Szepesházi Péter: az Alaptörvényt és a Római Egyezményt is sérti a kirúgott bírónő ügyében született ítélet
A tisztességes tárgyaláshoz és védelemhez való jogot és a bírói pártatlanság, függetlenség elvét is sérti a másodfokú szolgálati bíróság, Szabó Gabriella jogerős kirúgását jóváhagyó írásbeli ítélete és annak indoklása – mondta el a Hírklikknek a volt bíró ügyvédje. Szepesházi Péter szerint egyetlen olyan kirívó hibát sem találtak a bírónő munkájában – és ilyent nem is említ a határozat –, amely indokolná Szabó Gabriella alkalmatlanná nyilvánítását. Ezért fordul Alkotmánybírósághoz és egyben a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz is a korábban az EU Bíróságától előzetes normakontrollt kérő volt bíró.
Szabó Gabriella még a magyar menekültügyi törvénnyel kapcsolatban kért állásfoglalást az Európai Bíróságtól, ám – feltehetően éppen emiatt és mert az EU Bírósága szakmailag visszaigazolta – később alkalmatlanná nyilvánították. A megismételt tárgyaláson pedig – az idén január végén – jogerősen is helybenhagyták kirúgását bírói állásából. Erről a Hírklikk részletesen beszámolt.
Néhány napja érkezett meg a szolgálati bíróság döntésének írásbeli indokolása. Amíg a határozatot nem látták, addig nem is készítették el az Alkotmánybíróságnak és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságnak (EJEB) szóló panaszt a volt bírónő jogi képviselői. „Erre a kis „taktikára” azért volt szükség, mert a szóban elmondott ítélet sosem teljeskörű, és éltünk azzal a gyanúperrel, hogyha nyilvánosságot kap a véleményünk, az is belekerülhet az íródó ítéletbe” – mondta dr. Szepesházi Péter ügyvéd.
Miután alaposan átnézték a szolgálati bíróság írásbeli indoklását, több olyan állítást is találtak benne, amire felkapták a fejüket, azok ugyanis enyhén szólva is megkérdőjelezhetők. A sok közül az egyik ilyen, hogy a szolgálati bíróság és azt megelőzően az adott törvényszék elnöke – aki elbírálta az alkalmasságot – nem törvényességi felügyeleti kontrollt végez, hanem az alkalmatlansági vizsgálati anyag érdemi szakmai felülbírálatát. Vagyis nem elégedhetnének meg azzal, hogy ha a határidők, formai követelmények tekintetében mindent törvényesnek találtak, akkor ez elég a kirúgás megerősítéséhez. Ráadásul ez szerintük szóvá sem tehető, amivel egy bíró értékelését gyakorlatilag azonos szintre vitték egy egyszerű munkavállaló értékelésével. Ez azért fontos, mert a bírói függetlenség, pártatlanság elve miatt sokkal kevésbé szabad felületesen, általános jelleggel, a tényektől elrugaszkodva, szubjektíven értékelni egy bírót – magyarázta az ügyvéd. „Ez egy olyan óriási tévedés, ami Nyugat-Európában elő sem fordulhatna. Olyan nincs, hogy máshogy értékel egy vizsgálóbíró, vizsgálóbiztos és az ő nyomán az elnök egy adott ügyhöz kapcsolódó jogszabályt, mint maga a vizsgált bíró, akit ezért ki is rúghatnak. Erre garanciák vannak. Az alkalmatlanná nyilvánításhoz és az elbocsátáshoz kirívó, többször előforduló objektív szabálytalanság kell” – fejtette ki Szepesházi Péter.
Másodszor, ha egy szabályozás több értelmezést kínál arra, hogy adott esetben mit tehet egy bíró, tehát nem egyértelmű, azt szankcionálni sem lehet – folytatta az ügyvéd. Ilyenkor ugyanis a hatalomnak, a bírósági vezetésnek vagy valamely nagyhatalmú kollégájának nem tetsző bírót nagyon könnyű lenne ezen az alapon eltávolítani és azt mondani rá, hogy eljárási szabályokat szegett. Viszont ezt az elvet sem követi a szolgálati bíróság ítélete. „Ez azt jelenti, hogy a szolgálati bíróság szerint szubjektíven lehet értékelni valakit, ahogyan például egy filmre azt mondjuk, tetszik vagy sem. És ez a hozzáállás végig nyomon követhető a határozaton, ami teljesen elképesztő.”
A harmadik – amit kiemelt Szepesházi Péter –, az az, hogy Szabó Gabriellának nem engedték meg, hogy hozzáférjen azokhoz az aktákhoz, amelyekről az eljárás szólt, tehát amelyekben bíróként eljárt és állítólag hibákat követett el. Akkor még betekinthetett ezekbe, amikor az alkalmassági eljárás törvényszéki elnöki vizsgálata folyt, ami alapján az elnök eltávolította a bírónőt – akkor még nem volt ügyvédje, s még aktív bíró volt –, de utána a szolgálati bíróságon sem az elsőfokon, sem a másodfokon, sem pedig a megismételt eljárásban – az elképesztő indokolás szerint azért, mert már nem bíró – nem nézhetett bele az aktákba, amelyeket ügyvédei egyáltalán nem láthattak. Vagyis nem nézhettek utána annak, hogy amit egy-egy aktára hivatkozva állítanak, az vajon valóban úgy szerepel-e benne. „Ez rendkívül komoly hiba, hiszen a védelemhez, jogi képviselethez való joga is súlyosan sérült Szabó Gabriellának, ami azt jelenti, hogy magát az Alaptörvény 28. és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét (tisztességes eljáráshoz való jog) is sértette az eljárás. Természetesen ez is szerepel majd az alkotmánybírósági és az EJEB-nek szóló panaszunkban.”
Eddig úgy tudtuk, hogy az Emberi Jogi Bírósághoz csak akkor lehet fordulni, ha már a hazai igazságszolgáltatás minden lépcsőfokát végigjárta egy ügy – vetettük fel az ügyvédnek. Szepesházi Péter szerint ez a helyzet is változik, az Alkotmánybíróság egyre kevésbé „igazi bíróság” Európa számára, és óvatosságból fordulnak egyszerre mindkét fórumhoz.
