Szerény haladás az amerikai-kínai csúcson
Nem vártak áttörést az amerikai és a kínai államfő találkozóján, nem is történt ilyesmi. Néhány kérdésben azonban hozott haladást.
A két elnök legutóbb egy éve találkozott. Az akkor várt enyhülésnek azonban véget vetett, amikor az amerikai légierő lelőtt az ország területe felett egy kínai kém-ballont. Míg Peking tagadta felelősségét, az ügy miatt, Antony Blinken amerikai külügyminiszter lemondta tervezett pekingi útját és a két ország kapcsolatai azóta minden korábbinál feszültebbé váltak.
Amerikai részről sérelmezték egyebek mellett a kínai kémkedést, a Tajvan elleni fegyvercsörtetést, haditámaszpontok felállítását a dél-kínai tenger övezetében, nemkülönben az amerikai szabadalmak rendszeres megsértését. Washington megtiltotta a legkorszerűbb félvezetők kivitelét Kínába, és az ilyen jellegű amerikai beruházásokat az országban. Szöges ellentétbe került a két nagyhatalom az ukrajnai háború, legújabban pedig a közel-keleti válság kérdésében is.
A feszültségek ellenére, nyilvánvalóan mindkét fél érdekében állott, hogy a legmagasabb szinten találkozzanak. Kína elsősorban gazdasági okokból kívánt legalább némi közeledést. Az ország gazdasága mindeddig nem érte el a Covid-válság előtti szintet, magas a munkanélküliség és a katonai célokra is alkalmas amerikai csúcstechnológia elzárása komoly gátja a gazdaság fejlődésének, többek között a mesterséges intelligencia területén.
Amerikának viszont szüksége van Hszi Csin-ping támogatására több globális válságban is. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem nem vihető sikerre Kína, a legtöbb káros anyagot kibocsátó ország nélkül. Igen fontos lenne, hogy Peking az Ukrajnával való békekötés felé mozdítsa szövetségesét, Putyin orosz elnököt, s használja fel befolyását arra, hogy Észak-Korea leállítsa atomfegyver-programját.
Mindkét nagyhatalom szempontjából a legfontosabb kérdés Tajvan volt, s ebben, amint várható volt, semmi közeledést nem értek el. Hszi kitartott álláspontjuk mellett, hogy a szigetország Kína része, egyesülése az anyaországgal „elkerülhetetlen. Amerikának abba kell hagynia Tajvan fegyverzését és támogatni kell a békés egyesülést”, mondta. Hozzátéve: nem kell tartani attól, hogy megtámadják a szigetet, de tárgyaltak Bidennel arról, milyen körülmények között történhetne ez meg.
Mindkét amerikai párt szempontjából elképzelhetetlen, hogy lemondjanak Tajvan támogatásáról, esetleges katonai védelméről – legkevésbé egy évvel az elnökválasztás előtt. Az elnök mindenesetre megerősítette Washington álláspontját, hogy egy Kína létezik és elismerte Peking igényét a szárazföldjén kívül eső területekre.
Biden arról beszélt a találkozó után a sajtónak, hogy tárgyalásuk „építő és hasznos” volt. Megállapodtak abban, hogy helyreállítják a közvetlen kapcsolatot a két ország fegyveres erői között, hogy elkerüljék a nem-szándékolt konfrontációkat. E kapcsolatokat Peking szakította meg, miután az amerikai képviselőház elnöke és sok szenátor tavaly demonstratívan Tajvanra látogatott. Az országban jövőre választanak és Washington óvta Pekinget a beavatkozástól. Biden a kérdésre, továbbra is diktátornak tartja-e Hszi elnököt azzal válaszolt: „Hát igen – hiszen egy kommunista országot vezet.”
Megállapodás született arról, hogy Kína megakadályozza a fentanyl előállításához használt anyagok kivitelét. Az egyébként fájdalomcsillapításra használt szer felhasználásával dél-amerikai országokban állítanak elő igen veszélyes kábítószert, amely drámai mértékben elterjedt az USA-ban és több százezer életet követelt már, főként fiatalokét.
A négy órás tanácskozás – egy kaliforniai birtokon – némi humort sem nélkülözött. Biden elnök kérte vendégét – aki egyébként hat éve nem járt az USA-ban – továbbítsa jókívánságait feleségének, Peng Li-Juannak. A dátumot könnyen megjegyezte, mondta, ő is azon a napon, november 20-án született. Ezzel zavarba hozta az elnököt, aki bevallotta: neje születésnapjáról bizony megfeledkezett – mert annyit dolgozik...
