Szokásához híven ködösít a kormány
Legalább is, ami a költségvetési megszorításokat illeti. Nagyon nehéz pontosan áttekinteni, valójában honnan, mennyi pénzt szándékoznak visszavenni – feltételezve, de nem megengedve –, ha április 3-a után is hivatalban maradnak. Novemberben már bejelentettek egy 350 milliárdos, elsősorban a beruházásokat érintő „csomagot”, a napokban ezt újabb 750 milliárddal fejelték meg. Mennyi az annyi? – kérdeztük Katona Tamás közgazdászt, korábbi pénzügyi államtitkárt.
„Nem lehet pontosan tudni” – ezzel a tömör mondattal kezdte a beszélgetést, és magyarázatként hozzáfűzte, „Mindössze az a biztos, hogy semmiféle transzparencia nincs jelenleg az államháztartásban, a költségvetésben.” Szerinte nyilvánvalóvá vált, hogy annak a költekezési „kedvnek”, amely a múlt év második felétől magával ragadta a választási győzelemért minden áldozatra hajlandó Fideszt, nincs meg a fedezete, és ezt mára a pénzügyi kormányzat is belátta.
Egy másik bejelentés szerint a költségvetésben szereplő elszabadult államháztartási hiányt akarják 5,9 százalékról visszaszorítani 4,9 százalékra. Erről volna szó? Aligha, mondja a professzor. Véleménye szerint még ez a hiánycél is nagyon magas, de ha a számok mögé nézünk, egyértelműen az következik, hogy valahol megszorításokkal számolnak. „Nagyon nehéz úgy véleményt mondani, hogy nem látunk bele a kormány kártyáiba, bár az eddigi bejelentések „mozaikjaiból” sok mindenre lehet következtetni.”
Amikor novemberben bejelentették a 350 milliárd forint zárolását, amely „hivatalosan” a beruházások költségvetési rovatát érintette, a szakma pontosan látta, hogy látszatintézkedésről van szó: a folyamatban lévő fejlesztésektől az év végén már nem lehet elvenni egyetlen forintot sem. Át kellett „tolni” az idei évre a kifizetéseket, amelyek valahol a 2022-es költségvetésben fognak visszaköszönni.
Katona Tamás úgy látja, a most bejelentett újabb 750 milliárdos „csomag” más eset. Pontosan erről sem lehet tudni, milyen beruházások visszafogása szerepel az Orbán-kormány „feleslegesnek” tartott listáján, de az már látható, hogy a budapesti egészségügyi fejlesztéseket érintené, a foglalkoztatás támogatásából is lefaragnának. Ám ezek csak „morzsák” a teljes összeghez képest. Ezzel szemben nagyon komoly kiadási tételek állnak: hogy mást ne említsünk, a 13. havi nyugdíjat, a gyermekeseknek visszaadandó jövedelemadót, a beígért béremeléseket, amelyekről tavaly tavasszal, a ’22-es költségvetés elfogadásakor még szó sem volt.
Hogyan lehet „bestoppolni” a költségvetésen keletkezett lyukakat? A kormányhoz közelálló gazdasági elemzők arról beszélnek, hogy ezeknek a kiadásoknak megvan a fedezetük: azok a százmilliárdok, amelyeket az Európai Unió eddig visszatartott, de előbb-utóbb úgyis kifizeti. „Bizonytalan alapokon áll ez az érvelés” – véli a közgazdász professzor, ugyanis szerinte kicsi az esélye annak, hogy a választásokig akár egyetlen centet is kapjon ebből a pénzből a kormány. „Hogy mégis mivel számol Orbán Viktor? Nem tudjuk, és reméljük, nem is fogjuk megtudni.”
A dolgot persze ennyivel nem lehet elintézni. Egy, a mai vezetés helyébe lépő másik kormánynak szembesülnie kell majd a helyzettel. Ezt Katona Tamás sem cáfolja, de biztos abban, hogy adott esetben lesz elég szakértelme az új vezetésnek felmérni a helyzetet, és ha kell, úrrá tud majd lenni a pénzügyi gondokon. Már most is jó pár olyan beruházás került az ellenzéki pártok látókörébe, amelyekről nyugodt szívvel le lehet mondani. Csak példaként említi a Budai Várban tervezett értelmetlen átalakításokat, a valós költségeknél jóval drágábban leszámlázott autópálya építéseket, amikkel eddig Orbánék a NER oligarchákat hizlalták. „Egy felelős kormány így nem gazdálkodik az adófizetők pénzével. Ebből is látszik, csak április 3-áig tekintenek előre a Karmelita kolostorban” – véli, és hozzáteszi: a jelenlegi kormányzat költségvetési lazaságaihoz már az elmúlt tíz évben is hozzá lehetett szokni, de amióta a veszélyhelyzetre hivatkozva, szabad utat kaptak a rendkívüli kormányzásra, minden korábbi kötöttséget szemrebbenés nélkül átlépnek. Ez egyfajta pénzügyi „orosz rulett”, Varga Mihályék talán abban bíznak, hogy az elszabadult infláció miatt bizonyos kifizetések teljesítését megkönnyíti majd a pénzromlás, illetve számolnak eddig be nem vallott megszorításokkal is.
„Mi a kormány ijesztgetése ellenére sem választjuk a megszorítások útját – szögezi le Katona professzor. – Olyan kiadásokon, beruházásokon spórolunk majd, amelyekre semmi szükség, nem fogjuk értelmetlen kiadásokra szórni a pénzt, nem akarjuk a fideszes oligarchákat tovább hizlalni, betömjük a korrupciós kifizetések által a költségvetésen ütött lyukakat és helyre állítjuk a jogállamiság normáit. Ha ezt látja majd az Európai Bizottság, akkor fel fogják oldani a zárolt számlákat, az uniós csapok újra megnyílnak majd Magyarország előtt.”
A megoldást is ebben látja. Meggyőződése, ha a rendelkezésre álló forrásokat a regionális különbségek felszámolására, az önkormányzatok megerősítésére, a felzárkózás gyorsítására, az egészségügy- és az oktatás kritikus helyzetének javítására, egy határozott antiinflációs politikára fordítja egy felelős kormány, akkor gyorsan helyrebillenthető a költségvetési egyensúlyt.
Egyik napról a másikra a rossz irányba terelt gazdasági folyamatokat persze nem lehet korrigálni, de a kedvező változásokat a saját „bőrükön” is megérzik az emberek. „Szabadabb lesz Magyarországon a levegő, és ezt nem lehet majd migránsozással, a melegek elleni támadásokkal, hazugságokkal sem megmérgezni” – ígéri Katona Tamás.
