Szepesházi Péter: szűkös mozgástérben, de még létezik a bírói függetlenség
Ellentmondásokat talált a másodfokú bíróság annak a férfinak az ügyében, akit az úgynevezett OPNI-s – Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet – perek közül lakelhagyásra kötelezett az elsőfokú bíróság. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanis ki akarta költöztetni azokat az egészségügyi dolgozókat és rokonaikat, akik az OPNI területén ma is szolgálati lakásokban élnek, mert kellene a hely egy elit, bentlakásos gimnáziumnak. A másodfok hatályon kívül helyezte és új tárgyalásra kötelezte az elsőfokú bíróságot.
Ahogy a Hírklikk májusban beszámolt róla, több mint egy éve kezdte perelni a Külgazdasági és Külügyminisztérium azokat az egészségügyi dolgozókat és rokonaikat, akik az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén ma is szolgálati lakásokban élnek. Az intézmény korábbi dolgozóinak bérlői státusza 16 éve rendezetlen, és 2021 óta akarja a minisztérium utcára tenni őket, mert a NER-elit bentlakásos gimnáziumot tervez az OPNI helyére építeni. A média tavaly év végén számolt be arról, hogy a hat lakásban élők közül az egyik bérlőt, egy 90 éves asszonyt nem sikerült kilakoltatniuk, erről jogerős bírói ítélet született.
A bérlőket dr. Szepesházi Péter ügyvéd képviselte, illetve képviseli a mai napig is. Az öt perből három esetnél a bíróság nem rendelt el kilakoltatást, azokat a pereket megszüntették, ebből az egyiknél fellebbezett a magyar állam, de Szepesházi úgy gondolja, hogy a másodfokú bíróság nem fogja kimondani, hogy hibás volt a per megszüntetése. A negyedik kiürítési keresetet a bíróság érdemben kifejezetten elutasította, viszont az ötödik bérlő esetében az elsőfokú, nem jogerős ítélet – érthetetlen módon – engedélyezte a kilakoltatást, de fellebbeztek.
Ebben az esetben a bérlő édesanyja „alól” szüntették meg az OPNI-t, mint munkahelyet, az alperes pedig gyerekként ott maradt, tovább laktak a lakásban, várták a helyzetük rendezését, ráadásul, ha nem is név szerint, de bérlőként van ő is feltüntetve. A volt egészségügyi dolgozó édesanya évekkel ezelőtt meghalt, az azóta felnőtt gyerek pedig a lakásban maradt. A lakásbérleti szerződésben úgy szerepelt, hogy X.Y. és családja – és ahogy Szepesházi Péter magyarázta – Potos Ferenc akkor már gyerekként családtagja volt az édesanyjának, és nyilván ott is lakott. Őt akarták kilakoltatni.
Ennek az ügynek volt a héten a tárgyalása, és a Fővárosi Törvényszék másodfokon hatályon kívül helyezte Potos Ferenc lipótmezei bérlő lakás-kiürítésre kötelezését, a kilakoltatását.
„Nagyon örültem, bár ez még nem jelent végleges győzelmet. De az, hogy újra kell tárgyalnia az ügyet az elsőfokú bíróságnak, azt jelenti, hogy legrosszabb esetben is egy-két évet még nem kell kiköltöznie otthonából Ferencnek” – mondta a Hírklikknek Szepesházi Péter.
Gyakorlatilag ellentmondásokat fedeztek fel az ítéletben. Nem arról volt szó, hogy az összes jogi érvüknek igazat adtak, de annak igen, hogy nem volt koherens az elsőfokú ítélet, mert mást mond a tényállásban és mást az ítélet indoklásában. Tehát újra meg kell majd nyerniük, addig viszont megy az idő, gyengül a rendszer és még az adott bíró is meggondolhatja, hogy másodszor első fokon igazat adjon a bérlőnek – fejtette ki az ügyvéd.
„Számomra ez azt bizonyítja, hogy még mindig van valamennyi bírói függetlenség, még nem vagyunk Putyinnál vagy Lukasenkónál. Ugyan szűkül a mozgástér és bizony lettek volna olyan bírói tanácsok, ahol valószínűleg jóváhagyták volna az elsőfokú ítéletet és a tények, bizonyítékok ellenére, kilakoltatták volna a Ferencet” – fogalmazott Szepesházi Péter.