Szidják a Bizottságot az európai képviselők az örmény-azeri konfliktus nem megfelelő kezelése miatt
Azerbajdzsán elleni szankciók bevezetését, ezen belül a gázstop meghirdetését követelték az Európai Parlament képviselői, akik élesen bírálták, hogy az unió tétlenül szemléli a Hegyi-Karabahban előállt válságot. Baku kedden „terrorellenes hadműveletet” hajtott végre a zömmel örmények lakta, és az örmények által igazgatott, de Azerbajdzsán területeként elismert enklávéban.
A támadást hónapok óta tartó feszültségek előzték meg, és a történtek felidézik a veszélyt, hogy megismétlődik a 2020-as háború, amelyben ezrek vesztették életüket – figyelmeztet a Euronews.
Az EU elítélte ugyan az agressziót, de nem hozott megtorló intézkedéseket. Az unió egyébként a közelmúltban kötött szerződést Bakuval arról, hogy 2027-ig megduplázza gázimportját Azerbajdzsánból. Sikertelenek maradtak az EU kísérletei arra is, hogy deeszkalálja az Azerbajdzsán és Örményország közötti, évtizedek óta tartó konfliktust.
Az Európai Parlament szerdai vitájában minden politikai irányzatból való képviselők bírálták, hogy az EU csak vonakodva válaszolt Jereván segítségkérésére azóta, hogy az azeri erők kilenc hónapja lezárták a Lacsin folyosót, és ezzel megakadályozták, hogy az enklávéban élő örmény lakossághoz eljussanak olyan létfontosságú cikkek, mint az élelmiszerek, gyógyszerek és az üzemanyag. A képviselők gazdasági és kereskedelmi szankciókat követeltek, s az Azerbajdzsánnal fennálló minden kétoldalú kapcsolat felfüggesztését.
A vitára csak néhány órával azt megelőzően került sor, hogy a szakadár terület elfogadta a térségben a 2020-as háború óta jelenlévő orosz békefenntartók által javasolt fegyverszünetet. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök azonban nemrég a Nyugathoz fordult, és kifejezte csalódottságát, hogy Moszkva nem nyújtott segítséget.
Az EP-képviselők élesen bírálták azt is, hogy az EU barátságosan üzletel Ilham Alijev azeri elnökkel. Ursula von der Leyen bizottsági elnök Bakut „bizalomra méltó partnernek” minősítette tavaly, amikor a Moszkvától való energiafüggőség csökkentésére szerződést írt alá Alijevvel az uniós importok megduplázásáról. Várhelyi Olivér, bővítésért felelő magyar biztos a hónap elején Budapesten találkozott az azeri külügyminiszterrel, hogy stratégiai jelentőségű közlekedési és energiaprojekteket beszéljen meg vele.
A bizottság egy szóvivője kérdésre szerdán leszögezte, hogy szankciókat csakis a tagállamok hozhatnak, de hozzátette, hogy a lehetséges intézkedéseket az ENSZ-közgyűlés ülésszakának megnyitóján megvitatják a tagállamok állam- és kormányfői.
A képviselők a vitában azt is felhozták, hogy az azeri gázszámla egyenesen Azerbajdzsán agresszióját és etnikai tisztogatását finanszírozza. Az uniós tagállamok tavaly 15,6 milliárd euró értékben importáltak gázt Azerbajdzsánból, négyszer annyit, mint 2021-ben. Növeli az importját Azerbajdzsánból Bulgária, Románia, Magyarország és Szlovákia is. A képviselők hangot adtak gyanújuknak, hogy Azerbajdzsánból valójában orosz gáz érkezik, és követelték a szállítmányok eredetének vizsgálatát. A bizottság egy szóvivője erre azt válaszolta, hogy az Azerbajdzsánból érkező gáz a Kaszpi-tengerről való, ami megállapítható a mennyiségek alapján, azon az alapon, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint Oroszország nem szállít olyan mennyiségű gázt Bakunak, amennyit Európa importál.
Az Európai Parlament vitájában a képviselők azt is felvetették: Oroszországnak és Azerbajdzsánnak érdekében áll, hogy egyrészt Örményországban leváltsák Pasinjan kormányfőt és a demokratikusan megválasztott kormányt, mert a szabadság és az emancipáció mellett döntöttek, másrészt, hogy bábrezsimet juttasson hatalomra, mert Moszkva ki akarja építeni a befolyását a Kaukázus déli részén.
Raphaël Glucksmann, francia képviselő (Szocialisták és demokraták) feltette a kérdést: „Hogyan lehet remélni, hogy az Európai Unió valaha is geopolitikai hatalom tud lenni, ha kész arra, hogy így feláldozzon olyan fontos szövetségeseket, mint Örményország?”
