Támogatás helyett, már megint hitelfelvételre buzdít a kormány

A jelzések szerint április 1-jén indul az az államilag támogatott hitelkonstrukció, amelyről a múlt hét második felében csepegtettek részleteket. Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján közölte: „tíz évre 10 millió forint erejéig 0 százalékos hitelt nyújtunk azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, akik a gazdasági újraindítás lehetőségeivel egy kezdő összeg nélkül nem tudnának élni... Nyilván sokan megálltak, elsősorban a bajba jutott ágazatokban, ahhoz, hogy újra meg tudjanak indulni, nem elég a korlátozásoknak a föloldása, valami pénzügyi segítség is kell. A mikrovállalkozásoknak ez a 10 milliós hitel tíz évre 0 százalékos kamattal, három évig tartó moratóriummal, tehát csak három év után kell kezdeni törleszteni majd ezt a hitelt, segítséget jelenthet.”

Mire lesz ez elég?

A gazdaság-újraindítási akcióterv részeként kidolgozott konstrukcióról beszélt Parragh László, az MKIK elnöke, s elárult róla részleteket Varga Mihály pénzügyminiszter is. Ám sokkal többet nem tudtunk meg tőlük sem, legfeljebb azt, hogy a hitelkonstrukció keretösszege 100 milliárd forint lesz. 

A keret nem kicsi, de a konstrukciót mégsem tartja olyan nagy durranásnak Dávid Ferenc, aki mindazonáltal azt értékeli, hogy a kormány legalább aktivitást próbál mutatni. Kérdés számára azonban, hogy mire lesz ez elég. „Nem leszek ellendrukker, de egyelőre túlságosan kevés róla az információ, alapkérdésekre sem ismerjük a választ” – szögezte le, három szempontot hozva fel – illusztrálandó szavait. Egyrészt, lesz-e vállalkozói oldalról elég hitelfelvevő; másrészt milyen garanciákkal bástyázzák majd körbe; harmadszor, milyen teaor-számú tevékenységekre kínálják. 

Sokak számára nem ez kellene

Ezeket nem tudjuk, de azt igen, hogy nagyon sok vállalkozás szempontjából nem a legaktuálisabb problémára kínál választ, hiába a moratórium és a kamatmentesség – mutatott rá Dávid Ferenc. Hozzáfűzte: egyáltalán, ha április 1-jétől nyílik meg a lehetőség, akkor mi lesz addig azzal a sok vállalkozással, amelyek már nem bírják ki talpon a februárt és a márciust. Mondjuk, képtelenek kifizetni a bérleti díjakat, s ebben segítséget nem kaptak. Mert ugyan jól hangzott, hogy a kormány elrendelte, hogy az önkormányzatok nem szedhetnek be bérleti díjakat, miközben a bérleti díjaknak csak az öt százalékát vetik ki normális esetben az önkormányzatok, a maradék 95 százalék a plázákhoz, vállalkozásokhoz, magánszemélyekhez kerül, „más szóval, a kormánynak sikerült ismét orrba verni az önkormányzatokat, miközben a bérlőkön nem segített”.

Egyedi a konstrukció, de...

A piacon egyébként valóban egyedi ez a kamatmentes, moratóriumos hitelkonstrukció, mert ugyan léteznek közel nulla százalékos kölcsönök az érintett vállalati kör számára (ezt egyébként a Portfolio csokorba is szedte), de olyan nincs, amelyik három éves moratóriumot kínálna. 

A részletek ismerete nélkül – a közgazdász szerint – azonban nehéz megítélni, mennyire lesz hasznos ez a kölcsön a megcélzott vállalkozói kör számára. A három év moratórium persze jól hangzik szerinte, de félőnek tartja, hogy leginkább azok a vállalkozások veszik majd igénybe a – vélhetően, szabad felhasználású – hitelt, amelyeknek igazából nincs is gondjuk. Nagy kérdés ugyanis, hogy fel meri-e venni egy olyan kkv, amelyik ugyan jogosult lenne rá, de tart attól, hogy nem fogja bírni a három év után kezdődő törlesztést. Egy másik kör számára  pedig ingyen-pénznek tűnhet a hitel, amit – emiatt – gondolkodás nélkül felvesz majd, nem törődve azzal, hogy három év múlva hogyan lesz képes fizetni a részleteket. 

A garancia kérdése is nyitott

Ami nagyon fontos még a közgazdász szerint, az az, nem tudjuk, milyen és mennyi állami garancia van mögötte. „Ha van egy beruházási hitelem, egy korábbi növekedési hitelprogramos konstrukcióm (NPH), s szeretnék még egy kölcsönt felvenni, a bank – ha látja, hogy ki vagyok feszülve – csak akkor adja azt meg, ha van mögötte egyfajta garancia, kezességvállalás” – fejtette ki. Úgy véli egyébként, hogy minden bizonnyal jelzálog-követelményt tesznek majd a hitel mögé. 

Kik lesznek a kedvezményezettek?

Nem tudjuk azt sem – folytatta –, hogy mely ágazatok vállalkozásai számára teszik lehetővé a hitel felvételét, miután egyelőre csak vélelmezzük, hogy a teaor alapján működik.

Azt is csak sejteni lehet, hogy az MFB a kereskedelmi bankhálózaton keresztül tolja majd ki a konstrukciót a piacra, hiszen ha tömegesen akarják a felvételt lehetővé tenni, akkor annyi bankfiókban kell majd kínálni, amennyivel a Magyar Fejlesztési Bank nemigen rendelkezik. Ebben az esetben azonban felmerül a kérdés: milyen garanciát kapnak maguk a bankok? Milyen ellentételezést? 

Kormányzati filozófia PR-szemlélettel

„Ugyanakkor alapvetően azt nem érzem – s ez már nem a konkrét hitelhez, hanem  a kormányzat filozófiájához kapcsolódik – mondja Dávid Ferenc, rámutatva: már megint nem támogatást ad a kormány, hanem egy hitelkonstrukciót kínál fel, aminek vagy megfelelek, vagy nem. 

A VOSZ korábbi főtitkára furcsának tartja azt is, hogy csak csepegtetik az információt, miközben nyilvánvalóan részleteiben kidolgozták az egész konstrukciót. Dávid elismerte, hogy lehet némi igazság abban, amit felvetettünk: nevezetesen, hogy a PR-szempontjából kifejezetten előnyös a kormány számára, hogy napirenden tartja a kamatmentes hitel lehetőségét, hogy minden nap foglalkozzon vele a sajtó és a közvélemény. Mint fogalmazott: „ez igaz lehet, hiszen ha nem a PR lenne a fő szempont, akkor a gazdasági évadnyitón Varga Mihály elmondhatta volna azt a 15 paramétert, amely alapján már másnap tudna a lehetőséggel számolni a vállalkozás”.