Szepesházi Péter: védeni kell a független igazságszolgáltatást is

Az Országos Bírói Hivatal (OBH) a bíróságok központi igazgatási szerve Magyarországon. Elnökét a parlament választja. Az Országos Bírói Tanács (OBT) az igazságszolgáltatást, annak pártatlanságát, függetlenségét ellenőrzi. Elnökét az OBT, azaz a bírák választják. Az elmúlt években számos feszültség volt a Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER) működő két szervezet között.  Erről elég sarkalatos véleménye volt, ami mára változni látszik. Mi történt? 

Az Országos Bírói Tanács (OBT) most már új elnökkel, a kinevezettek mellett stabil választott tagokkal és póttagokkal rendelkezik. Úgy gondolom, hogy az első jelek nagyon jók. Úgy látszik, hogy tovább viszik a 2017 és 2023 vége között működő OBT munkáját, a bírák érdekvédelme, a közérdeket védő, bátor, adott esetben a hatalom bírói függetlenséget sújtó intézkedéseivel, véleményével szemben állást foglaló tanács örökségét. Ezzel szemben állnak a 2017 előtti hat évvel. 

2017 előtt nem végeztek érdekvédő munkát?

Akkoriban csak egy-két tag volt viszonylag aktív. Óvatosan mondtak kritikát is az akkor még Handó Tündével és az általa irányított Országos Bírói Hivatallal (OBH) szemben. Most viszont az akkori, összességében elégtelen OBT működését nem követi a tanács. Legalábbis most még úgy látszik. 

Kevésbé ismert a nyilvánosság számára az OBT előző ciklusa.

Vadász Viktor, Matusik Tamás – de a többi tagot is szinte kivétel nélkül említhetem – voltak azok, akik a NER körülményei között is mertek tenni, véleményt mondani. Azt, hogy mennyit tettek a bírói függetlenségért az is bizonyítja, hogy tavaly a Nemzetközi Bírói Egyesület (International Association of Judges) a magyar Országos Bírói Tanácsnak ítélte az ezért járó díjat. Az elismeréssel kiemelték, hogy a bírói tanács minden esetben fellépett a demokratikus értékek védelméért és minden tőle telhetőt megtett a bírói függetlenség védelmezéséért. Az OBT elnöke a díj átvételekor tartott beszédében el is mondta, hogy munkájukban találkoztak jogszerűtlen kényszernyugdíjazásokkal, szabálytalan bírói és vezetői kinevezésekkel, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával, igazságtalan fegyelmi kezdeményezésekkel, lejárató kampányokkal és munkahelyi diszkriminációval is. És tették ezt úgy, hogy már rögtön az elején, a második alkalommal megválasztott tanács 2018. januári megalakulásakor az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkori elnöke, Handó Tünde tulajdonképpen teljes egészében megszakította az együttműködést az OBT-vel, kétségbe vonta a létezését, törvényes működését is, és volt, hogy hazaárulónak nevezte a tanács több tagját. 

A most alakult OBT ön szerint tovább viszi a stafétát?

Az elnök, Szabó Péter személye, az első nyilatkozatai, az első OBT ülés tartalma ezt látszik igazolni. Úgy gondolom, a mai világban, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében nagy dolog, hogy egyelőre viszi őket a lendület. Az esetleg kevésbé reformer, a bírói függetlenséget kevésbé védő, a rezsimbe korábban beágyazódott tagok egyelőre nem mernek ellentétesen szavazni, mint a reformer többség. Az lehet, hogy később ez változik, ha a karaktergyilkos hatalom esetleg zsarolással át akar majd állítani közülük néhányat, de ennek most még nincs jele.

Mire gondolt, amikor azt mondta, hogy viszi őket a lendület? 

Arra, amikor az OBT elnöke elítélte, hogy Varga Zs. András, a Kúria elnöke kivizsgálás miatt felfüggesztette azt a bírói folyóiratot, ami a Kúrián szerkesztett határozatokat tartalmazza, és amiből kiderült K. Endre kegyelmi ügye. Azt is mondta az OBT elnöke, hogy annak örül, hogy a vizsgálat mindent szabályosnak talált, de magát a vizsgálat tényét és a folyóirat felfüggesztését határozottan negatívan minősítette. Ezt nyilvánvalóan meg kellett tanácskoznia az OBT-vel, ami azt jelenti, hogy a tanács is egyetértett vele. A bírói illetményemeléssel kapcsolatban is pozitívan lépett fel Szabó Péter. Lehet, hogy az emelés a közvéleményben nem mindig vált ki pozitív hatást, de valójában az igazságos és pártatlan döntéshez való állampolgári jogot erősíti, tehát nem csak a bírók ügye, hiszen hat azokra a bírósági dolgozókra is, akikre a fluktuáció, a túlhajszoltság, a túlterhelés a jellemző. Az illetményemeléssel viszont megállhatna a bírósági alkalmazottak elvándorlása és nem lenne akkora a létszámhiány. Emellett Varga Zs. András azt szerette volna elérni, hogy ne legyenek nyilvánosak az OBT tanácskozásai, jegyzőkönyvei, mert azokból az is kiderülhet, hogy ő miket mondott és az milyen ellenállásba ütközött. De továbbra is nyilvánosak maradnak.

Az Országos Bírói Hivatal és az Országos Bírói Tanács között is mintha javulna az együttműködés.

Ennek egyik oka lehet, hogy Senyei György, az OBH elnöke és a Kúria elnöke közti konfliktusban Senyei bátran szembeszállt Varga Zs. Andrással. Mert bár, ahogy Ésik Sándor ügyvéd egy publicisztikájában fogalmazott, minden pofon jó helyre ment, azért azt is el kell ismerni, ha valamit jól csináltak.  Akkor is, ha Senyei nem minden esetben járt el olyan keménységgel és határozottan, mint ahogyan azt gondolnánk. Viszont most Varga Zs. Andrásnak a rezsimet legjobban szolgáló és a bírói függetlenséget sújtó lépéseivel szemben az OBH elnöke is fellépett. És e körben van nagy jelentősége, hogy az Országos Bírói Tanács a korábbi viták ellenére, az utóbbi fél–egy évben úgy látszik, hogy jól tud együttműködni az Országos Bírói Hivatallal. Ha netán a politikai rendszer a mostaninál is tovább gyöngül, akkor ez az együttműködés még jobb is lehet.