„Tíz éve látjuk, hogy az állami vagyon tisztességtelen módon alakul magánvagyonná"
Látszólag apró jogi módosítás, de segítségével akár az ország vagyona kerülhet ki az állam tulajdonából. Orbán Viktor kormánya ugyanis az alkotmány módosításával újra akarja definiálni a közpénz fogalmát. A terv szerint, az „állam bevétele és követelése” számítana közpénznek, amiből következően nem tekintenék már az állam pénzének a focira kiutalt százmilliárdokat, vagy a jegybankból alapítványokba mentett vagyonokat. Továbbá nem számítana közpénznek az egyetemek alapítványokba menekített hihetetlen vagyon sem. Mindez Fidesz-közeli kezekbe vándorolhatna. Apró jogszabályi korrekcióról, vagy törvényi úton elkövetett nyílt színi rablásról van-e szó? – kérdeztük a Transparency International jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst.
– Egészen pontosan mit jelent, hogy újradefiniálják a közpénz fogalmát?
– Az indoklás alapján, a széttartó bírói értelmezést akarják egységesíteni, de szerintem az „alkotmányos szervek” eddig is teljesen egységesen kezelték a közpénz-pénzek fogalmát.
– Akkor mi értelme ennek az alkotmánymódosításnak?
– Az még nem egyértelmű, de még az előbbi kérdésre válaszolva: a közpénz értelmezése eddig is teljesen egységes volt. A bíróságok mellett, az Adatvédelmi Hatóság is úgy értelmezte, hogy közpénznek minősül a közfeladat ellátására juttatott pénz, akkor is, ha azt nem az állam, hanem alapítvány, vagy magánvállalkozás végzi. Ez az elv megjelent az alkotmánybírósági, illetve a legfelsőbb bírói szerv gyakorlatában is.
– Tehát a közpénz fogalma eddig is egyértelmű volt?
– Igen, szerintem teljesen. A meglévő szabályokra épülve született nyilvánosságot előíró ítélet a jegybanki alapítványok, vagy a labdarúgás kasszájába juttatott TAO pénzek százmilliárdjairól. A Transparency International számos ügyben sikeresen perelte az államot, egyebek mellett a letelepedési államkötvény forgalmának adatai is így kerültek nyilvánosságra.
– A közpénzről tehát az érvényben lévő jogszabályok szerint, a politikai vezetésnek megfelelő nyilvánosság előtt el kell számolnia. Ha megváltozik a közpénz fogalma, akkor talán nem?
– Miután az alaptörvény módosítását éjszaka nyújtották be, valószínű az a cél, hogy szűkítsék azt a kört, amelyen belül a nyilvánosság megismerheti a kormány költéseit.
– Lehet, hogy akkor már világos, miért akarják alkotmányban is rögzítve megváltoztatni a közpénz fogalmát?
– Nézze, továbbra is azt mondom, hogy a jogértelmezés egységesen használja a közpénz fogalmát. Kétségtelen ugyan, hogy a kormány számára ez kedvezőtlen volt. Ha az állam közfeladatokat látott el, vagy más szervezeteknek ugyancsak közfeladatokra pénzt juttatott, akkor a hatóságok minden esetben kötelesek voltak nyilvánosságra hozni a pénzügyi adatokat. Ez az átláthatósági, vagy nyilvánosságtűrési követelmény a politika számára nyilvánvalóan kellemetlen volt.
Továbbmegyek: nemcsak az igazságszolgáltatás, hanem a kormány is tisztában van a közpénz fogalmával, hisz' a szóban forgó alkotmánymódosítás azon pontján igyekeztek változtatni, amely szűkíti a közpénzt fogalmát.
– Viszont ha majd elfogadják az alkotmánymódosítást, akkor a közpénzzel a kormány lényegében úgy bánik, ahogy akar?
– Nem, hiába szűkítik a közpénz fogalmát, mert a nyilvánosság-kötelezettség tűrése továbbra is fennáll. Nem akarok arra spekulálni, hogy jön majd egy újabb törvénycsokor, amely majd tovább szűkíti a bírói értelmezés lehetőségét.
Természetesen kérdésként felmerülhet, hogy egy egyetemet fenntartó intézmény, ha állami vagyont kap ajándékba, az továbbra is közpénznek minősül-e, vagy sem. Továbbá kérdőjelessé válik az MNB alapítványainak, vagy a foci tao- összegeinek közpénz jellege.
Továbbá az is kérdőjelessé válik számunkra, hogy a Transparency International dolgozóinak hat év munkájával nyitva tartott „közpénz ablakot” egy alkotmány-módosítással az állam be tudja-e csukni, vagy csak résnyire zárja.
– Az alkotmánymódosítással ez bekövetkezhet?
– Igen, a veszély fennáll. Az eddig nyitott, néhol résnyire zárt ablak könnyen becsukódhat. Az eddig megszerzett nyilvánosság, amelyet a jegybanki alapítványok, a foci-tao, vagy az Európai Unió támogatásainak átláthatósága ügyében elértünk, az bizony veszélybe kerülhet. A most tervezett alkotmánymódosítás biztosan nem a nyilvánosság és az átláthatóság érdekében születik.
– A fél ország röhögött, amikor Kósa Lajos akadozva elmagyarázta, hogy lesz a jegybank százmilliárdjaiból magánpénz. Ha elfogadják az alkotmánymódosítást, azután már hasonló sziporkákra nem lesz szükség? Vagyis a hatalmon lévő elit az állam pénzét lazán tudja majd magánalapítványokba lapátolni?
– Tíz éve látjuk, tapasztaljuk és elszenvedjük, hogy az állami vagyon elvtelen, tisztességtelen módon alakul magánvagyonná. Ennek a folyamatnak lenne megengedett módja is, de Magyarországon nem ez történik. Nálunk a költségvetés gazdái bizonyos összegeket egyszerűen „kiszignálnak” bizonyos kedvezményezetteknek.
Ez az alaptörvény-módosítás ilyet nem tesz. Viszont megkönnyíti az állami vagyonból hirtelen meggazdagodott személyek, vállalkozások számon kérését. Miután a hozzájuk kerülő milliárdok a jog szerint immár nem számítanak közpénznek, ezért azokat a törvény szerint ellenőrizni sem lehet. Vagyis az eddigi „közpénzlovagok” nem tekinthetőek majd közszereplőnek.
– Azt is mondhatnánk, hogy a hirtelen milliárdossá vált személyek, vagy cégek ezzel gyakorlatilag egérutat kaptak?
– Nyilván a következmény szerteágazó, ezt ma nehéz lenne megmondani. Egyelőre csak annyit tudok fixen rögzíteni, hogy nem a jó szándék, a nyilvánosság, és az átlátóság erősítése vezette azt a kezet, amely ezt a módosító indítványt leírta.
Alaptörvényben definiálnák a közpénz fogalmát is: „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Az indoklás szerint, így átláthatóbbá válna az állami pénzek felhasználása és az eddigi „eltérő helyett egységes gyakorlat” alakulhat ki az „alkotmányos szervek gyakorlatában” a közpénzeket illetően – utóbbi megállapítás vélhetően a bíróságokra vonatkozik. Kérdés, a jövőben mennyire lesz majd megismerhető például a tao-pénzek felhasználása vagy az alapítványokba szervezett állami bevételek sorsa.
A módosítás következtében kétharmados törvénnyel betonoznák be a vagyonkezelő alapítványokat: mint ismert, ilyenekbe szerveztek ki egy sor egyetemet (köztük a Corvinus Egyetemet vagy a Színház és Filmművészeti Egyetemet is), és ebben a formában működik a Matthias Corvinus Collegium, amely az elmúlt hetekben több értékes ingatlant is megkapott az államtól.
