Donald Trump: komoly előrelépés történt az ukrajnai háború megoldása irányában
Komoly előrelépés történt az ukrajnai háború megoldása irányába, a tárgyalások jelenleg is zajlanak, és a következő napok nagyon fontosak lesznek – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban újságírók kérdéseire válaszolva, Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel tartott megbeszélését követően.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán konfliktusban nem tanúsít „hűséget" egyik fél iránt sem, hanem az emberek halálát akarja megállítani.
Megismételte, hogy „nem örült" a csütörtökön végrehajtott orosz rakétatámadásnak, különösen mert azt egy béketárgyalás „kellős közepén" indították.
Donald Trump szerint komoly nyomást helyez Oroszországra annak érdekében, hogy Moszkva beleegyezzen a békébe, de megjegyezte, hogy nyomást gyakorol Ukrajnára is ennek érdekében.
Arra a kérdésre, hogy amennyiben kudarcot vall a béketeremtés kísérlete, hajlandó lenne-e újabb szankciókkal sújtani Oroszországot, az amerikai elnök azt mondta, hogy „erre a kérdésre majd egy hét múlva tud válaszolni".
Arra a kérdésre pedig, hogy amennyiben nincs békemegállapodás, hajlandó-e teljesíteni az ukrán kéréseket újabb Patriot rakétarendszerek szállítására, Donald Trump azt mondta, hogy „lássuk meg, mi történik, és, ha van megállapodás, a kérdés szükségtelenné válik", majd hozzátette, hogy erre a választ két hét múlva tudja megadni.
A békemegállapodás érdekében orosz és ukrán részről lehetséges engedményeket illetően, az amerikai elnök azt mondta, hogy Oroszországtól „komoly engedmény lenne a háború leállítása", hiszen a háború Ukrajna egészének elfoglalására irányul.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának a béke érdekében le kellene-e mondania területekről, Donald Trump azt válaszolta, hogy az ország nagyon nagy területi veszteséget szenvedett, az Egyesült Államok pedig segíteni akar. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Krím visszaszerzése „nagyon nehéznek ígérkezik", amit – szavai szerint – 11 éve, Barack Obama elnöksége idején, egyetlen puskalövés nélkül átengedtek.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter, aki a találkozón szintén jelen volt, azt hangoztatta, hogy a háború „lezárható", ehhez mindkét fél beleegyezésére szükség van. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok egy odavezető utat is felvázolt. „Látjuk a célvonalat, de arra van szükség, hogy mindkét oldal igent mondjon. Mindent meg fogunk tenni, hogy segítsük őket ebben" – fogalmazott a külügyminiszter.
Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök a találkozó után méltatta az amerikai erőfeszítéseket, és Donald Trump törekvését a háború lezárására. Hozzátette, hogy összetett helyzetről van szó, amelynek a megoldásához szükséges a politikai akarat, valamint a nyomásgyakorlás. „A háború lezárása felé tett lépésekben az Egyesült Államok részvétele kritikus fontosságú, ami Trump elnökkel lehetővé vált, ez világos, nyilvánvaló, és jelenleg is zajlik" – fogalmazott a norvég politikus, aki az Európával való együttműködés fontosságát is hangoztatta. Hozzátette, hogy nincs vesztegetni való idő, mert az emberéletek elvesztése mellett, Európa és a világ számára is „rossz dolog" egy ilyen kiterjedt konfliktus.
A norvég delegáció tagjaként Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter, korábbi NATO-főtitkár szintén üdvözölte az amerikai erőfeszítéseket egy tárgyalásos rendezés érdekében, ugyanakkor hozzátette, Norvégia fontosnak tartja Ukrajna további támogatását, és közölte, hogy országa megháromszorozta a katonai támogatást, ami 2025-ben mintegy 8 milliárd dollár. Megjegyezte, hogy még egy békemegállapodás esetén is szükséges biztosítani, hogy Ukrajna rendelkezzen védelmi képességgel.
Az amerikai-norvég csúcstalálkozó idején Washingtonban tárgyalt a NATO jelenlegi főtitkára, Mark Rutte, aki a Pentagonban egyeztetett Pete Hegseth amerikai védelmi miniszterrel, és megbeszélést folytatott Marco Rubio külügyminiszterrel, valamint Mike Waltz elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval is.