Szokatlan módon reagáltak a legnagyobb hírszerzők a világhelyzetre

Ha valakik, ők ketten pontosan látják, mi történik a világban és tudnak is valamit tenni – véli Gyarmati István. Ha összefognak, nyomást gyakorolhatnak a legveszélyesebb válságövezetekre a béke érdekében. A két szervezetnek három különböző konfliktussal kell megbirkóznia, ami azért sem könnyű, mert az orosz-ukrán háborút kivéve, ami ismert típusú konfliktus, az új kihívásokra új eszközökkel kell válaszolni. Az orosz-ukrán konfliktusnál nem kellenek új eszközök, ott ugyanazt kell csinálni, amit mindig is ilyen háborúban, viszont a másik kettőre nem igazán hatnak azok az eszközök, amiket eddig használtunk – fogalmaz a biztonságpolitikai szakértő. 

A terrorellenes fellépés a két szervezet partnerségének középpontjában áll, és együttműködnek például az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorcsoport fenyegetése ellen. Kiállásuk alapvetően az izraeli nyilvánosságnak szól, illetve az iráni támogatóknak, hogy gyakoroljanak nyomást a Hamaszra, és ki nem mondott módon a libanoni siíta milíciára, a Hezbollahra is. A mostani konfliktus új helyzetet teremtett, ilyet a történelemben eddig nem tapasztaltunk, még a Közel-Keleten sem – mondja a biztonságpolitikai szakértő. Izrael eddig mindig hagyományos háborúkat vívott, azokat napok alatt megnyerte és a társadalom egységesen felsorakozott a harcok és a kormányzat politikája mögött. Most azonban Izrael céljai nem világosak. Benjamin Netanjahu kormányfő eddig a Hamasz legyőzését és a túszok kiszabadítását szorgalmazta, most arról beszélt, hogy nem megsemmisíteni kell a palesztin terrorszervezetet, csak a politikai uralmát megtörni, emellett kimondta, hogy a biztonság a túszoknál előbbre való. „A jelenlegi izraeli kormányfő nemhogy nem együttműködő, de nem is reagál a világon semmire, csak a saját személyes érdekeit követi, amivel nagyon sokat árt. Abban a hitben él, hogy neki csak akkor van veszteni valója, ha nincs háború, amíg folynak a harcok, addig sértetlen, és tudja, hogy Izraelt nem fogja Amerika cserben hagyni” – elemezte a helyzetet Gyarmati István. 

Ha a politika felülírja a hírszerzést, a katonai tényeket, akkor abból baj van, és Izraelben most olyan kormány van hatalmon, amelyik ezt rendszeresen megteszi. Az országban a szélsőséges ortodox vallási pártok uralják a vezetést, ami nem jó jel a háború és Izrael számára. A védelmi miniszter szembefordult a miniszterelnökkel, de ebben a vitában az amerikaiak a védelmi minisztert támogatják. Ez rendkívül szokatlan esemény.

A CIA és az MI6 közösen lép fel az oroszok szabotázshadjáratával szemben is. Oroszország gátlástalanul megsérti az ENSZ alapokmányát és a globális normákat, de Vlagyimir Putyin orosz elnök mégsem lesz képes felszámolni Ukrajna szuverenitását és függetlenségét – fogalmaztak a szerzők. Kifejtették, hogy az orosz-ukrán konfliktus megmutatta, a technológia és a hagyományos fegyverzet kombinált használata módosítani tudja a háborúk menetét. Az ukrajnai háború az első, amelyben együttesen és ilyen példátlan mértékben jutottak szerephez a nyílt forráskódú szoftverek és az élenjáró hadszíntéri technológiák. Ezek kereskedelmi és katonai műholdak fotói, a drónok, a kiberhadviselés, a személyzet nélküli légi és tengeri járművek bevetését vegyítették a közösségi média segítségével.

Az ukrán-orosz konfliktus ugyanakkor hagyományos területszerző háború Oroszország részéről, amit Gyarmati szerint katonai és politikai eszközökkel kell kezelni. Ukrajnában az látszik, hogy az ukránok és a Nyugat elkezdett elindulni valamilyen tárgyalásos megoldás felé, de sajnos tudni kell, hogy az engedményeket, amiket ajánlanak, Putyin mindig a gyengeség jelének veszi. Nem biztos, hogy Putyint ez ráveszi arra, hogy tárgyaljon, bármennyire ismert a háború természete, ott további fegyverszállítások és más eszközök bevetésére lesz szükség. 

Kína vadonatúj helyzetet jelent. Adva van egy feltörekvő szuperhatalom, amivel a háborút mindenképpen el kell kerülni, mert az katasztrofális következményekkel járhatna. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szuperhatalom a történelemben először nem az észak-atlanti, hanem egészen más civilizációból jön. Az MI6 és a CIA számára Kína felemelkedése jelenti a XXI. század elsődleges hírszerzési és geopolitikai kihívását, és a két szolgálatot ennek megfelelően át is kellett szervezni.

A CIA elmúlt 75 éve alatt minden megváltozott: a célok, az eszközök, a lehetőségek, a kihívások. A hírszerzők a technikai eszközök nagyon széles tárházát használják, aminek az a hátulütője, hogy nagyon erősen háttérbe szorult az emberi alkotóerő, mindenhova belátnak a technikai eszközök, kivéve az ember agyát. Vissza kellene hozni az emberi értelmet, de ez nagyon nehéz, mert a technika nagy mértékben megnehezíti az álcázást, a fedést. Sok mindenben segít, de megnehezíti a fedőtörténetek „előállítását”, ezért az oroszok egyre gyakrabban a hidegháborúból ott maradt alvó kémeket ébresztik föl – magyarázza a modern hírszerzés határait Gyarmati István. 

A modern hírszerzésben komoly szerep jut a magánszektornak. A trend az, hogy a hadsereg fejleszti a technológiát és onnan szivárog át a civil szektorba. Egy kivétel van: a kibervédelem, ahol az üzleti szféra jár az élen és a katonák ezen a területen sok tekintetben onnan veszik át a megoldásokat.

A hírszerzés területén a britek és az amerikaiak között a legmélyebb az együttműködés, ők szinte mindent megosztanak egymással. Kapcsolatuk mindig egyfajta privilegizált együttműködést jelentett, ezt most demonstrálták is. Összeköti őket a történelmi háttér és egyforma filozófiájuk, így a két szervezet a lehető legkevesebb kiszivárgás mellett működik.