Tényleg tömegtüntetések lehetnek, ha veresége ellenére, Orbán hatalmon próbál maradni

Ahogy hétfőn a Hírklikk beszámolt róla, az idén is közzétette hagyományos éves prognózisát az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (European Council on Foreign Relations). Ebben 10+1 jóslatot fogalmaznak meg a világ idei történéseire. Ezek sorában az ötödik prognózisban a tavaszi magyarországi országgyűlési választásokkal foglalkoznak. Mint írják, Orbán Viktor és pártja, a Fidesz vereséget fog szenvedni az újonnan összeállt ellenzékkel szemben – legalábbis ezt fogják megállapítani a külső megfigyelők. Ennek ellenére azonban Orbán – a korábbi amerikai elnök, Donald Trump forgatókönyve alapján játszva – saját magát fogja kikiáltani győztesnek. De ő – Trump teljesítményét is felülmúlva – valóban hatalmon is marad. Ez óriási utcai demonstrációkat vált majd ki Magyarországon, és válságba sodorja az ország kapcsolatait az Európai Unióval.

Ez utóbbiról, azaz a választások utáni nagy utcai tüntetésekről mások is beszéltek már, köztük Szentpéteri Nagy Richard, aki az év végén a Hírklikknek adott interjújában a következőket fejtette ki: „Mindenképpen borzasztó helyzet fog kialakulni, bármilyen eredmény születik tavasszal. Ha a Fidesz veszít, akkor Orbánék – szándékosan fogalmazok így – nyugtalanságot robbantanak ki az utcákon, ez lenne a minimum. Ha pedig a Fidesz nyer, akkor az ellenzéki szavazók mennek ki az utcákra, mert nagyon elege van már a népnek ebből a rezsimből... Esély van arra, hogy nem bírják tovább az emberek. Minimum elkeseredés lesz, ám beláthatatlan, hogy ez majd hová vezet”.

Ennek tudatában, most nem is azt kérdeztük az alkotmányjogász politológustól, hogy mit szól az Európai Külkapcsolatok Tanácsa jóslatához a választások utáni demonstrációkról, hanem inkább azt: reálisnak tartja-e, hogy Orbán – egy vesztes választás ellenére is – hatalmon próbál majd maradni. „Az autoriter vezetőkre jellemző viselkedés, hogy kis arányú vereség esetén nem fogadják el az eredményt” – mondta Szentpéteri, emlékeztetve rá, hogy Donald Trump is így reagált. Ám szemben a volt amerikai elnökkel, aki nem csalt, az autoriter vezetők általában választási csalásokat követnek el, s ha mégis veszítenek, úgy állítják be, mintha nyernének. Ezt elhitetik a híveikkel, akiket könnyen az utcára tudnak vinni.

És mi a helyzet az ellenzék híveivel? Róluk is el lehetne képzelni, hogy nagy tömegben kivonulnak az utcára egy elcsalt választás után? – kérdeztük, arra hivatkozva, hogy az elmúlt években az ellenzéki erőknek nem nagyon sikerült masszív tüntetéseket összehozniuk, miközben az ország minimum a felének szemmel láthatóan már borzasztóan elege van Orbánból és a csapatából. Vagy talán nem ez a helyzet?

„Ez nem az emberek, hanem a szervezés hibája” – állítja a politológus, aki szerint az elmúlt 12 évben olyan amatőr, óvodás hibákat követtek el a szervezők, hogy csak na! Mint kifejtette: a tüntetések lényege, hogy reális, elérhető politikai célt tűzzenek ki, s amikor azt elérik, akkor nyomban meg kell fogalmazni a következő célt, mert lendületben kell tartani a híveket. „Ám Magyarországon sorozatban hirdettek meg rendszerváltónak mondott tüntetéseket, amelyeken irreális, eleve elérhetetlen célokat tűztek ki, mint amilyen például a CEU megvédése volt” – mutatott rá. Azzal a szlogennek vonultak az utcára emberek, hogy „Ne írd alá, János!”, pedig mindenki tudta, hogy ezt a célt nem lehet elérni, János alá fogja írni. Szentpéteri szerint ezzel is az élményt vették el a „közönségtől”, pedig anélkül nem megy.

Az összes ellenzéki tüntetés nálunk eddig úgy működött, hogy kimentek az emberek, meghallgatták a szónoklatokat, mintha színházban lennének, majd szépen hazamentek – de úgy, hogy nem kaptak semmit sem. „Éppen ezért, az embereknek mára elegük lett a tüntetésekből, mert semmi értelmét nem látják azoknak” – vonta le a következtetést. A CEU-s demonstrációk mellett egy másik – kirívó – példát is említett, a 2011. januári Operaház előtti tüntetést, ami „rendszerdöntő lett volna, de onnan is hazaküldték az embereket, a szervezők nem érezték meg a hangulatot” – mondta. Szerinte egyébként az internetadó elleni tüntetés is ilyen volt, annak körülbelül csak az első öt perce szólt magának az adónak az eltörlési követeléséről, onnan kezdve, már a rendszer ellen léptek fel a demonstrálók, „hiába hangoztatják máig az elemzők, ’ezek a kis vacak dolgok mennyire megmozgatták a közönséget”.

Hát a rabszolga-tüntetés? – vetettük közbe, ám Szentpéteri azt is tévedésnek tartja, olyannak, „amikor a parlamenti képviselők azt hitték, hogy ők a tüntetők”. Ám az arra jó volt, hogy a parlamenti ellenzék végre rádöbbent az együvé tartozásra. A pártok végre rájöttek arra, hogy van, amiben egyetértenek, „igaz, a közönség már tíz évvel korábban tudta ezt, azaz nem a néppel van baj, hanem a szervezéssel”.

Egy szó, mint száz, Szentpéteri szerint a nép ezek után nem könnyen megy az utcára, de ha világosan elcsalják a választást, akkor ki fog menni. „Éppen ezért, a következőt válaszolom az eredeti kérdésére: természetesen megtörténhet, amiről az elemzés szól. Ha esetleg kis többséget ér el az ellenzék, azt Orbánék nem engedik, s adminisztratív és politikai eszközökkel megakadályozzák a mai ellenzék hatalomra jutását”.

Egy dolgot lehet csinálni, nagyot kell nyerni – derül ki a véleményéből. Ugyanis, mint kifejtette: „ha az ellenzék nagyot nyer, akkor egy uniós tagországban Orbán nem tud hatalmon maradni, igaz, s jó eséllyel a szavazók kimennek az utcára” – mondta Szentpéteri, aki azonban arra is figyelmeztetett, hogy egy nagyarányú Fidesz-győzelem is benne van még a pakliban.