Tárgyalni márpedig muszáj a pedagógusokkal

Totyik Tamástól azt akartuk megtudni, kaptak-e már bármilyen jelzést arról, hogy tárgyalna velük a kormány a pedagógusok helyzetéről. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke nemmel válaszolt, de közjogilag egyelőre nincs is lehetőség a tárgyalásra. Előbb meg kell alakulnia az új kormánynak. Tárgyalni persze kell majd, hiszen az új kormány is köteles a pedagógusok sztrájkbizottságával folytatni a tárgyalásokat. Az kérdéses, ez mikor valósulhat meg.

Azt ugyanis még Gosztonyi Gábortól, a PSZ másik alelnökétől tudjuk, hogy a sztrájkbizottság a választások után továbbra is él, nem szűnik meg az érvényessége. A közjogi helyzet azt kívánja, hogy a sztrájkbizottság az újonnan megalakuló kormány miniszterelnökéhez küldje el a követeléseit tartalmazó levelét, és kérje: jelölje ki azt a személyt, aki folytatja a sztrájkbizottsággal a már megkezdett egyeztetéseket. De tárgyalni a törvény értelmében muszáj. Vagyis a kérdés először az, hogy mikor alakul meg az új kormány. Orbán Viktor szerdai, nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy miután a parlament alakuló ülése is csak május elején várható, a kormányalakítást sem fogják elsietni, előreláthatólag május végén kezdheti meg a munkát az ötödik Orbán-kormány. Vagyis most ügyvezető kormány működik, korlátozott jogkörrel.

Mire számíthatnak a pedagógusok? 

Mint arról a Hírklikk is rendszeresen beszámolt, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve hirdetett március 16-án határozatlan idejű sztrájkot. A kormány válaszul rendeletet hozott a sztrájk ellehetetlenítésére. Mégis, március 16-17-18-án több mint 40 ezer pedagógus, oktatásban dolgozó vett részt a sztrájkban. Akik csak egy napot sztrájkoltak is 29 ezren voltak. A számuk lényegesen több, mint a január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkban résztvevő 27 ezeré. Sokan pedig a polgári engedetlenség eszközével éltek.

A pedagógus-szakszervezetek szerint rendkívül sok jogsértés történt a sztrájk alatt, a dolgozók jogi és anyagi fenyegetésének célja a demonstrációk ellehetetlenítése volt. Ezeket kivizsgálják. A sztrájk után sok sztrájkolónak vontak le a fizetéséből a sztrájkban, polgári engedetlenségben eltöltött időnél jóval többet. A PDSZ azonban arról is beszámolt, hogy a kollégák több helyről jelezték, reklamációjukat követően korrigálták a levonásokat, sőt, a tankerületi központtól kapott levélbe még az is becsúszott: „Tévedésünkért és az okozott kellemetlenségért szíves elnézését kérjük!”

A pénzérme két oldala

Miközben a tanárok megalázóan alacsony fizetésük miatt sztrájkoltak, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénzügyi kultúrájukról készült jelentést tett közzé márciusban. Ezt a Népszava vette észre. Az ÁSZ felmérése szerint Magyarországon egész jól élnek a tanárok. A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással, amit a jelentés „rendkívül jó aránynak” tart. A hónapról-hónapra élők alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségével, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénz hiányát. A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

A megtakarításokat – ezek átlagos összegére nem kérdeztek rá – elsősorban folyószámlán tartják a válaszadó tanárok, holott ott – állapítja meg a jelentés – az alacsony kamat és a kezelési költség miatt veszítenek értékükből. A tudatosabbak (vagy talán azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban tartják a spórolt pénzüket. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak „érvényes válaszokat” a 21 kérdésre.

A jelentésből sajnálatos módon kimaradt, hogy ma Magyarországon a pályakezdő állami oktatásban elhelyezkedő tanárok bruttó 219 ezer forintot (a 15 ezres pótlékkal együtt nettó 160 ezret) vihetnek haza havonta, ami éppen megegyezik egy szakmunkás minimálbérével. Három év és egy sikeres minősítő vizsga után a fizetés bruttó 243 ezer forintra emelkedik. Egy egyetemi végzettségű tanár fizetése 15, egy főiskolai végzettségű tanáré cirka 30 pályán töltött év után hagyja le a bruttó magyar átlagkeresetet. A gyakorló tanárok közelmúltban közzétett beszámolói szerint a hó végén még azt is meggondolják, hogy gyümölcsöt vegyenek, az fel sem merül, hogy megtakarítást halmozzanak fel.

A PSZ tegnapi országos értekezletén az ÁSZ ominózus jelentése is szóba került. Totyik Tamás elmondta: az nem egy reprezentatív kutatás, ráadásul tele van hazugsággal. Így nem lehet megállapítani a pedagógusok jövedelmi helyzetét, és nem is arra készült. A pedagógusok bérhelyzete tarthatatlan, a 30 százalékos béremelési ígéret is elvesztette a teljes értékét. Így abban állapodtak meg, hogy folytatják tovább a harcot a pedagógusok érdekeiért, sőt, a követeléseiket ki fogják egészíteni a szakképzéssel.

Mit ígért Orbán Viktor?

A miniszterelnök még 2021. október 8-án a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta: a pedagógusoknak igazuk van, 2013-ban nagyarányú emelés volt, de időközben a többi bér emelkedett, és az övék hátrébb sorolódott. Jövőre egy tíz százalékos béremelés lehet, és 2023. januárjától jöhet nagyobb emelés.

A Magyar Közlönyben december elején jelent meg az a rendelet, amely szerint a pedagógusok az eddigi tíz százalékos helyett húsz százalékos bérpótlékot kapnak 2022-től, vagyis mintegy kilenc százalékkal nő a fizetésük. Ugyanakkor a kormány nem változtatott a pedagógusok bértábláján, a fizetésük továbbra is a 2014-es minimálbérhez van kötve.

Négy nappal a pedagógusok január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkja után Orbán Viktor a Facebook-oldalán foglalkozott a pedagógusok helyzetével. Nem a sztrájkra és a pedagógusok követeléseire reagált, hanem arra emlékeztette őket, hogy valamivel több pénzt fognak kapni. „Hamarosan érkezik a tanárok és óvónők megemelt fizetése. Tíz százalékkal emeltük a tanárok és óvónők fizetését” – áll a miniszterelnök bejegyzésében.

A PSZ és a PDSZ három nappal a választások előtt nyílt levelet írt Orbán Viktornak, amire az indította a szakszervezeteket, hogy nyilvánosságra került, megemelték a képviselők fizetését. Ahogy Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke akkor fogalmazott: „én értem, hogy az országgyűlési törvény 2018-as módosítása értelmében az országgyűlési képviselők fizetése automatikusan nő. Ám az, hogy a választások előtt egy héttel azt még nyilvánosságra is hozzák, hogy március elsejétől mennyit változott, és az előző évi bruttó átlagkereset háromszorosát kapják, ez finoman szólva is vérlázító. Ez bizonyítja azt, hogy egyébként van itt pénz, és az, hogy az oktatásban dolgozók bérét nem hajlandó rendezni a kormány semmi más, mint politikai kérdés.”

Orbán a pedagógusok béréről április 6-i nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, „Amit vállaltunk azt meg kell csinálni, hogy a következő években tíz százalékos béremelések lesznek a pedagógusoknak, ha a gazdaság lehetővé teszi, akkor ennél nagyobb is lehet.”

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke április 5-én a Klikk FM-nek azt nyilatkozta: „Gulyás Gergely egy hónapja tett egy olyan ígéretet, miszerint az uniós támogatások egy részét az oktatásra kell fordítani és egy sajtótájékoztatón beharangozott háromszor tíz százalékos béremelést. Az is elhangzott több alkalommal még a sztrájk idején, hogy 2023-tól át kell világítani az oktatás valamennyi szegmensét és ehhez jelentős béremelést kell társítani. Erre magától Orbán Viktortól is ígéretet kaptunk. Most akkor arra kérem őket, hogy állják a szavukat.”

„Mi nem ígérgetünk a levegőbe”

Bacsó Péter A tanú című nagy sikerű filmjében a következő párbeszéd hangzik el: 

Pelikán József: „Azért van egy kis rossz érzésem. Miért kell ekkora felhajtást csinálni? Mégiscsak becsaptuk az embereket...”

Virág Árpád: „Ugyan, kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk, miről van szó. A kutatókat? Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. A széles tömegeket? Azok úgyse esznek se narancsot, se citromot, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. Az imperialistákat? Ühüm, azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretnék most a helyükben lenni! Kiadtuk a jelszót: legyen magyar narancs! És lett magyar narancs. Mi nem ígérgetünk a levegőbe, Pelikán elvtárs...”