Szokatlan és meglepő, de nem törvényellenes a kormány húzása

Ahogy portálunk is beszámolt róla, szokatlan formát talált a kormány „hivatalos” válaszként az Európai Bizottság által a közelmúltban kiadott, és magyar kormány gyakorlatát élesen bíráló jogállamisági jelentésre. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározat (1527/2021. (VIII. 2.) kormányhatározat az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentéséről) ugyanis egyrészt lózungokat puffogtatva kritizálja az Európai Bizottságot, másrészt egyenként elutasítja a jogállamisági jelentésben őt ért bírálatokat, majd végül felszólítja Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy ismertesse a határozat tartalmát az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival.

A meglepő kormányhatározat számos kérdést felvet. Olyanokat, mint például, milyen célt szolgálhat a közlöny-forma; vagy, hogy jogilag lehet-e egy ilyen kommunikációt határozattá emelni; illetve, egyáltalán van-e pontos törvényi kerete egy kormányhatározatnak? Kajdi Józsefet kérdeztük, hiszen vannak ilyen irányú tapasztalatai (is), miután a jogász irányította az első szabad kormány Miniszterelnöki Hivatalát, majd pedig évekig volt a Magyar Nemzeti Bank Titkárságának vezetője.

Jogszabály ugyan nem írja elő pontosan, hogy mi lehet egy kormányhatározat tartalma, de általában az szokott lenni, amit a kormány az alá rendelt szervezet számára feladatként kioszt – mutatott rá. Állampolgári jogokat és kötelezettségeket általában nem tartalmazhat. Nyilvánvalóan, nem normatív a tartalma – tette hozzá.

Egyetértett felvetésünkkel, miszerint ennek a kormányhatározatnak egyértelműen kommunikációs szerepe van. Ugyanis hivatalosabb színezetet ad, ha egy kormányhatározatban és nem a politikusoktól, a kormányzati emberektől már megszokott Facebook-bejegyzésben reagálnak az EB jogállamisági jelentésére.

Annak semmi különös jelentősége nincs, hogy a Magyar Közlönyben jelent meg, ugyanakkor – mint megjegyezte – maga is meglepődött a határozat tartalmán, mondván: ilyet nemigen látott eddig, igaz, semmi nem tiltja, hogy ilyet kiadjanak. „Bár szokatlan, de nem jogszabály- és törvényellenes, ami viszont biztos, az az, hogy a szerepe – azon túl, hogy kiad egy feladatot – színtisztán a kommunikáció” – mutatott rá, majd hozzáfűzte, hogy a tartalmába nem akar belemenni, de „a tényekkel kevésbé áll összhangban”.

S hogy mi a célja? Kinek szól? Hát egyértelműen a belföldnek, azon belül a saját szavazóbázisnak, a tábor összetartásának – vonja le a következtetést Kajdi, azt fejtegetve, hogy immár több választás óta ez az egybetartás a cél, ezzel tud Orbán nyerni, úgy, hogy a választási szabályok igazítása kétharmados többséget biztosít, persze csak a parlamentben, hiszen a szavazati eredmény még az ötven százalékot sem éri el.

Valójában akkor Orbánnak a jövő évi választási vereségtől való egyfajta félelmét mutatja, hogy ilyen szokatlan módon, már a kormányhatározat műfaját is beveti? – tettük fel a kérdést. Kajdi szerint a csuda tudja, de az biztos, hogy be akarja biztosítani a választási győzelmét, s még véletlenül sem szeretne változást. Minden létező eszközzel azért küzd, hogy ne is legyen változás.

„Nem feltétlen a félelmet érzem, inkább azt, hogy minden létező lehetőséget meg kell ragadni a választás biztosítása érdekében. A 2002-es bukást ugyanis Orbán úgy élte meg, hogy azért vesztett, mert kihagyott lehetőségeket, azóta pedig minden rést igyekszik betömni, hogy ne tudja újból elveszíteni a választást. Ez is egy ilyen kis szelete a történetnek. A hatalom megtartásának minden eszközzel történő megvalósításának egy módja” – magyarázta Kajdi József.

A vonatkozó kormányhatározatról korábban Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogásszal, politológussal is beszéltünk. Az ezzel foglalkozó cikket itt olvashatják.