Tartósan nő az igény a magyarokban a rendpártiság iránt

Az elmúlt napokban egyre hangosabban hallatszanak az Orbánt mind keményebben elítélő hangok az Európai Unióban és a tagállamok vezetői, pártjai részéről. Ezzel párhuzamosan, a magyar miniszterelnök, pártvezér és emberei sem fogják vissza magukat, ha az EU bírálatáról van szó.

Habár az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen még csak Magyarország és Orbán nevének említése nélkül figyelmeztette  Orbánt, miként tette azt 13 tagállam  kormányfője is abban a közös nyilatkozatban, amelyben figyelmeztetnek arra, hogy vészhelyzetre hivatkozva sem lehet fellépni a jogállamiság és a szabad sajtó ellen (Megjegyzés: a hét morbid vicce, hogy Orbánék is csatlakoztak utóbb az aláírók táborába.) Az Európai Néppárt elnöke ezen már túlment. Donald Tusk felrótta Orbánnak a lépéseit, legutóbb a pártcsalád tagjainak írt levelében már arról értekezett, hogy sokak szerint, „a rendkívüli állapot vagy a veszélyhelyzet a kormányokat kell szolgálja a vírus elleni küzdelemben, nem pedig a hatalmuk erősítését az állampolgárok felett”.

A Néppárt 13 tagpártja ennél is tovább ment: a már eleve felfüggesztett Fidesz kizárását indítványozza a pártcsaládból.

Összességében – a jelek – szerint egyre élesedik tehát a viszony, jogosan merül fel a kérdés: meddig bírja a EU cérnával, s ha elszakad is, képes lesz-e, lenne-e megállítani a magyar vezetőt.

Az EU bizonytalan

„Lassan már inkább az a kérdés, hogy az EU bármit is meg tud-e állítani” – reagált kérdésünkre Horn Gábor. Az unió ugyanis elég sok sebből vérzik és ez most – Orbántól függetlenül is  – nagyon kiütközik. Nem igazán működnek jól a kölcsönös segélynyújtásra, információcserére építő rendszerek, pedig  ilyenkor nagy szükség lenne arra. Az tudnivaló volt, hogy az unió nincs a legjobb állapotban, s a 2019-es választáskor arra számítottunk, hogy eldől, milyen irányba megy majd, de nem történt meg, s ez a bizonytalanság érződik most is.

Az tény persze – fűzte hozzá –, hogy az Orbán által hozott intézkedésekhez még hasonló sincs, nem hogy az Európai Unióban, de az egész fejlett világban sem. Ám ha egyébként a járványkezelés működőképes lesz, akkor büszkélkedhet azzal az Európai Unió felé is, hogy legitim megoldásokkal vette fel a küzdelmet a járvánnyal szemben.

A magyarok rendpártiság-kedvelők

A magyaroknak tudomásul kell venniük, hogy ha meg akarják állítani a rendpárti megoldásokkal történő kormányzást, akkor nekik kell fellépniük – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: „szerintem azonban nincs a magyarokban ilyen szándék, sőt, inkább talán még erősödik az igény – mégpedig tartósan – az iránt, hogy a központosított rendpárti megoldások a jó megoldások”. Úgy látja, hogy nem a lakosság biztonságérzetének növelése miatt rendelték ki a páncélozott járműveket és a katonákat az utcákra, hanem azért, hogy ezzel is erősítsék a rendpártiság érzetét. Nem azért tudunk sokkal többet arról, hogy hány katona és rendőr veszi fel a harcot a vírussal szemben, mint ahány orvos és ápoló, mert az előbbi fontosabb, hanem mert politikai értelemben is készül a felülről irányított rend uralkodására.

És mindeközben...

De hát az elsődleges feladat jelen pillanatban mégis csak a járvány megállítása, kezelése az, amiről ítéletet fognak mondani majd a magyarok – vetettük közbe. „Arról nincs információnk, hogy járványügyben közben teszik-e, és ha igen, hogyan a dolgukat”. Mint kifejtette: az információhiány is probléma ebben a központosított, rendpárti világban. Az, hogy milyen járványügyi munkát végeztek, majd csak két-három, rossz esetben négy hónap múlva derül ki.

Kitesznek? Kilépünk? Marad(hat)unk?

Egyre jogosabban merül fel a kérdés, hogy maradunk-e tagjai az Európai Uniónak? Horn szerint, a válasz igen. Az EU nehéz helyzetben van, s még nehezebb helyzetben lesz, amikor lecseng a járvány, ami iszonyatos károkat okoz a gazdaságban, s még nagyobbat az emberéletben. Nagyon nagy kérdés, hogy mennyire fognak befelé fordulni az egyes országok, mennyire kezdik el a saját megoldásaikat keresni – fejtegette.

Szerinte a kérdés nem az, hogy mi lesz Magyarország tagságával, hanem az, hogy egyáltalán túléli-e az egyébként is sérülékeny EU ezt a helyzetet. „Nehezen” – válaszolta meg saját felvetését az elemző, hozzátéve: „Nnem azt mondom, hogy szét fog esni az Európai Unió, de azt igen, hogy további sérülések lesznek”.

Majd fejtegetésbe bocsátkozott: lehet, hogy ez lesz az a pont, hogy a sokak által jelzett kétsebességes Európa létrejön. Kialakul egy olyan csoport, amelynek a tagjai eddig is azt mondták, hogy együtt kell működni az Európai Egyesült Államok irányában. S lesz egy másik – a háttérbe szorulók csoportja –, amelynek tagjai a nemzetállam koncepció mentén alkotnak majd egy másik szövetséget.

Egyedül nem megy

Van egy globális probléma, a koronavírus-járvány, amire csak globális válaszokat lehet adni – beigazolódott, hogy Orbán marhaságokat beszélt, amikor arra élezte ki a helyzetet, hogy a gaz külföldiek hurcolják be a vírust, s mi majd megállítjuk azt – mutatott rá Horn. Mondta ezt Orbán akkor, amikor Olaszországban már javában tombolt a járvány. Ez is mutatja, hogy ez a fajta  gondolkodásmód nem működőképes. Ám Orbán nincs egyedül.

A politikai elit – nem csak a magyar – rosszul vizsgázik. Ahelyett, hogy közös megoldást keresnénk a mai, globalizált világban, mindenki a saját kis megoldásait keresi. Talán a tudomány esetében nincs így egyedül, legalábbis az  ember azt gondolná, hogy ott gőzerővel folyik a szoros, egymásra épülő megoldáskeresés – fejtegette.

Az EU sem kivétel

Horn szerint, az EU-nak naponta egyfajta sorvezetőt kellene közzétennie a fejleményekről, trendekről, teendőkről. Egy sorvezetőt, amelynek javaslatait az egyes kormányok persze el is vethetnek. Bárhogyan is, be kellene látni, hogy senki nem tudja egyedül megoldani a válságot. Együtt kellene működni, kölcsönösen segíteni kellene egymást, de erre alig-alig akad példa. A németek nyújtottak egyfajta segítséget az olaszoknak, amikor átvettek betegeket. Ez akkor is példamutató, ha tudjuk, hogy nem önzetlenül tették, mert ebből is tudnak tanulni. De ennél jóval intenzívebb együttműködésben kellene gondolkodni: például a 27 tagállam kormányfőjének vagy a válság menedzseléséért felelős emberének napi telefonos egyeztetésen kellene koordinálniuk a lépéseket, kicserélni a tapasztalataikat, az információkat.