Többezer ukrajnai menekült hajléktalanná válhat a méregdrága tűzijáték után

Korábban már beszámoltunk arról, hogy egy kormánydöntés következtében augusztus 21-e után már kizárólag az ukrán frontról menekülők kérhetnek menedéket és lesznek jogosultak központi elszállásolásra Magyarországon. Tavaly már szűkítették a jogosultsági kört, és a menedékes családoknak dönteniük kellett: szétszakadnak-e vagy inkább elköltöznek, mert a gyerekkel együtt csak az egyik szülő lett jogosult támogatott szállást kapni. Abszurd, hogy a mostani szabályozás alapján az is előfordulhat, hogy valaki augusztusban elveszíti lakhatási támogatását, majd, ha a front elmozdul és azt a területet is érinti, ahonnan ő érkezett, újra jogosult lesz rá – mondta Szekeres Zsolt. 

A jogszabály eddig arról szólt, hogy aki Ukrajnából menekült és menedékes státusszal van Magyarországon, illetve azok a magyar állampolgárok, akik nem jogosultak menedékes státuszra – hiszen magyar állampolgárok –, de Ukrajnából menekültek el, milyen feltételek mellett jogosultak támogatott lakhatásra. Nem kapnak az államtól lakást, hanem ha valakinek van szállása – motel, kollégium, panzió –, akkor köthetnek a vármegyei védelmi bizottságokkal szerződést. Ha náluk helyeznek el Ukrajnából menekült embereket, akkor utánuk naponta fejenként 5 000 forintot kapnak a szállásadók az ellátásért cserébe. Ezek a szállások jellemzően tömegszállásként működnek. A módosítás szerint csak azok után jár támogatás, akik olyan helyszínekről érkeztek, ahol háborús cselekmények vannak, azaz a frontról. Közülük is csak azok, akik kisgyerekkel érkeztek, várandósok, 65 évnél idősebbek, fogyatékkal élők és az ő gondozóik, de családonként csak egy szülő. Utóbbira sem jogi sem erkölcsi, morális magyarázat sincs – emlékeztetett a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa. 

Jelenleg a Magyarországon eddig támogatott lakhatással tartózkodó menedékesek minimum háromnegyedéről beszélünk, ez becslések szerint ezer családot jelent, amelyekben túlnyomórészt gyerekek élnek. Ők azok, akik nem maradnak jogosultak támogatott lakhatásra, tehát el kell hagyniuk a szállásukat. Elvileg előfordulhatna, hogy ott maradjanak, ha kifizetik maguk után a szállás piaci árát, vagy a szállásadók vállalják ezt a költséget, esetleg valaki más kifizeti helyettük, de egyik sem járható út. Tehát ők elveszítik a lakhatásukat úgy, hogy közben nagyon sokuknak nincs más alternatívája, lehetősége elmenni valahová lakni, ezért jelen állás szerint a hajléktalanság vár rájuk, nem látszik semmi, ami ezt megakadályozná. Ez egy egészen durva morális és jogi alap nélküli fejlemény – vélte Szekeres Zsolt. Hozzátette, komoly jelei vannak annak, hogy ez nem fikció, hanem meg fog történni. Be lehetett ugyanis nyújtani egy úgynevezett méltányossági kérelmet, amiben a kormánybiztost arra kérték, engedje meg, hogy továbbra is kapjon támogatást valaki, de ezek túlnyomó többségét indoklás nélkül elutasították. „Tudunk olyan esetekről, amikor veszélyeztetett terhes anyukákat, rákbeteg embereket, vagy súlyos egészségügy problémában szenvedő gyerekeket és családtagjaikat fognak utcára tenni. Elképesztő humanitárius katasztrófa előtt áll Magyarország csak és kizárólag a magyar kormány hibájából és ez csak az ő felelősségük. Ugyanis nem látszik, hogy ki az, aki ekkora embertömeget el tud helyezni. Ráadásul az érintetteknek az európai uniós jog alapján joguk van arra – mivel kényszerből, a háború elől menekülve vannak itt –, hogy az állam segítsen nekik abban, hogy lakni tudjanak valahol. Ezt vonja meg tőlük önkényesen és embertelenül a magyar állam” – fejtette ki a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa.

Akik megkapják továbbra is a lehetőséget arra, hogy támogatott szálláson lakjanak, azokat a Máltai Szeretetszolgálat fogja elhelyezni, bár eddig nincs arról információ, hogy hol, kikkel fog szerződést kötni, a menekültek milyen körülmények közé érkeznek. Ez szintén aggályos – magyarázta a szakember. A nagy többség hajléktalan lesz Magyarországon vagy visszamennek Ukrajnába. Lehet erre azt mondani, hogy Kárpátalján nincs bombázás, de az ukrán infrastruktúrával szembeni orosz támadások Kárpátalját is ugyanúgy érintik, mint Ukrajna többi részét. Másrészt ott nagyon magas a belső menekültek száma, és a hátrahagyott, használható házakban közszolgáltatások vagy el sem érhetőek, vagy sokkal nehezebben, mint máshol. És nagyon fontos körülmény, hogy a háború bizonytalan, s ahol ma nem bombáznak, ott nincs garancia rá, hogy holnap sem – sorolta Szekeres Zsolt, majd megjegyezte: pont ezért az ENSZ menekültügyi főbiztossága azt kéri az államoktól, hogy ne küldjenek vissza senkit Ukrajnának egyetlen régiójába se. Ez a jogszabály-módosítás gyakorlatilag a védelem tartalmát veszi el és közben hatásában nagyon sok embernél azt fogja eredményezni, hogy a hajléktalanság és a háborúba visszamenetel közül utóbbit fogják választani. 

„Ezért bírósághoz fordulunk első körben olyan emberek képviseletében, akik menedékes státusszal élnek Magyarországon, magyar anyanyelvű ukrán állampolgárok. Náluk jellemzően azért a hajléktalanság kérdése ez, mert bár van olyan családtag, aki dolgozik, de a korábban Ukrajnában, most Magyarországon tapasztalt diszkriminációk miatt a bevételük annyira csekély, hogy nem tudnak belőle még egy szobát sem kifizetni. Tehát nem olyan emberekről beszélünk, akik kihasználják az „elképesztően nagy” magyar szociális ellátó rendszert, hanem olyanokról, akik dolgoznak, van munkából származó bevételük, de – miközben kényszerből vannak itt – nem tudják megfizetni a lakhatásukat” – ismertette a szakember. 

Ilyen helyzetben az állam segítsége lehetővé teszi, hogy van honnan munkába menniük és van hová hazatérniük, a gyerekeknek van honnan iskolába járniuk. Azzal is számolni kell, hogy nagyon sok gyerek fog kikerülni az oktatási rendszerből, mert nem biztos, hogy oda tud majd járni iskolába, ahol nyáron befejezte az előző évet. Egy olyan gyerek, aki az otthonában a háború miatt átélt egy hatalmas traumát, itt visszailleszkedett, de innen is kiszakítják, kétszeres traumán megy keresztül. Ez pedig kihat a felnőttkorára is  – figyelmeztetett a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa. 

„Mi azt állítjuk, hogy Magyarországnak kötelessége segíteni nekik a lakhatásban. Azzal pedig, hogy a magyar kormány ezt elveszi tőlük, megsérti az egyértelmű uniós jogot. Ezért arra kérjük a független bíróságot, állapítsa meg, joguk van arra, hogy lakjanak valahol, emellett azt is szeretnénk elérni, hogy amíg le nem zárul a per, addig is kötelezzék a magyar államot arra, hogy elhelyezzék őket, s ne legyenek hajléktalanok” – mondta Szekeres Zsolt.