Támadás érte a magyar bíróságot
Lázár János kijelentései a bírók politikai elfogultságáról újabb vörös vonalat léptek át – figyelmeztet Laczó Adrienn ügyvéd. A vádak nemcsak a bírói függetlenséget, hanem a jogállamba vetett társadalmi bizalmat is aláássák.
Heves és példátlan támadást intézett a napokban Lázár János a jogásztársadalom ellen. Bár szavai az ügyvédeket sem kerülték el, a hangsúly egyértelműen a bírókon volt. A politikus azt állította: a bírák pártpolitikai alapon elfogultak, sőt, azt sugallta, hogy egy kormánypárti szavazó nem számíthat pártatlan ítéletre.
A kijelentésekre határozott reakció érkezett Laczó Adrienn ügyvédtől, aki az Ügyvédkör évértékelő konferenciáján, majd egy nyilvános Facebook-bejegyzésben is megszólalt. Nem indulatos viszontválaszt adott, hanem jogállami figyelmeztetést.
„Nagyon felbosszantott, amit Lázár János mondott” – fogalmazott az ügyvéd, hangsúlyozva: nem pusztán a bíróságok szakmai kritikájáról van szó, hanem egy olyan állításról, amely súlyosan rombolja a közbizalmat. „Az a mondat, hogy egy Fidesz-szavazó nem számíthat igazságos ítéletre, rendkívül veszélyes.”
Igazságszolgáltatás vagy jogszolgáltatás?
Lázár János egyik kulcsállítása szerint Magyarországon „igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás” működik. Laczó Adrienn szerint ez egy régi, gyakran félreértett különbségtétel. „A jogszolgáltatás egy szűkebb, technikai megközelítés, míg az igazságszolgáltatás egy tágabb, értékalapú fogalom” – mondta, hozzátéve: a bíróságok munkája természetesen kritizálható, de nem politikai vádaskodással.
Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a kormány problémát lát az igazságszolgáltatás működésében, akkor éppen neki lenne eszköze és felelőssége a helyzet javítására. „A bíróságok jelenlegi gondjainak nagy része a jogi és a finanszírozási környezetből fakad” – hangsúlyozta.
Instabil jogrendszer, politikai kinevezések
Laczó Adrienn szerint a bíróságok helyzetét naponta változó jogszabályok, kiszámíthatatlan környezet és politikai kinevezések nehezítik. „Politikai kinevezettek irányítják a bírósági szervezetet, nem megfelelő a kiválasztási rendszer, nem megfelelőek az anyagi körülmények” – sorolta.
Ilyen környezetben szerinte hiteltelen az elvárás, hogy a bíróságok „magasabb rendű igazságot” szolgáltassanak. „Ha ezeket a feltételeket rendbe raknák, utána lehetne számon kérni a bíróságokat” – fogalmazott.
Politikai preferencia nem egyenlő az elfogultsággal
Az ügyvéd különösen visszautasította azt az érvelést, amely a bírók állampolgári mivoltából politikai elfogultságot vezet le. „Minden bíró ember, Magyarországon él, választópolgár, tehát nyilván van pártpreferenciája” – mondta. Ez azonban szerinte semmit nem jelent az ítélkezés során.
„A formális logika és a nagy számok törvénye alapján egészen biztos, hogy a bírói karban vannak Fidesz-szavazók is” – tette hozzá, hangsúlyozva: eddig mégsem hallani arról, hogy a kormánypárti érintettek rendszeresen elfogultságra panaszkodnának.
Laczó Adrienn szerint a bírói hivatás lényege éppen az, hogy a személyes meggyőződést „a ruhatárban hagyják a kabát mellett”. Vallási nézet, politikai szimpátia, világnézet – mind irreleváns az ítélet szempontjából.
Anyagi és szervezeti nyomás
A beszélgetésben szó esett a bírói kar „legatyásításáról” is. Az ügyvéd nem a megélhetési szintet emelte ki, hanem a mindennapi működés nehézségeit. „Nincs jegyzőkönyvvezető, fölösleges adminisztrációval vannak agyonnyomva, ami elveszi az időt az érdemi ítélkezéstől” – mondta.
Szerinte ilyen körülmények között könnyebb „belesimulni az átlagba”, mint bátor, alaposan indokolt döntéseket hozni. „Ha futószalagon jönnek az ügyek, akkor elbillen a rendszer a jogszolgáltatás irányába” – fogalmazott.
Veszélyes precedensek
Laczó Adrienn a bírókat ért támadások mellett kitért egy másik, szerinte súlyos jogsértésre is: politikai tiltakozók beazonosítására és adatainak nyilvános sugallására. „Ilyen adatokat a kormány nem kérhet le, és még áttételesen sem hozhat nyilvánosságra” – hangsúlyozta. Véleménye szerint ez akár hivatali visszaélés és személyes adattal való visszaélés gyanúját is felveti.
Jogállam vagy bizalomvesztés
Az ügyvéd szerint a bírók politikai támadása messze túlmutat az aktuálpolitikai hasznon. „Ha az emberek nem bíznak abban, hogy a bíróság pártatlan, akkor nem az igazságszolgáltatáshoz fognak fordulni” – figyelmeztetett. Ez pedig szerinte társadalmi szinten vezethet káoszhoz.
Laczó Adrienn végső üzenete egyértelmű volt. „Nem a bírók politikai címkézése visz előre, hanem a jogi és intézményi feltételek rendbetétele.” A kérdés már nem csupán szakmai, hanem az is, hogy mennyire marad meg a jogállamba vetett közbizalom.
