„Tíz éve látjuk, hogy az állami vagyon tisztességtelen módon alakul magánvagyonná"

– Egészen pontosan mit jelent, hogy újradefiniálják a közpénz fogalmát?

– Az indoklás alapján, a széttartó bírói értelmezést akarják egységesíteni, de szerintem az „alkotmányos szervek” eddig is teljesen egységesen kezelték a közpénz-pénzek fogalmát.

– Akkor mi értelme ennek az alkotmánymódosításnak?

– Az még nem egyértelmű, de még az előbbi kérdésre válaszolva: a közpénz értelmezése eddig is teljesen egységes volt. A bíróságok mellett, az Adatvédelmi Hatóság is úgy értelmezte, hogy közpénznek minősül a közfeladat ellátására juttatott pénz, akkor is, ha azt nem az állam, hanem alapítvány, vagy magánvállalkozás végzi. Ez az elv megjelent az alkotmánybírósági, illetve a legfelsőbb bírói szerv gyakorlatában is.

– Tehát a közpénz fogalma eddig is egyértelmű volt?

– Igen, szerintem teljesen. A meglévő szabályokra épülve született nyilvánosságot előíró ítélet a jegybanki alapítványok, vagy a labdarúgás kasszájába juttatott TAO pénzek százmilliárdjairól. A Transparency International számos ügyben sikeresen perelte az államot, egyebek mellett a letelepedési államkötvény forgalmának adatai is így kerültek nyilvánosságra. 

– A közpénzről tehát az érvényben lévő jogszabályok szerint, a politikai vezetésnek megfelelő nyilvánosság előtt el kell számolnia. Ha megváltozik a közpénz fogalma, akkor talán nem?

– Miután az alaptörvény módosítását éjszaka nyújtották be, valószínű az a cél, hogy szűkítsék azt a kört, amelyen belül a nyilvánosság megismerheti a kormány költéseit. 

– Lehet, hogy akkor már világos, miért akarják alkotmányban is rögzítve megváltoztatni a közpénz fogalmát?

– Nézze, továbbra is azt mondom, hogy a jogértelmezés egységesen használja a közpénz fogalmát. Kétségtelen ugyan, hogy a kormány számára ez kedvezőtlen volt. Ha az állam közfeladatokat látott el, vagy más szervezeteknek ugyancsak közfeladatokra pénzt juttatott, akkor a hatóságok minden esetben kötelesek voltak nyilvánosságra hozni a pénzügyi adatokat. Ez az átláthatósági, vagy nyilvánosságtűrési követelmény a politika számára nyilvánvalóan kellemetlen volt. 

Továbbmegyek: nemcsak az igazságszolgáltatás, hanem a kormány is tisztában van a közpénz fogalmával, hisz' a szóban forgó alkotmánymódosítás azon pontján igyekeztek változtatni, amely szűkíti a közpénzt fogalmát. 

– Viszont ha majd elfogadják az alkotmánymódosítást, akkor a közpénzzel a kormány lényegében úgy bánik, ahogy akar?

– Nem, hiába szűkítik a közpénz fogalmát, mert a nyilvánosság-kötelezettség tűrése továbbra is fennáll. Nem akarok arra spekulálni, hogy jön majd egy újabb törvénycsokor, amely majd tovább szűkíti a bírói értelmezés lehetőségét.

Természetesen kérdésként felmerülhet, hogy egy egyetemet fenntartó intézmény, ha állami vagyont kap ajándékba, az továbbra is közpénznek minősül-e, vagy sem. Továbbá kérdőjelessé válik az MNB alapítványainak, vagy a foci tao- összegeinek közpénz jellege. 

Továbbá az is kérdőjelessé válik számunkra, hogy a Transparency International dolgozóinak hat év munkájával nyitva tartott „közpénz ablakot” egy alkotmány-módosítással az állam be tudja-e csukni, vagy csak résnyire zárja. 

– Az alkotmánymódosítással ez bekövetkezhet?

– Igen, a veszély fennáll. Az eddig nyitott, néhol résnyire zárt ablak könnyen becsukódhat. Az eddig megszerzett nyilvánosság, amelyet a jegybanki alapítványok, a foci-tao, vagy az Európai Unió támogatásainak átláthatósága ügyében elértünk, az bizony veszélybe kerülhet. A most tervezett alkotmánymódosítás biztosan nem a nyilvánosság és az átláthatóság érdekében születik. 

– A fél ország röhögött, amikor Kósa Lajos akadozva elmagyarázta, hogy lesz a jegybank százmilliárdjaiból magánpénz. Ha elfogadják az alkotmánymódosítást, azután már hasonló sziporkákra nem lesz szükség? Vagyis a hatalmon lévő elit az állam pénzét lazán tudja majd magánalapítványokba lapátolni?

– Tíz éve látjuk, tapasztaljuk és elszenvedjük, hogy az állami vagyon elvtelen, tisztességtelen módon alakul magánvagyonná. Ennek a folyamatnak lenne megengedett módja is, de Magyarországon nem ez történik. Nálunk a költségvetés gazdái bizonyos összegeket egyszerűen „kiszignálnak” bizonyos kedvezményezetteknek. 

Ez az alaptörvény-módosítás ilyet nem tesz. Viszont megkönnyíti az állami vagyonból hirtelen meggazdagodott személyek, vállalkozások számon kérését. Miután a hozzájuk kerülő milliárdok a jog szerint immár nem számítanak közpénznek, ezért azokat a törvény szerint ellenőrizni sem lehet. Vagyis az eddigi „közpénzlovagok” nem tekinthetőek majd közszereplőnek.

– Azt is mondhatnánk, hogy a hirtelen milliárdossá vált személyek, vagy cégek ezzel gyakorlatilag egérutat kaptak?

– Nyilván a következmény szerteágazó, ezt ma nehéz lenne megmondani. Egyelőre csak annyit tudok fixen rögzíteni, hogy nem a jó szándék, a nyilvánosság, és az átlátóság erősítése vezette azt a kezet, amely ezt a módosító indítványt leírta. 

Alaptörvényben definiálnák a közpénz fogalmát is: „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Az indoklás szerint, így átláthatóbbá válna az állami pénzek felhasználása és az eddigi „eltérő helyett egységes gyakorlat” alakulhat ki az „alkotmányos szervek gyakorlatában” a közpénzeket illetően – utóbbi megállapítás vélhetően a bíróságokra vonatkozik. Kérdés, a jövőben mennyire lesz majd megismerhető például a tao-pénzek felhasználása vagy az alapítványokba szervezett állami bevételek sorsa.

A módosítás következtében kétharmados törvénnyel betonoznák be a vagyonkezelő alapítványokat: mint ismert, ilyenekbe szerveztek ki egy sor egyetemet (köztük a Corvinus Egyetemet vagy a Színház és Filmművészeti Egyetemet is), és ebben a formában működik a Matthias Corvinus Collegium, amely az elmúlt hetekben több értékes ingatlant is megkapott az államtól.