Szétesik a Fidesz: saját alaptörvénye fordult ellene
Az Alaptörvény 17. módosítása nem csupán jogi, hanem politikai vitát is kiváltott Magyarországon. A KlikkTV Egyenleg című műsorában Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász és Szakonyi Péter újságíró arról beszélgetett, hogy az új szabályozás valóban a rendszerváltás előkészítését szolgálja-e, milyen hibákat rejt magában az elfogadott módosítás, és miért vált ismét a parlamenti politika a közéleti érdeklődés egyik központi témájává.
Az új alkotmány felé vezető út
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a most elfogadott alaptörvény-módosítás önmagában nem tekinthető végállomásnak. Szakonyi Péter szerint inkább egy átmeneti állapotról van szó, hiszen a valódi cél egy új alkotmány megalkotása, amely széles társadalmi konszenzuson alapul. Úgy fogalmazott: „a lényeges az lesz, hogy a jövendő alkotmány mit tartalmaz majd”, ennek kidolgozását pedig széles körű társadalmi párbeszédnek kell megelőznie.
Szentpéteri Nagy Richard szintén azt hangsúlyozta, hogy nem mindegy, milyen módon születik meg az új alkotmány. Szerinte minél több állampolgár bevonására, átlátható folyamatra és hosszabb előkészítésre lenne szükség, hogy mindenki számára követhető legyen az alkotmányozás menete. Ezzel párhuzamosan azonban elkerülhetetlennek tartja az Alaptörvény módosítását is, hiszen a jelenlegi szabályozás keretei között kell működnie az új kormánynak.
Az alkotmányjogász arra is emlékeztetett, hogy a Fidesz 2010 után hasonló utat járt be: még a korábbi alkotmányt is többször módosította, majd az új Alaptörvény elfogadását követően azt is szinte azonnal változtatni kezdte. Éppen ezért szerinte most sem rendkívüli, hogy az átmeneti időszakban több módosítás történik, ugyanakkor ezeknek már a készülő új alkotmány irányába kellene mutatniuk.
Elismerés a politikai teljesítménynek, kritika a jogalkotásnak
A műsorban jelentős figyelmet kapott Magyar Péter politikai szereplése is. Szentpéteri Nagy Richard kivételes politikai teljesítménynek nevezte, hogy „a semmiből, zöldmezős beruházásként” sikerült felépítenie egy olyan politikai erőt, amely kétharmados parlamenti többséget szerzett. Elismerően szólt a kampány intenzitásáról, a kormányalakítás előkészítéséről és az új kabinet gyors munkakezdéséről is.
Ugyanakkor éppen ezért tartotta különösen sajnálatosnak, hogy az Alaptörvény módosítása szerinte nem a lehető legjobb megoldással valósult meg. Mint fogalmazott, „nem azért, mert az elegánsabb, hanem egyszerűen hatékonyabb is” lett volna más jogtechnikai megoldás. Bár a módosítások többségét helyesnek nevezte, úgy vélte, néhány ponton elkerülhetők lettek volna azok a viták, amelyek most támadási felületet biztosítanak az ellenzék számára.
Szakonyi Péter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet részben a korábbi kormányzás következménye. Szerinte a Fidesz „beleesett a saját csapdájába”, hiszen annyiszor módosította az Alaptörvényt, hogy végül éppen azokkal a szabályokkal tette lehetővé az új parlamenti többség számára a mostani változtatásokat, amelyek ellen most tiltakozik.
Újra figyel az ország a parlamentre
A beszélgetés egyik legérdekesebb megállapítása nem is közvetlenül az alkotmányozásról szólt, hanem a parlamenti munka megváltozott társadalmi megítéléséről. Szakonyi Péter szerint hosszú idő után ismét jelentős érdeklődés övezi az Országgyűlés vitáit, és különösen figyelemre méltó, hogy a fiatalabb korosztály is követi az eseményeket. Úgy vélte, utoljára a rendszerváltás időszakában volt hasonló légkör, amikor az embereket nemcsak a törvények tartalma, hanem azok megszületésének folyamata is élénken érdekelte.
Saját újságírói tapasztalatait felidézve arról beszélt, hogy a nyolcvanas évek végén az országgyűlési tudósítások iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a kiadványokat szinte azonnal elkapkodták az olvasók. Most szerinte hasonló közéleti figyelem bontakozik ki, ami azt jelzi, hogy a parlament ismét valódi politikai viták színterévé vált.
Szentpéteri Nagy Richard is úgy látta, hogy a 2010 utáni időszakban a parlament elveszítette korábbi nyitottságát, a mostani viták azonban ismét élővé tették a törvényhozást. Magyar Pétert jó vitázónak nevezte, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az Alaptörvény módosításának vitatható elemei miatt akár európai szakmai fórumok is kritikát fogalmazhatnak meg. Ennél is fontosabbnak tartotta azonban, hogy a jogalkotás ne adjon felesleges politikai muníciót egy olyan ellenzéknek, amely szerinte korábban nem rendelkezett érdemi témákkal. A beszélgetés résztvevői így végül abban értettek egyet, hogy a kormány előtt álló legfontosabb feladat nem pusztán az átmeneti szabályok alakítása, hanem egy olyan új alkotmány megalkotása, amely hosszú távon is képes lesz nemzeti konszenzust teremteni.
