányjogász. A kormánypárti képviselők igennel szavaztak Lázár János azóta sem kihirdetett kastélytörvényére, és ezután kezdődött meg az éppen zajló előzetes normakontroll. Csakhogy a köztársasági elnök nem írta alá, hanem továbbküldte a parlamentben megszavazott törvényt az Alkotmánybíróságnak (Ab), amely annak 11 pontját is alaptörvény-ellenesnek minősítette, így az visszakerül az Országgyűlés elé. Tehát nincsenek módosítók, de vannak lobbiérdekek, hiszen még nem dőlt el, ki melyik kastélyt akarja. A folyamat csak azért meglepő, mert eddig kizárták az Ab-t a törvényalkotás rendszeréből, most pedig az Ab-val mondatják ki, amit egyébként a kormány vagy Orbán Viktor most éppen nem akar – emlékeztetett Szentpéteri Nagy Richard.
Hozzátette, már Novák Katalin is megtehette volna, hogy visszaküldi Lázár javaslatát az Országgyűlésnek, de őt a miniszterelnök másra, az Ab-ra utasította. Ilyenkor az Alkotmánybíróság sem ülhet rajta, 30 napja van válaszolni. Ezzel Orbán azt üzente a taláros testületnek, „tessék, most kiélhetitek magatokat”, most úgy csinálhattok, mint egy igazi Ab. Tehát előttük van egy olyan törvény, ami ugyanolyan rossz, mint a többi, amit már elfogadtak. Ellentmondások sora van benne – ahogyan a többiben is –, csak eddig a hatalom szolgájaként tevékenykedő Alkotmánybíróság ilyet nem mondhatott. Most viszont az Ab úgy csinál, ahogyan egyébként kellene neki, elmondhatja, hogy szakmailag tényleg hibás a jogszabály. Mivel minden, a Fidesz által alkotott törvénynek az a célja, hogy minél tovább lophassanak, el kell, hogy rejtsék a szakmai álca mögé – folytatta elemzését az alkotmányjogász.
Lázár János miniszter már Novák Katalin állásfoglalása kapcsán is kijelentette, hogy emögött „gyávaság és régi kommunista reflexek vannak”. Szentpéteri Nagy Richard szerint a miniszter az államfő cselekedetét minősítette, ám mindezt valójában színjátéknak tartja. A cél persze nem az, hogy az Európai Unió lássa, milyen rendben van nálunk a jogállamiság. Itt most csak az számít, hogy lehet kötözködni Lázár Jánossal, aki most olyan, mint egy boxzsák, lehet ütni. Ebbe pedig a kormány elleni haragot is be lehet csatornázni, hiszen ő állította le sok helyen az építkezéseket, beruházásokat, igaz, ezt is kormányutasításra tette. Hogy mi lesz Lázár jövője, majd kiderül, de az biztos, hogy kastélyokat fognak átjátszani magánszemélyeknek, a közpénz átmegy magánvagyonba. Persze nem azt jelölik meg a törvényjavaslatban, hogy „mi lopni szeretnénk”, de a vége az lesz ebben az esetben is – állapította meg az alkotmányjogász.
