Teljes a káosz az M9-es autópálya körül
Több, mint 20 évre nyúlik vissza az M9-es autópálya története. Az utóbbi években egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat lehetett hallani a továbbépítéséről. Harangozó Tamás megpróbált utánajárni, mi lesz az autópálya sorsa.
„Húsz éve várja Szekszárd, Dombóvár, Bonyhád és túloldalt Bács-Kiskun megye, hogy az M9-es út, ahogy megígérték megépüljön” – kezdte felszólalását Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese a parlament hétfői ülésnapján. A szocialista országgyűlési képviselő az autópálya megépülésével kapcsolatban tett fel kérdéseket Lázár János építési és beruházási miniszternek.
Az M9-es kelet-nyugati összekötő utat már a nyolcvanas években elkezdték tervezni és húsz évvel ezelőtt úgy számoltak a szakemberek, hogy 2030-ra meg is épül. Az autópálya első megvalósult üteme a 2003-ban átadott szekszárdi Duna-híd volt, illetve a 61-es főút, a kaposvári elkerülő út. A bejelentés szerint 2006-ra kellett volna megépülnie a Dombóvár-Szekszárd szakasznak.
Kóka János gazdasági miniszterként 2010-re ígérte, hogy összekötik Kaposvárt és Szekszárdot, majd pár év múlva visszakozott. A Fidesz 2011-ben azt ígérte: 2027-re megépül az autópálya, ennek a Kaposvár-szekszárdi szakaszát 2018-ra ígérték, de ez sem épült meg.
A nyomvonal legutóbbi megváltozása a 2019-es önkormányzati választások előtt bemutatott, program a versenyképesebb Magyarországért című anyagból derült ki, ekkor úgy tűnt, hogy nem Szekszárd térségében fog megépülni. Harangozó Tamás parlamenti beszédében felhívta a figyelmet: Gulyás Gergely is elismerte az alternatív útvonal meglétét, de ígéretet tett arra, hogy olyan döntés fog születni, amelynek Szekszárd és térsége nem lesz vesztese. A szocialista képviselő is szeretett volna tisztán látni a kérdésben, magyarázata szerint mindez azt is jelentheti, hogy a két nyomvonal egyszerre fog megépülni. (Gulyás Gergely akkoriban azt is elismerte, hogy a kormányzati döntés még nem született meg.)
A Népszava szerint a változás a következő volt: az M9-es autópálya Zalaegerszegről nem Nagykanizsán, hanem az M76-os nyomvonalán, Holládon át folytatódik Kaposvár felé. A pálya így elkerülte volna a gazdaságilag elmaradott dél-somogyi térséget, illetve Tolnát sem érintette volna, kihagyva Szekszárdot, Bonyhádot és Dombóvárt.
Harangozó Tamás
2021-ben a Magyar Nemzet azt írta: folytatódik az M9-es autópálya építése a szekszárdi Szent László híd körzetében. Az egész országot lefedő gyorsforgalmi út nyomvonaláról még nem született végleges döntés, de – ahogy a lap fogalmaz – „a szekszárdi helyszín sokatmondó lehet”. A lap szerint „Az érintett nagyvárosok komoly lobbierőt vetettek be a nyomvonal nekik kedvező módosítása érdekében”.
A találgatásokra rálicitált Horváth István, Szekszárd fideszes országgyűlési képviselőjének Facebook-posztja. Horváth 2022 márciusában, a választási kampány alatt a következőt írta az oldalára: „Az M-9-es autópálya Szekszárdot érintő nyomvonalon épül meg. Minden ezzel ellentétes híresztelés valótlanság, politikai zavarkeltés a baloldali politikusok részéről...”
Miután az építkezésnek azóta sincs nyoma, Harangozó Tamás megkérdezte a parlamentben Lázár Jánost, hogy mégis mi várható az autópálya kapcsán. „Hol van az a kormánydöntés, ami kijelölte az M9-est? Mikor épül meg az M9-es Szekszárd-Dombóvári szakasza és a Bács-megyei szakasz, vagyis úgy is kérdezhetném, hogy megépül-e” – tette fel kérdéseit a már évek óta húzódó üggyel kapcsolatban az MSZP politikusa.
Ágh Péter államtitkár válaszolt a kérdésre és csak annyi közölt: a dunántúli nyomvonallal kapcsolatban egyeztetések zajlanak még, az út egyes szakaszaira kiadták a környezetvédelmi engedélyt. „Amit mondott, az zavarkeltésből is ötös volt” – mondta Harangozó Tamás az államtitkár válaszával kapcsolatban, miután Ágh Péter nem mondta ki egyértelműen, hogy érinti-e Szekszárdot az M9-es vagy sem és mikor kezdődik a beruházás.
Az MSZP politikusa a Facebookon később azt írta: nem adja fel, napirenden tartja a témát, amíg egyértelmű választ nem kapnak az ott élők.
