Szóbeli adok-kapok mellett azért lassan valósággá válik a pedagógusok béremelése

Millei Ilona 2024. január 19. 08:00 2024. jan. 19. 08:00

Most, hogy lassan megvalósulni látszik a pedagógusok béremelése, megindult a szóbeli adok-kapok is, ki akarta azt igazán. Gulyás Gergely az év első Kormányinfóján arról győzködte a jelenlevőket, hogy a kormány mindig is úgy vélte, a tanárok anyagi elismertsége messze elmarad a kívánatostól. Ugyanakkor nem felejtette el megjegyezni: „a pedagógus béremeléseknek legnagyobb ellensége a baloldal mellett a szakszervezetek mind a mai napig”. A PDSZ azonnal vissza is utasította a szavait, az érdekvédelmi szervezet szerint a béremelés a sztrájktárgyalásoknak, az oktatási mozgalom tüntetés- és akciósorozatainak köszönhető.

Minden feltétel adott a tanárok és óvónők béremeléséhez – közölte a Belügyminisztérium. Az MTI által kiadott közlemény arról is szól, hogy a kormány a szerdai ülése után rendeletben pontosította a tanárok és óvónők béremeléséhez szükséges részletszabályokat, hogy az érintettek már a februári kifizetéskor az emelt bérüket kaphassák. Ennek megjelenésével minden feltétel adott az új, emelt bért tartalmazó kinevezésmódosítások kiadásához. Az új kinevezéseket január 30-ig kaphatják meg az érintettek. A tárca tájékoztatása szerint a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, és a béremelés a következő két évben is folytatódik. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint. A rendelet azt is rögzíti, hogy teljesítményértékelés alapján az illetmény nem csökkenthető.

A tanárok átlagbére a mostani emeléssel eléri a diplomás átlagbér 71,8 százalékát, a további emelésekkel pedig 2025-re eléri a 80 százalékát. Kormányhatározat rögzíti azt is, ha a diplomás átlagbér emelkedése a tervezettől eltér, a béremelés mértékét indexálni kell, ezért a kormány az év folyamán monitorozza majd az átlagbérek alakulását.

A rendelet értelmében a gyakornokok bére 2024-ben nem lehet alacsonyabb, mint bruttó 528 800 forint, a Pedagógus I. kategóriában 538 ezer forint, a Pedagógus II. kategóriában 555 ezer forint, a Mesterpedagógus kategóriában 630 ezer forint, a Kutatótanárok esetében pedig 750 ezer forint.

Természetesen az év első, csütörtöki Kormányinfóján is szóba került a pedagógusok béremelése. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a kormány álláspontja mindig is az volt, hogy a hivatás rendkívüli fontosságához képest a tanárok anyagi elismertsége messze elmarad a kívánatostól és a várttól, de ahhoz, hogy most ezekben a nehéz költségvetési években látványosan és nagyot lehessen előrelépni, ahhoz valóban az Európai Bizottságtól, az Európai Uniótól nekünk járó, bennünket megillető pénzek is segítséget jelentenek. A Szeretlek Magyarország szerint azonban nem hagyta ki a lehetőséget, hogy az állami tévé kérdésére ne említse meg: „ha a szavakat és a tetteket különválasztjuk, akkor a pedagógus béremeléseknek legnagyobb ellensége a baloldal mellett a szakszervezetek mind a mai napig”.

A PDSZ azonnal ki is adott egy nyilatkozatot, amelyben határozottan visszautasítja Gulyás Gergely állításait. Azt írták: „a szakszervezetek – így a PDSZ és a PSZ – több, mint két éve sztrájktárgyalást folytattak és folytatnak a mai napig, többek között a pedagógusok béremeléséért is. Ennek érdekében hirdettek országos sztrájkot, valamint ehhez csatlakozott megannyi diák és szülő, s nőtte ki magát példaértékű módon oktatási mozgalommá a kezdeményezésük. A jelenlegi 32,2 százalékos tanárbéremelés, illetve az, hogy ez a béremelés mindenkinek jár, vagyis nemcsak a közoktatásban, hanem a szakképzésben dolgozóknak is, ezeknek a sztrájktárgyalásoknak, az azokat követő országos sztrájknapoknak, valamint az oktatási mozgalom tüntetés- és akciósorozatainak köszönhető. Határozott álláspontunk, hogy Gulyás Gergely célja ezzel a kijelentésével nem más, mint a politikai hangulatkeltés annak érdekében, hogy a kormány folytathassa a szakszervezetek ellehetetlenítését célzó programját.”

A PDSZ álláspontja szerint a pedagógus-béremelés összességében a jogaikért kiálló diákok, pedagógusok és szülők közös fellépésének eredményeként valósult meg, az Európai Uniónak pedig kulcsszerepe volt és van az EFOP PLUS keretében a kormány által tett vállalások behajtásában. 

A szakszervezet azt is leszögezte, a pedagógus-béremelés csak az első lépcsőfokot jelenti az oktatás minőségének jelentős mértékű javításához vezető úton, mert ennek biztosítása nélkül nem lehet továbblépni a magas, európai színvonalú oktatás megteremtésében. Ilyen további lépésnek számít: a munkaterhelés csökkentése mind a diákok, mind a pedagógusok számára; a helyi autonómia helyreállítása az oktatási intézmények esetében; a NAT szakemberek általi revideálása, és az oktatási rendszer átfogó és radikális reformja.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint ugyan a pedagógusok még bízhatnak a tárgyalások sikerében, ugyanakkor kényszerhelyzetben is vannak. Az utóbbi oka, hogy nincs megfelelő helyi alku semmiféle tárgyalásra, „készen kapnak mindent”. Vagyis teljes egészében ki vannak szolgáltatva annak, hogy majd milyen kinevezést „tolnak az orruk alá” január 30-ig. Abban viszont még lehet bízni, hogy előre haladnak a dolgok, hisz' eddig is haladtak. Orbán Viktor bejelentése még az volt, hogy átlagos 32,2 százalék béremelést kapnak a pedagógusok, és nem jött rá semmiféle részlet. Most viszont már arra is lehet számítani, hogy nem csak a gyakornokok számíthatnak béremelésre, az mindenkinek jár. Eddig ugyanis még az is bizonytalan volt, hogy akinek már magasabb a fizetése, mint a kategóriája alsó határa, részesülhet-e benne egyáltalán. 

A további tárgyalás Nagy Erzsébet szerint azért fontos, mert addig egyrészt megtudják a kollégáktól, hogy megkapták-e a számukra járó bért, és ha nem valósult meg amit eddig ígértek nekik, akkor az ellen a szakszervezetek felemelik majd a szavukat. De a tárgyalások folytatása azért is fontos, mert abban is megállapodtak az államtitkárral, ha márciusban már tudni lehet majd, hogy mennyi a diplomás átlagbér, akkor ahhoz visszamenőleg fel kell zárkóztatni a pedagógusbéreket, ha annak 70 százalékát sem teszik ki.

Arról, hogy valójában „mennyi is lesz az annyi” szó volt a szerdai kibővített tárgyaláson, amelyet Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár folytatott a PSZ, a PDSZ, az MZTSZ, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőivel. A tárgyalásról a Hírklikk is beszámolt. A szakszervezetekkel ott közölték, hogy 340 milliárd forint pluszt kap a köznevelés rendszere a bérek kiegészítésére. A tárgyaláson szintén jelenlevő Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) vezetője kifejtette, hogy most nem akartak differenciálást, mindenki kapja meg lehetőleg azt a százalékot, amely a fokozata alapján jár neki. Az államtitkári január 31-én egyeztet ismét a szakszervezetekkel. 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom