Szombaton tüntetnek, elfogyott a pedagógusok türelme

Mint azt a bizonyost a palánkon. Az út a szakmaválasztáshoz nevet viselő programról van szó, amelyben azt várták a tanároktól, készítsék felvételire az erre jelentkező általános iskolás – hetedikes és nyolcadikos –, hátrányos helyzetű diákokat, segítsék őket, hogy az iskolai eredményeik javuljanak.

A kész átverés az volt, hogy az oktatók és a tanulók közül sokan nem kapták meg az őket megillető pénzt – a tanárok a bérüket, a gyerekek az ösztöndíjukat. Egy tanárnő perre ment, és – a több évig tartó bírósági eljárást követően – végül nyert. Az ország más részéből is hasonló problémáról érkeztek hírek. Nem fizettek, vagy nem annyit, amennyit kellett volna. A program főszervezői a pontatlanul kitöltött dokumentumokra hivatkoztak, és a többi ehhez hasonlóra.

A programmal kapcsolatos negatív tapasztalatokat egyébként a Nyíregyházán tartott rendezvény résztvevői szintén szóvá tették. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint jogsértésekkel teli ennek az említett programnak a teljesítése és több munkaügyi per van folyamatban emiatt.

A holnapi tüntetés ezért is jött létre, no meg legfőképpen azért, mert a szakszervezet és a kormány a pedagógusok béremeléséről és a munkaterhek csökkentéséről folytatott tárgyalásai a szakszervezet által adott november 22-i határidőig, vagyis a magyar közoktatás napjáig nem vezettek eredményre.

A szakszervezet követeli a pedagógusok béremelését, a tanárok, oktatók óraszámának, munkaterhének csökkentését, a pályakezdő pedagógusok támogatását, a köznevelési intézmények állapotának javítását, a hat éves gyermekek kötelező beiskolázásáról szóló szabályozás visszavonását.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a kormány által közölt adatokkal ellentétben, soha nem voltak ilyen messze a nemzetgazdasági átlagtól. A pedagógusfizetések és a kezdők bére még a garantált bérminimumot sem éri el.

És ami az oktatás egészét illeti, álljon itt Hiller István szocialista politikus véleménye: „Én azt szeretném, ha racionális kereteken belül, minél tovább tanulnának a fiatalok. Angliában a pártok alig látott mértékű konszenzusban emelték meg a tankötelezettség korhatárát. A magyar kormány volt az egyetlen, amely csökkentette. Ilyen még sem a magyar oktatástörténetben nem volt, sem Európában.

Mi annak idején megcsináltuk a Felsőoktatási Kerekasztalt, amellyel nagyon kemény csatákat vívtunk és kimondottan normális partneri viszonyt alakítottunk ki. Azért tartom fontosnak az ilyen intézményeket, mert ha baj van, sokkal hitelesebb megkérni a résztvevőket, hogy tárgyaljanak, ha akkor is megkérdezzük a véleményüket, amikor „hétköznap” van. De 2010-ben szétvertek minden ilyesmit, a közoktatási törvényből kiszedték a Közoktatási Tanácsot, hogy ne kelljen vele leülni. Aztán jöttek a tapasztalatok, és nagyon kevés szülőt, pedagógust talál, aki egy magánbeszélgetésben ne azt mondaná, hogy a helyzet borzalmas”.– tette hozzá Hiller.

Szabó Zsuzsa PSZ-elnök pedig elmondta, hogy egy évig tárgyaltak béremelésről, óraszámcsökkentésről, a pályakezdők támogatásáról, a tanári többletmunkák kifizetéséről; eredménytelenül. – Elég volt, elfogyott a türelmünk – tette hozzá.

Holnap tüntetés lesz a pedagógusokért és a diákokért. Ha ez sem fogja a kormányt jobb belátásra bírni, akkor következik januárban a sztrájk.