Szijjártó: Magyarország elkötelezett az Ábrahám-megállapodások kiterjesztése mellett

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Vesztfáliai Békekonferencián mindenekelőtt a 375 évvel ezelőtt megkötött vesztfáliai békeegyezményt méltatta, amely az állami szuverenitást tette a nemzetközi kapcsolatok fő alapelvévé, ez pedig szavai szerint Magyarország számára ma is rendkívül fontos.

Felszólalásában ezután hangsúlyozta, hogy hazánk mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán, a kormány ezen történelmi tapasztalatok miatt érvel a blokkok közötti civilizált együttműködés és a béke mellett, nem mást képviselve.

Rámutatott, hogy a második világháború óta napjainkban legrosszabb a nemzetközi biztonság állapota, csaknem ötven országban dúl fegyveres konfliktus és magas a terrorveszély a világ számos részén.

Aláhúzta: gyakran egyfajta „ördögi kör" figyelhető meg, minthogy a háború éhezést okoz, ami elősegíti a szélsőséges ideológiák terjedését, ennek nyomán migrációs hullámok indulhatnak meg és gazdasági nehézségek alakulnak ki, ami újabb háborúhoz vezethet.

Szijjártó Péter a közel-keleti békefolyamatról szóló pódiumbeszélgetésen leegyszerűsítve úgy foglalta össze a kormány álláspontját, hogy „a háború rossz, a béke jó". Mint mondta, a fegyveres konfliktusok megoldása a tárgyalóasztalnál keresendő, a harctéren csak halál és pusztítás van.

Sérelmezte, hogy miközben az európai uniós külügyi tanács ülésén a kontinensen kívüli háborúk esetén azonnal párbeszédre és fegyverszünetre szólítanak fel, Ukrajna ügyében teljesen eltérő a megközelítés.

Kitért az Izrael és több arab ország kapcsolatait normalizáló Ábrahám-megállapodásokra is, és aláhúzta, hogy ezek megkötése rendkívül reményteli fejlemény volt, ami demonstrálta, hogy a legtöbb konfliktus esetében van esély a megoldásra, és van még esély a világ ismételt blokkosodásának megelőzésére.

Kiemelte, hogy az egyezmények jelentették az első sikeres béketervet a Közel-Keleten évtizedek teljes reménytelensége után. Ehhez pedig nyitott kommunikációs csatornákra volt szükség, illetve egy olyan bátor vezetőre, aki kész cselekedni még a mainstreammel szemben is.

Majd azon benyomásának adott hangot, hogy ha nem Donald Trump, hanem más lett volna az amerikai elnök, akkor talán egész Európa „állva ünnepelte" volna az Ábrahám-megállapodásokat.

Emlékeztetett rá, hogy ő volt az egyetlen külügyminiszter, aki részt vett az aláíráson, és sokan kritizálták is amiatt, hogy ott volt „Trump propagandaeseményén". „De nézzék meg, hogy mi történt azóta! A mai a legreménytelibb helyzet a Közel-Keleten az utóbbi évtizedekben" – fogalmazott, hozzátéve, hogy az Ábrahám-megállapodásoknak kellene mintává válniuk a többi hasonló konfliktus rendezésében.

Majd közölte, hogy ezek nyomán van esély egy újabb súlyos biztonsági kihívás elkerülésére Európában, ugyanis „bár a Közel-Kelet távolinak tűnhet földrajzilag, de mind tudjuk, hogy bármi is történik a Közel-Keleten, annak közvetlen hatása van Európára is".

„Mi, magyarok továbbra is abszolút elkötelezettek vagyunk a folyamat mellett, s készen állunk segíteni az Ábrahám-megállapodások folytatását, kiterjesztését" – jelentette ki, tudatva, hogy Magyarország egyszerre ápol a stratégiai kapcsolatot a térség arab országaival és szövetségese Izraelnek.

Illetve figyelmeztetett, hogy a további sikernek személyi előfeltételei is vannak, de ezek szavai szerint megoldódhatnak a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. „Mivel nem vagyunk amerikaiak, nincs erre befolyásunk, így csak drukkolhatunk, és ezt is fogjuk tenni" – mondta.

A miniszter érintette az ukrajnai háborút is, és kiemelte, hogy annak negatív hatásai rendkívül súlyosak és közvetlenek a szomszédos Magyarországon, ráadásul a harcoknak magyar áldozatai is vannak.

„Magyarország véget akar vetni a háborúnak, mert nem akarja, hogy még több ember meghaljon, és különösen, hogy még több magyar meghaljon" – jelentette ki.

Ennek kapcsán leszögezte, hogy Európának mindent meg kell tennie azért, hogy megelőzze a konfliktus további globalizációját.

Végül az iráni atomalku újjáélesztését célzó tárgyalásokról szólva aláhúzta, hogy ez javíthatná a globális biztonságot, ezzel szemben Teherán teljes elszigetelése a rosszabb opció.

Valamint ismét a párbeszéd fenntartásának fontosságát hangsúlyozta, és azt közölte, hogy jövő héten az ENSZ közgyűlésén iráni és orosz kollégájával is találkozni fog. Mint mondta, a világszervezetet éppen azért hozták létre, hogy kommunikációs platform legyen az egymással szembenálló felek számára.

Ha kizárjuk a párbeszéd lehetőségét még az ENSZ-en belül is, még a közgyűlés margóján is, akkor nem fogunk egymással többé semmiről sehol beszélni, és én nem gondolom, hogy a nemzetközi politikának ilyen irányba kellene elmennie" – fogalmazott.