Tarczay Áron: támadható a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése
Sok mozgástere nem marad egy civilszervezetnek, ha „célba veszi” a Szuverenitásvédelmi Hivatal – mondta a Hírklikknek Tarczay Áron, ügyvéd. Ha például nem működik együtt a hivatallal, az elnök „indokolt esetben” a szervezet vezetőjének nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatását kezdeményezheti. Azt azonban nem tilthatják meg, ha valótlant állítanak adott szervezetről, vagy megsértik a becsületét, illetve rágalmazzák a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyilvános jelentésében, akkor erre válaszul a szervezet személyiségi jogi pert indítson. Ha a magyar bíróság erre azt mondaná, hogy nem lehetséges, akkor ez a döntés az Alkotmánybíróság, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is támadható.
Ahogy azt a Hírklikk is megírta, tavaly decemberben fogadta el a parlament – a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk 140 igen szavazata és 50 nem mellett – a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is életre hívó törvényt. Azóta többen is véleményt mondtak a kialakult helyzetről, amely szerint a hivatal vizsgál, jelent, fellebbezésnek helye nincs. A szuverenitásvédelmi törvény többek közt megtiltja, hogy a választásokon bármelyik jelölőszervezet külföldről (vagy belföldről) pénzt fogadjon el akár névtelen adomány formájában is a kampányához. Ha kiderül, hogy valaki a választások alatt vagyoni előnyt szerzett, mert anyagi juttatást fogadott el és azt felhasználta a kampányban, három évig tartó szabadságvesztésre ítélhető. Arról, hogy mit tehet az a civilszervezetet, amelyet célba vesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal, dr. Tarczay Áron ügyvédet kérdeztük meg.
A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány egyik oldalán, a nonprofit.hu-n olvasható információ arról, hogy mi történik akkor, ha egy civilszervezetet kezd el vizsgálni a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szuverenitásvédelmi törvény nem csak a választásokhoz kapcsolódó szervezeteket hivatott vizsgálni?
A törvény egyes rendelkezései nem csak állami, önkormányzati szervekre, hanem „bármely szervezetre, személyre” vonatkoznak, így azok a civilszervezeteket is érinthetik. Ugyanakkor azt, hogy pontosan hogyan érintik, a jogszabály puszta szövege alapján egyelőre nehéz előre látni és új szabályról lévén szó, gyakorlati tapasztalatok még nincsenek.
Mit tehet az a civilszervezet, amelyiknél vizsgálódni kezd a Szuverenitásvédelmi Hivatal?
A szuverenitásvédelmi törvény kötelező együttműködést ír elő, ha ezt megtagadja a szervezet, akkor azt adott esetben nyilvánosságra hozza a hatóság. A hivatal elnöke kezdeményezheti a tájékoztatást határidőben meg nem adó szervezet vezetőjének nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatását, ha „az adott ügy jellege, súlya egyébként indokolja” azt. Azt nem lehet tudni, hogy a meg nem jelenésnek mi lesz a szankciója, ugyanakkor nem feltétlenül érdemes tesztelni ezt a hézagosnak tűnő szabályozást. Ha más intézkedéseket is indokoltnak tart a hivatal, akkor azt a jelentésében leírja, amivel szemben a törvény szerint jogorvoslatnak helye nincs. Tehát, amit nyilvánosságra hoznak egy szervezetről, az ellen nem lehet fellebbezni.
Bármit írhatnak, állíthatnak egy szervezetről? Tetszik, nem tetszik ez van, tudomásul kell venniük?
A jelentés nyilvánosságra hozatala előtt a hivatal megküldi a vizsgálati megállapításait, amelyekre a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt lehet tenni. A hivatal az észrevételre a beérkezésétől számított harminc napon belül írásban válaszol, s köteles megindokolni, hogy azokat miért nem fogadta el. De alkotmányossági szempontból és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság működését ismerve, nem hiszem, hogy elzárnák a lehetőséget például egy személyiségi jogi pertől. Ha egy egyesületről például olyan dolgok jelennek meg, amelyek tényszerűen nem igazak, vagy valós tényeket hamis színben tüntetnek fel, azaz sértik a jó hírnevet, illetve, ha a közlés hangneme kifogásolható, akkor a becsület védelme miatt indíthatnak pert. De ha a magyar bíróság azt állapítaná meg, hogy a törvény rendelkezésénél fogva személyiségi jogi pernek nincs helye, ez a döntés az Alkotmánybíróság, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt támadható lenne. Az azonban majd csak a gyakorlatban fog kiderülni, hogy mit értenek az alatt, hogy jogorvoslatnak helye nincs.
Mást nem is tehet a Szuverenitásvédelmi Hivatal, mint hogy nyilvánosságra hoz egy jelentést, egy feketelistát?
De igen. Kezdeményezhet közigazgatási vagy adott esetben büntető eljárást. Utóbbinál vélhetően a szervezet vezetője ellen. Ezeknél az eljárásoknál a folyamat alatt el tudja mondani a szervezet, amit akar, ha szükséges, védekezhet is. Ugyanúgy, mint eddig bármelyik másik közigazgatási vagy büntető ügynél történik. Itt nincs változás.
Valószínű, hogy a választások miatt nemsokára felerősödhet a hivatal tevékenysége. Mi van akkor, ha kiderül, hogy az, amit a nyilvánosság előtt állítottak egy adott szervezettel kapcsolatban, az nem volt igaz, viszont emiatt az a szervezet akár elveszít egy polgármesteri választást?
Az a kérdés, hogy milyen jellegű hátrányt szenvedhet el egy szervezet. A választási eljárási törvény nagyon szűk határidőket szab a jogorvoslatra, ezért három napon belül kellene bizonyítani a jogsértést. Ha a szavazás napját követő egy-két napon belül bizonyítható az, hogy a választói akaratot jelentősen és jogellenesen befolyásolták bármelyik oldalról, akkor már a magyar gyakorlatban is előfordult, hogy az adott településen a bíróság elrendelte és ezért megismételték a választást. De ez csak kivételes esetben szokott megtörténni. Az, hogy valakiről valami megjelenik, amiről kiderül, hogy nem száz százalékosan igaz, még nem biztos, hogy olyan jelentőségű, hogy azért a helyi választást meg kelljen ismételni. Ráadásul egy választási kampányban nagyon sok minden elhangzik. Ezért sem biztos az, hogy egy választási eredményt ezért jogilag meg lehet támadni. De, ha mondjuk anyagi veszteség ér egy szervezetet, mert igazolhatóan valótlan dolgot állítottak róla, és bizonyítható a kettő közti összefüggés, akkor szerintem lehet kártérítést vagy sérelmi díjat kérni.
Mi lesz azzal a szervezettel, amelyikről kiderül, hogy megsértette a szuverenitásvédelmi törvényt?
Attól függ, mivel. Elsősorban bekerülnek ebbe a nyilvános jelentésbe. Másodsorban a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy büntető eljárás induljon azokkal szemben, akik külföldről kapott pénzzel akarják a választókat befolyásolni. Adott esetben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálódni fog, ami már szankciókat is eredményezhet. És jelen állás szerint az ÁSZ határozatával szemben sincs jogorvoslati lehetőség, ahogyan ez történt a pártok esetében is. Ez viszont egy jelentős probléma. Az ÁSZ indítványára, ha az adott szervezet közhasznú, akkor gyakorlatilag megszüntethetik a közhasznúságot is.
Ha egy civilszervezet elfogad 50 ezer forintot és ebből a választási kampányához szórólapokat készít, akkor ezzel már törvényt sért?
Egyelőre úgy gondolom, hogyha ez az összeg külföldről jön, akkor – ahogy a többi külföldi támogatás is – kockázatos. De, ha valamelyik hazai bankban befizetünk valamennyi támogatást egy adott szervezetnek, akkor a bank azonosítja a befizetőt és máris tudni lehet, hogy az adományozó belföldi magánszemély, ami viszont világos helyzetet teremt.
