Több százmilliós kárt és iszonyatos szenvedést okoznak az orvvadászok
A károk becslését megnehezíti a magas fokú látencia, de az Országos Magyar Vadászkamara szakemberei évente több százmilliós kárt valószínűsítenek.
Léteznek kiindulási alapok, például a Soproni Egyetem vadelhullás monitoringja. A legutolsó adatok alapján, a vadorzók 322 nagyvadat és 706 apróvadat zsákmányoltak, ami átlagolt vadgazdálkodási értékeken számítva nagyjából 95 millió forintos kár – hangsúlyozta a Napi.hu-nak Földvári Attila kamarai szóvivő, aki az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa is.
A rapsickodás áldozatául esett egyedek közül a nagyvad képvisel komolyabb értéket, a nagyvadfajok közül pedig a legtöbbet őzből ejtik el. Ennek oka egyrészt az egyedszáma (legnagyobb állományú nagyvadfajunk, körülbelül 380 ezret becsülik), másrészt az elterjedése (gyakorlatilag az egész ország területén megtalálható), illetve a testmérete (akár egy hátizsákban is elfér).
Egy őzbak értéke 350 g feletti trófeatömegnél egységesen 600 000 forint, ugyanakkor a jó őzállományú területeket kezelő DALERD Zrt. (állami erdőgazdaság) árlistája szerint például 500 g feletti tömeg esetében legalább 1,26 millió forintot kell fizetni az elejtésért.
Ennél is nagyobb probléma emellett a vadvédelmi, állatvédelmi aspektus: az orvvadászok nagyon sok esetben olyan eszközöket használnak (például hurkokat), amelyek iszonyatos, órákig vagy akár napokig tartó szenvedést okoznak az állatnak.
Ez szintén igaz más eszközöknél is: míg egy vadászfegyverből leadott, pontos lövés esetén akár másodpercek alatt is bekövetkezhet a halál, a házilag barkácsolt, a használójára is veszélyes „puskaszörnyek” vagy számszeríjak gyakran csak sebzést okoznak.
Az esetszámot illetően a rendőrség bűnügyi statisztikai rendszere adhat támpontot. Ez ugyancsak csalóka, ahogy a számokból egyértelműen látszik is, mert csak a regisztrált bűncselekményeket tartalmazza, azokat, amelyekben elmarasztaló ítélet született
2013-ig csak akkor minősült bűncselekménynek a vadorzás, ha a zsákmányolt vad értéke alapján a szabálysértési határt túllépte. Azóta az orvvadászat önálló Btk.-s tényállás, és figyelemre méltó, hogy drasztikusan megugrott az esetszám, amely az elmúlt években így alakult: 2013 – 19 eset, 2014 – 147 eset, 2015 – 139 eset, 2016 – 129 eset, 2017 – 123 eset, 2018 – 48 eset, 2019 – 108 eset, 2020 – 114 eset, 2021 – 96 eset, 2022 – 94 eset.
A törvény ismeri az úgynevezett „belső orvvadászat" fogalmát: olyan személyekre vonatkozik, akik egyébként vadászjeggyel, engedéllyel tartott fegyverrel rendelkeznek.
Alapesetben három év a büntetési tétel, ám az orvvadászat jellemzően más bűncselekményekkel is párosulhat, elsősorban állatkínzással, esetenként természetkárosítással – mindkettő ugyancsak Btk.-s tényállás és szabadságvesztéssel sújtandó. Így tehát bizonyos esetekben halmozódhatnak is a büntetési tételek.
