Tartalék nélküli magyarok

A világhírű gazdasági magazin magyar kiadványának online felülete a Blochamps adatai alapján, azt is bemutatja, hogy munkahelyvédelmi intézkedések keretében, pillanatnyilag 15 európai ország kormánya ad direkt bértámogatást. A munkabér-teher központi átvállalásának mértéke 40 százalék (Lengyelország) és 80 százalék (Csehország, Ausztria, Olaszország) közötti intervallumba esik. Úgy gondolom, hogy a készülő gazdasági intézkedéscsomag nem hagyhatja figyelmen kívül a centrális bértámogatás európai gyakorlatát. A kérdés csak az lehet, hogy milyen mértékű lesz, és milyen technikával oldják meg a jövedelempótlás címzettekhez való eljuttatását. Az már látszik, hogy a magyar kormány sajnos lassan jutott/jut el ahhoz a felismeréshez, hogy a bértámogatás intézményét aktiválnia kell. Fontos kiegészítésnek tartom, hogy elsősorban átlátható gazdálkodású és normakövető vállalkozások munkahelyeit érdemes megmenteni oly’ módon, hogy az állami támogatás igénybevétele kizárólag szigorú kötelezettségvállalás mellett valósuljon meg. Magyarul: a kedvezményezett cég szerződésben vállalja a támogatott munkahelyek megtartását és garantálja az eredetinél kisebb bérjövedelem kifizetését. Nagyobb vállalkozások esetében, a munkahelyi szakszervezet is vegyen részt a kontraktus feltételeinek meghatározásában.

Aggodalomra ad okot az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának március 31-i nyilatkozata, miszerint: „Aki elveszíti állását, azt abban kell segíteni, hogy mihamarabb újat találjon" – fogalmazott Schanda Tamás. Nem tervezi a kormány az álláskeresési támogatás háromról kilenc hónapra emelését sem, ugyanis a munkáltatókat kell támogatni abban, hogy a munkavállalóikat megtartsák a válságos időben is. Ezzel szemben – sokakkal együtt – én is úgy vélem, hogy a munkahelyek megmentésével egy időben gondoskodni kell azokról is, akiknek nem sikerült megőrizniük az állásukat, és akik nem találtak gyors ütemben új, jogtisztelő munkáltatót. Az álláskeresési járadék pillanatnyilag 90 napra jár, ezt az időszakot jelentős mértékben emelni kell. Két javasolt változat ismert: a 180 nap (hat hónap) illetve 270 nap (kilenc hónap).  

A szakszervezetek és az ellenzéki pártok a 270 napot szorgalmazzák, de a témára nagyobb befolyással rendelkező Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a rövidebb változat (180 nap) mellett tette le a voksát. Ha ebben konszenzus lesz, akkor már „csak” a mérték vonatkozásában kell egyezségre jutni, mivel pillanatnyilag az álláskeresési járadék a bruttó kereset 60 százaléka és maximális összege megegyezik a hatályos minimálbér összegével, azaz bruttó 161 ezer Ft/hó/fő. Ebben a kérdésben is éles viták várhatók.

Jegyzetem írásakor (csütörtök 13 óra) egy euró közel 363 forintba kerül, és ki tudja, mit hoz a jövő. Az kedvezőtlen és bizonytalan árfolyam alakulásra (is) jó hatással lenne, ha a lehető legrövidebb időn belül hatályba lépne a miniszterelnök által már beharangozott, „minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő csomagja”. A „nagyság” tekintetében megnyugodtam, most már csak a minőségért kell izgulnom.