Szigorúan ellenőrzött pedagógus-béremelés
Sok pedagógus szembesül ma azzal, pontosan hány forinttal is emelkedett a fizetése. De nem csak ők figyelik árgus szemekkel, hogy teljesült-e a kormány által beígért, átlagosan 32,2 százalékos béremelés. A PDSZ azt kérte a pedagógusoktól, ahogy megkapják a kinevezésüket, töltsék ki a szakszervezet kérdőívét. Eddig közel kétezren tették ezt meg, közülük 1600-an (63,4 százalék) jelezték vissza, hogy béremelésként csak a fokozatukhoz tartozó minimumot kapták. Rétvári Bence államtitkár azt ígérte, hogy annak érdekében, hogy minden pedagógus megkapja a neki járó béremelést, az államkincstár ellenőrizni fogja az intézményfenntartókat. Ugyanakkor a PSZ is szeretne valós képet kapni arról, hogyan valósult meg a pedagógus-béremelés, ezért a Forrás Társadalomkutató Intézettel közös kutatásba kezdett. Mire az befejeződik, a KSH-nak is nyilvánosságra kell hoznia a 2023-ra vonatkozó diplomás átlagkereseteket. Ahhoz pedig már viszonyítani tudják, hogy a most megkapott béremeléssel hol tartanak a kollégák.
A pedagógusok ma megtudják, pontosan hány forintot is jelent a számukra forintban a sokszor beígért, sokáig elhúzódó, átlagosan 32,2 százalékos béremelés. De nem csak ők kíváncsiak erre. Mint arról mi is beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra kérte azokat a pedagógusokat, akik január 30-ig kézhez kapták a megemelt bérüket is tartalmazó új munkaszerződésüket, hogy jelezzék az érdekvédelmi szervezetnek, mekkora összeg szerepel benne. A visszaérkezett jelzések összesítéséből az derült ki, a januári, átlagosan 32,2 százalékos bértömegnövelés ellenére, a pedagógusok átlagfizetése továbbra is elmarad a diplomások átlagkeresetétől, annak még a 72 százalékát sem éri el, ahogy azt a Hírklikkben olvashatták. A válaszadók 62,1 százaléka arról számolt be, hogy csak a fokozatához tartozó minimális összeget kapta meg, 13,5 százalékuk nagyobb összeget kapott, de nem annyit, amennyit várt, és 24,4 százalékuk kapott annyival többet, mint amennyire számított. A fizetések kiszámításánál a tizedek elhagyásával is igyekeztek egyes tankerületek spórolni, pedig ahogy azt Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője lapunknak meg is jegyezte: „ez elég kicsinyes és aljas húzás, annál is inkább, mivel a számítógépes program tud tizedekkel számolni.”
Ugyanakkor voltak, akik teljesen kimaradtak a béremelésből, voltak, akik bár tanítóként dolgoznak, de megfelelő szakképesítéssel a felső tagozatban a hiányszakmák szaktárgyait taníthatják, a beígért plusz négy százalékot viszont nem kapják. Az óvodapedagógusok pedig a minimumot kapták. A PDSZ szerint a pedagógusok többsége nyilvánvalóan nem elégedett a bérkorrekcióval, hiszen az jelenleg csak a hihetetlenül magas infláció követésére elegendő, sok esetben pedig meg sem kapták azt a mértékű emelést, amit ígértek nekik, a fokozatukhoz tartozó minimumot biztosították csak.
Érdemes emlékezni rá, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely ebben az ügyben a múlt heti Kormányinfón hazugnak nevezte a PDSZ-t, amit az érdekvédelmi szervezet kemény szavakkal vissza is utasított. Erről itt olvashattak. Ezután viszont Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 február 2-i reggeli műsorában arról tájékoztatott: annak érdekében, hogy minden pedagógus megkapja a neki járó béremelést, az államkincstár fogja ellenőrizni az intézményfenntartókat. Komoly intézkedésekre számíthatnak azok, akik nem fordítják a pedagógusok béremelésére az arra kapott teljes összeget. „Amelyik intézményfenntartó nem így tesz, le fog bukni. Nem lehet semmiféle trükk, bűvészkedés ebben, oda kell adni az iskolákban, óvodákban dolgozóknak a teljes bértömeget, ellenkező esetben a fenntartónak büntetőkamattal együtt kell visszafizetnie az összeget” – nyilatkozta. Elismerte azt is, hogy volt, ahol valamilyen hiba csúszott a rendszerbe, de azt gyorsan korrigálni kell. Közölte, hogy a költségvetésben 340 milliárd forintos alapot hoztak létre, aminek teljes egészét a pedagógusok béremelésére kell fordítani.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is szeretne valós képet kapni arról, hogyan valósult meg a pedagógus-béremelés, ezért a Forrás Társadalomkutató Intézettel közös kutatásba kezdett. Az érdekvédelmi szervezet arra kérte a pedagógusokat, hogy vegyenek részt ebben, és töltsék ki a kérdőívet.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke elmondta, azért rendelték meg ezt a kutatást, mert a Klebelsberg Központra hivatkozva, a kormány olyan adatokat hozott nyilvánosságra, amelyek a szakszervezethez eddig beérkezett információk alapján túl szépek ahhoz, hogy a valóságot tükrözzék. A gyakornokoknak 561.000 forintos átlagkeresetet, a Pedagógus I.-be tartozóknak 601.900 forintot, a Pedagógus II.-be tartozóknak 679.000, a Mesterpedagógusoknak 869 000 forintot, a Kutatótanároknak meg 911.000 forintot mutattak ki. A PSZ elnöke megemlítette, hogy mesterpedagógusként az ő bérénél is például mintegy 200.000 forintos eltérés lenne kimutatható, és nem az ő pénztárcájában csörögnének ezek a forintok.
A Forrás Társadalomkutató Intézettel közös kérdőívet mindenki a saját bevallása alapján tölti ki, és abban többek közt kérdésként szerepel az, hogy novemberben milyen bért kaptak, és most milyen bérajánlatot. A kettőből a százalékos emelés is kiszámítható. Az is fontos, hogy mire a kutatás befejeződik, addigra KSH-nak nyilvánosságra kell hoznia a 2023-ra vonatkozó diplomás átlagkereseteket, és ahhoz már viszonyítani tudják, hogy a most megkapott béremeléssel hol tartanak az érintettek. A PSZ ezzel a kutatással kívánja alátámasztani a pontos képet a béremelésről.
A Forrás Társadalomkutató Intézettel a PSZ-nek egyébként nagyon régi a kapcsolata, ez volt az az intézmény, amellyel a Covid idején az oltásokkal és az intézkedésekkel kapcsolatban már közös kutatásokat végeztek. Totyik Tamás megjegyezte, most is direkt társadalomkutatókra bízták a kutatást, hogy súlyozott számításokat tudjanak végezni, ami a közvélemény-kutatások elvárásainak megfelelő.
A hírre, miszerint Rétvári Bence megígérte, annak érdekében, hogy minden pedagógus megkapja a neki járó béremelést, az államkincstár fogja ellenőrizni az intézményfenntartókat, a PSZ elnöke úgy reagált: „kivételesen ebben támogatjuk a kormányt. Itt az a nagy probléma, hogy a parlamenti államtitkár elfelejtkezik arról: a Klebelsberg Központ nagyon precízen, pontosan végrehajtotta az utasítást. Egyedül a nyugdíjasokkal, és az alsós tanítókkal, akik szakkollégiummal, egyéb végzettséggel rendelkeznek, és hiánytantárgyakat tanítanak a felső tagozatban, van gond. Az óvodapedagógusoknál az a probléma, hogy az önkormányzatok nagyon ki vannak véreztetve, és a béremelés fedezetét nem látják még. Ráadásul Varga Mihály pénzügyminiszter normatív számítását, számítási módját annyira eldugott helyre tették fel, hogy az önkormányzatoknak sok esetben a szakszervezetek küldték el az ominózus táblázatot.
Az óvodapedagógusok béremelését érdekessé teszi, hogy az ezzel kapcsolatos települési hozzáállás pártszínektől független. Vannak olyan kormánypárti települések – például Székesfehérvár, Pécs –, ahol a törvényi előírásnál jóval magasabb összeget juttatott béremelésre az önkormányzat, és vannak olyan kormánypárti és ellenzéki vezetésű települések, ahol pedig csak a minimumot adták meg.
A PSZ-hez egyébként a kérdőív közzététele után érkezett egy kérés is, készítsenek hasonló jellegű kérdőívet a már nyugdíjas pedagógusoknak is, nekik is van véleményük, amit szívesen elmondanának.
|
A PSZ továbbra is harcol az oktatásban dolgozók érdekeiért Kongresszust tartott a hétvégén a Pedagógusok Szakszervezete, melyben köszönetet mondott mindazoknak, akik a pedagógus-béremelésért együtt küzdöttek a szakszervezettel. Kiemelték, hogy a tanárok, a szülők, diákok és a civil szervezetek kiállása nélkül mindez nem valósulhatott volna meg. Az érdekvédelmi szervezet legfőbb döntéshozó testülete arra hívta fel a kormánypárti politikusok figyelmét, hogy a kedélyeket nem lehet lecsillapítani hazug propagandával – „a szakszervezetek ellenezték a pedagógusok béremelését” –, ezzel csak olajat öntenek a tűzre. A PSZ nem pártok mellett, hanem az oktatásban dolgozók érdekeiért harcolt, és a továbbiakban is ezt fogja tenni, mert ez számukra érdekvédelmi, szakmai és nem pártpolitikai kérdés, bármennyire is szeretné a kormány pártpolitikai mezőbe tolni az oktatásban dolgozók ügyét. A PSZ szerint nagyon fontos lépés, hogy elkezdődött a pedagógusok bérének a diplomás átlagkeresethez történő felzárkóztatása, de a kialakult visszásságok és elégedetlenség miatt tovább kell folytatniuk a küzdelmet. Ezért továbbra is kiállnak azon nevelést és oktatást segítő kollégák, valamint technikai alkalmazottak mellett, akik most nem részesültek béremelésben. Az oktatásban dolgozókat pedig arra kérték, ne csak a szolidaritásukat kifejezve, hanem aktívan közreműködve is támogassák a további harcot. A Pedagógusok Szakszervezete a sztrájkköveteléseit továbbra is fenntartja, követelik a munkaterhek csökkentését, a sztrájkjogot korlátozó törvények eltörlését, és egy modern, a XXI. századi oktatást támogató nemzeti alaptanterv megalkotását. Ez a pedagógusok, diákok, szülők és a gazdaság minden szereplőjének érdeke. A PSZ kongresszusa állást foglalt, hogy harcol az értelmetlen iskolabezárások ellen. Közleményükben azt írták: „a két és fél éves küzdelem közös céljai kezdenek megvalósulni. Amit elértünk, köszönhetjük magunknak, a diákok, a szülők és a pedagógusok együttes fellépésének és az Európai Unió támogatásának. Minél többen fogunk össze, annál eredményesebbek leszünk! A PSZ XXXIX. kongresszusa hisz abban, ha sokan csatlakoznak a PSZ-hez, kellő erővel, támogatottsággal, a szakszervezet stratégiai ismereteivel megtámogatva további eredményeket tud elérni.” |
