TASZ: a rendőrség kifejezetten a tüntetések akadályozására törekszik

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet bejelentette, hogy a szeptember 15-i diáktüntetésen tanúsított fellépése miatt panaszt tesz a rendőrség ellen. A TASZ, ahogy azt részletes cikkében kifejtette, jogellenesnek, sőt, alapjogot sértőnek ítélte meg a múlt pénteki rendőrségi akciót, mert nyomós érvek nélkül megakadályozta egy békés tüntetés megvalósulását. Bár a hatóság azzal érvelt, hogy jogellenes volt a diákok be nem jelentett megmozdulása, amely a Várba tartott, de ez nem igaz. Egy tüntetés be nem jelentése legfeljebb adminisztratív szabálysértés, de semmiképpen sem teszi jogsértővé a tüntetést. Ha pedig egy tüntetés spontán, akkor még csak szabálysértésnek sem minősíthető a bejelentés elmulasztása.

Kérdésünkre a szervezet munkatársa, Hegyi Szabolcs elmondta, hogy bár a rendőrségnél is lehet egy vitatott rendőri fellépés miatt panaszt tenni, ők az alapvető jogok biztosához fordulnak, mert a szeptember 15-i fellépés – az értékelésük szerint – egy alapvető alkotmányos jogot, a gyülekezés szabadságát sértette meg. Mindezt a TASZ a saját nevében tervezi meglépni.

Sajnos ez egy elég hosszadalmas eljárás – tette hozzá, hogy milyen végkifejlettel járhat a panaszuk. Az alapvető jogok biztosa vizsgálódásba kezd, hogy valóban csorbult-e egy alapvető jog a rendőri intézkedés okán – folytatta tovább a jogász –, amely vizsgálódásának eredményét közli majd az országos rendőrfőkapitánnyal. A rendőrfőkapitányt azonban nem köti az ombusdman megállapítása, maga is hoz majd egy határozatot, hogy a panaszban foglaltak helytállóak-e, de ha azt elutasítja, akkor határozatát a bíróságon meg lehet támadni. „Végső soron tehát a bíróság döntheti azt el, hogy jogsértő volt-e a területlezárás vagy sem.”

Hegyi Szabolcs beszélt arról is, hogy – értékelésük szerint – a mostani rendőri visszaélés nem egyedi eset. Nem is olyan régen, májusban is történt hasonló eset, amikor a diáktüntetők elől a Lendvay utca egészét torlaszolták el a rendőrök. „Korábban is volt már rá példa, hogy területlezárással akadályozta meg a rendőrség, hogy a tüntetés egy adott helyszínen megvalósuljon” – tette hozzá a jogász.

Szeptember 15-én a be nem jelentett, de nem jogellenes tüntetés megakadályozása érdekében a rendőrség hangosbemondón tragédiaokozás veszélyével is megfenyegette a diákokat, mert többen a rendőrség által eltorlaszolt Király lépcső helyett egy meredélyen kíséreltek meg a Várba jutni. Kérdésünkre, hogy bevett gyakorlat-e a rendőrségtől a lelki nyomásgyakorlás, Hegyi Szabolcs a következőt válaszolta: „hadd legyek jóhiszemű, én ezt inkább téves helyzetértékelésnek mondanám”. Itt nem kifejezetten érzelmi nyomást akartak gyakorolni a rendőrök, hanem csak érthetően balesetveszélyesként értelmeztek egy helyzetet. Hozzá kell azonban tenni – hívta fel a figyelmet a TASZ munkatársa –, hogy a tüntetők nem indultak volna el a sziklás-köves területen a Vár felé, ha a rendőrség nem zárta volna le önkényesen a Király lépcsőt.

A jogász – értékelve az elmúlt hónapok tüntetésein gyakorolt rendőri fellépéseket – megállapította, hogy a rendőrség egyre „rugalmasabban” kezeli az alapvető szabadságjogokat. „Észre lehet venni, hogy a rendőrség kifejezetten a tüntetések korlátozására és megakadályozására törekszik. Az adott esetben már előzetesen is ez volt a cél a nagy létszámú rendőr odavezénylésével, a terület lezárásával, az utak eltorlaszolásával” – fejtette ki Hegyi Szabolcs.

Miközben a rendőrségnek hivatalosan az volna az elsődleges feladata, hogy biztosítsa a tüntetések törvényes kereteit, úgy zárták le előre a Király lépcsőt – ezzel akadályozva a Vár-beli tüntetést –, hogy a tüntetők egyáltalán nem tanúsítottak törvénytelen, békétlen, jogszerűtlen magatartást – emlékeztetett a jogász. „A gyülekezési jog az egyik legfontosabb polgári, politikai szabadságjog, a véleménynyilvánításnak és a közéletben való részvételnek az egyik legfontosabb és legkézenfekvőbb eszköze” – emelte ki Hegyi Szabolcs azzal kapcsolatban, előfordulhat-e, hogy a hatalom egyes területeken eleve betiltja a demonstrálási jog gyakorlását. Arra van példa más országokban, hogy egyes történelmi emlékhelyeken vagy kiemelt jelentőségű műemlékek közelében korlátozzák ezt a jogot, de „az az érv, hogy egy helyszínen kormányzati tevékenység folyik (egy épületben minisztérium székel vagy épp kormányzati döntéshozatal zajlik), nem ok a korlátozásra, hanem éppen arra indok, hogy ott biztosítsák igazán a gyülekezési jogot és tüntetések lehetőségét” – fogalmazta meg a TASZ munkatársa.

Hegyi Szabolcs elmondta azt is, hogy a diáktüntetések résztvevőivel szemben indult eljárásokban a TASZ több olyan fiatalnak is képviseletet biztosít, akikkel szemben garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak, illetve az arc eltakarása a gyanúsítás alapja, míg másoknak a könnygáz-használattal szembeni panaszeljárás miatt nyújtanak segítséget.

Hogyan lehetséges az, hogy a 2006-os rendőri erőszakot egyik politikai identitáselemeként számon tartó Fidesz tűri, hogy az állami erőszakszervezet ismét vitatott eszközökkel éljen a hatalom kritikusaival szemben – ezt már Ember Zoltántól, az Iránytű Intézet ügyvezetőjétől kérdeztük, aki válaszában kiemelte, hogy „2006 valóban egy olyan élmény volt, amit nagyon sok fideszes szavazó nehezen felejt”. Az elemző szerint a kormány figyel is arra, hogy ne ismétlődjön meg a 2006-ban, a békés tüntetőkkel szemben látott és tapasztalt erőszak. Az idei könnygáz-akció vagy egyéb, erőszakosabb megmozdulás a rendőrség részéről még azért távol van a 17 évvel ezelőtt történtektől.

„Ámde, és itt jön az ámde. A Fidesz folyamatosan kommunikál a saját táborával és beszél hozzá, valamint méri is azt, és inkább azt tapasztalom akár kutatásokból, akár magánbeszélgetésekre alapozva, hogy a mostani diák- vagy tanár-tüntetéseken egyes tüntetők fellépését az ő szavazóik nem díjazzák. Azt gondolják, a tüntetésnek az a módja, hogy beszédeket hallgatnak meg, üzenetekért állnak ki, eléneklik a Himnuszt, és hazamennek” – mondta el Ember Zoltán, aki szerint a Fidesz nemhogy szavazótábora tűréshatárát feszegeti az egyre markánsabbá váló rendőri fellépésekkel, hanem épp ellenkezőleg, követi a tábort. Igaz, számadata erről még csak az év elejéről van, de egyelőre az a benyomás alakult ki benne, hogy a kormánypárti polgárok jónak ítélték meg a rendőrség fellépését, és nem túlzónak.

Azt azonban a politikai elemző megerősítette, a Fidesz tudja, hogy a békés tüntetőkkel szembeni fellépést óvatosan kell kezelnie, és erre figyelni fognak – feltehetően – a jövőben is, attól függetlenül, hogy a fideszes kemény mag esetleg megengedőbb volna az erőszak alkalmazásával. Az akár jogellenesnek is minősíthető rendőri fellépések a megfélemlítés célját is szolgálhatják a hatalom részéről, egyben pedig bonyolulttá teszik az ügyet – válaszolta kérdésünkre Ember Zoltán. Az elemző kifejtette, hogy ha egy rendőri akció megítélése jogilag vitatható, és ha vele szemben okkal panasszal élnek, akkor azt a választó könnyen csak „jogi csűrés-csavarásként” fogja értelmezni, és nem lesz számára értelmezhető, mert többségük nem szánja rá majd az időt, hogy a jogi keretek, a nyilatkozatok és a pontos történések tengerében eligazodjon. A Fidesz részéről ezáltal tehát lehet egy olyan miliőt teremteni, amelynek végén az általuk tájékozódó polgár azt kérdezi majd, hogy a tüntetők miért nem úgy tüntetnek, amelynek végén ne volna szükség akár drasztikusabb rendőri fellépésre is.