Szekeres Zsolt: szétszakítja a kormány az ukrajnai menedékes családokat

Miért nem akar továbbra is szállást adni az Ukrajnából menekülőknek a magyar kormány?

Nem hallottunk még olyan érvet erről a magyar kormánytól, amely kiállná a jogszerűség próbáját. 

Ez mit jelent?

Eddig azok voltak jogosultak szállásra Magyarországon, akik Ukrajnából érkeztek és menedékes státuszt kértek. Ez elsősorban ukrán állampolgárokat jelentett, akik a háború elől menekültek, függetlenül attól, hogy Ukrajna melyik területéről. Ez egy uniós joggyakorlat, mert felismerték, hogy bár vannak olyan részei Ukrajnának, ahol nem olyan intenzitással dúlnak a harcok, mint közvetlenül a frontvonalban, de a rakétatámadások, illetve a háború hatásai mindenhol érződnek. Ezért, akik Ukrajnából menekültek szinte automatikusan jogosulttá válnak a menedékes státuszra. Ezzel viszont elismerjük, hogy ők saját akaratukon kívül, kényszerből hagyták el otthonukat, tehát nekik segítenünk kell abban, hogy talpra állhassanak. Ennek egyik eleme, hogyha nem tudják a saját lakhatásukat megoldani, akkor az állam biztosít nekik. A rászorulóknak három választásuk van: vagy elfogadják azt, amit kapnak, vagy a civilek szállásolják el őket, viszont ez a lehetőség nem áll elég mennyiségben rendelkezésre, harmadik opció, hogy hajléktalanok lesznek. 

Milyen szállásokat tud biztosítani Magyarország?

Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy szuper körülmények közé kerülnek, sőt. Nagyon sok államilag támogatott lakhatási helyszín nagyon komoly hiányosságokkal küzd és van köztük számos olyan, amely nagyon súlyosan rossz körülményeket jelent. Az országban igen sok helyen vannak elhelyezve menedékesek, de ne menekülttáborokra gondoljunk, mert azok már nincsenek Magyarországon. Sokan kollégiumi épületekben, vagy régóta használaton kívüli épületekben laknak, illetve egyes hoteltulajdonosok adnak szobát menedékeseknek. Utóbbiak is kapnak állami támogatást, de nem annyit, mint amennyit egyébként elkérhetnének a hotelszobákért piaci áron. Emellett vannak, akik a munkáltatók által nyújtott szálláshelyen laknak, a családjukkal együtt.

Az, hogy sokfelé vannak elhelyezve Ukrajnából érkezett menedékesek, mit jelent az ő számukra?

Azt, hogy kit hol szállásoltak el, befolyásolta a munkaerőpiaci, óvodai, iskolai integrációjukat. A nyelvtanulás, a társas kapcsolatok kialakítása más-más a helyszínek adottságai miatt. Egy olyan rendszer van Magyarországon, amely sok tekintetben problémás, de azért működött egészen tavalyig, mert addig a rászoruló kapott szállást. Azt viszont szeretném megemlíteni, hogy sokszor félrement az az információ, hogy aki idejött Ukrajnából, az automatikusan szálláshoz juthatott. Mindenkinek joga volt arra, hogy kapjon államilag támogatott lakhatást, de jellemzően csak azok éltek vele, akik maguknak nem, vagy nehezen tudták volna ezt megoldani. 

Mi történt tavaly?

Már 2023-ban is szűkítették azok körét, akik támogatást kaptak a szállásra. A várandósok, a kiskorúak, illetve a gyerekét nevelő szülők, a 65 évnél idősebbek és a fogyatékkal élők lettek jogosultak. Viszont csak egy szülő.  Ez azt jelentette, hogy nagyon sok családnak ki kellett költöznie az államilag támogatott lakhatásból, így elveszítették ezt a lehetőséget. Viszont az alternatíva az volt, hogy a család szétszakad, hiszen, ha sikerült mindkét szülőnek megérkeznie Magyarországra, az egyikőjüknek ki kellett volna költöznie, hogy a gyerek vagy gyerekek ott maradhassanak a másik szülővel. Rendkívül embertelenül változtatta meg a szabályozást a magyar kormány. Ez ellen már akkor is tiltakozott a Magyar Helsinki Bizottság, kiemelten azért, mert akiket ez érintett, nem is kaptak tájékoztatást. Nagyon sokan csak 1-2 nappal korábban tudták meg, hogy költözniük kell. Az ő háború elől menekülő gyerekeik is csak pár nappal azelőtt tudták meg, hogy az az iskola, ahová akár életükben először jártak és az a közösség ahová beilleszkedtek, az megszűnt. 

Ezek szerint volt már előzménye a mostani kormánydöntésnek.

Már akkor jeleztük aggályainkat Pál Norbertnek, az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztosnak. A mostani jogosultság vesztés is derült égből villámcsapásként érte a menedékeseket. Mellettük azokat az eddig támogatott lakhatással rendelkező magyar állampolgárokat is, akik Ukrajnából menekültek. Voltak már folyosói pletykák arról, hogy mire készül a kormány, de ezt tagadták. Viszont a mostani módosítás már azt jelenti, hogy csak azok lesznek jogosultak az államilag támogatott lakhatásra, akik Ukrajnának azon területeiről érkeznek, ahol a közvetlen front van, azaz ténylegesen érintettek harci cselekményektől. Ez most 10 megyét érint, Ukrajnának a keleti részén lévő fél karéjnyi területét, illetve Kijevet. A többiek augusztus 21-től már nem lesznek jogosultak rá. Ez elsősorban kárpátaljaiakat, de nemcsak ukrán, hanem magyar állampolgárokat is érint. Utóbbiak is kérhették a támogatást, ha a lakhatásukat nem tudták maguk megoldani. Velük szúr ki ez a szabályozás, köztük megint csak azokkal a gyerekekkel, akik óvodába, iskolába jártak és integrálódtak. Miközben nincs emberileg méltányolható indoka ennek, sőt egyszerűen jogellenes, ami történik.

Azt lehet tudni, hogy hány embert érintett a tavalyi döntés és mennyit fog az idei?

A kormány nem adott ki semmilyen erre vonatkozó információt. A becsléseink szerint a tavalyi több száz, az idei módosítás pedig több ezer menedékest és minden olyan magyar állampolgárt érint, aki Ukrajnából menekült el. Utóbbiak mivel van magyar állampolgárságuk, egyébként nem lehetnének menedékesek, de mivel de facto Ukrajnából menekültek el, ezért jogosultak lettek arra, amire az ukrán állampolgárságú menedékesek. Azért is abszurd, ami történik, mert az új szabályozás azt mondja, havonta fogja majd a kormánybiztos kiadni azt a listát, hogy éppen hol van harci cselekmény Ukrajnában. Így az is előfordulhat, hogy valaki most éppen elesik a támogatástól, de ha elmozdul a front, akkor később érintheti azt a területet, ahonnan a menedékes érkezett. Tehát ismét kaphatna lakhatási támogatást Magyarországon. Ez teljesen életszerűtlen. 

Az nem lehet, hogy egyszerűen anyagi oka van annak, hogy a kormány változtatott a lakhatási támogatás jogosultjainak körén?  

Valószínű, hogy ez van a háttérben. Konkrét adatokkal nem szolgálhatok, mert a kormánybiztos 10 hónapja nem áll szóba a Magyar Helsinki Bizottsággal, miközben az egyik legnagyobb jogvédő szervezet vagyunk Magyarországon. Ezért még egy 11 kérdést tartalmazó nyílt levelet is közzé tettünk neki, hátha reagál rá. De, ha a pénz áll e mögött, akkor a magyar költségvetés összességét nézve, ez egy elhanyagolható összeg. Mindenki tud olyan ügyet, ahol ennek a többszöröse folyt el teljesen értelmetlen dolgokra. 

De mit mond a kormány?

Az a kormány véleménye, hogy a menedékesek közül, aki akart, az már el tudott menni munkát vállalni, ezért már nem kell neki támogatás. De az, hogy valaki tud-e munkát vállalni nem attól függ, hogy Ukrajnában előtte hol élt. A kettő között semmilyen összefüggés sincs. Másrészt ez egy álságos magyarázat, hiszen nagyon sok menedékes nem tud munkát vállalni azért, mert olyan helyre helyezte el őket a magyar állam, ahol egyszerűen nincs munka, tehát, ha akarnak se tudnak elmenni dolgozni. Amióta kitört a háború, azóta a Helsinki Bizottság több, mint 12 ezer egyéni ügyben nyújtott jogi segítséget, az ország összes megyéjét felkerestük, ahol menedékesek vannak elhelyezve. Ezért nagyon pontosan látjuk azt, hogy igen sokan csak fekete munkából tudnak megélni. Erre rámutatni és azt mondani, hogy ez garantálja az ő megélhetésüket szintén embertelenség, mert a feketemunka kiszolgáltatottá teszi az embereket, ez nem egy tartós megoldás, amire tervezni, építeni lehet. De embertelenség az is, mennyire gyorsan és átláthatatlanul viszik végbe ezeket a változtatásokat. Ennek a levét főként a gyerekek fogják meginni, elsősorban azok, akik Ukrajnában korábban sokszor diszkrimináció áldozataként nem tudtak hozzáférni az oktatáshoz olyan minőségben, mint itthon. Az ő kilátásaikat, lehetőségeiket is csökkentik. Az érintettek pedig nem tudják, hogy hová és kikkel fognak menni.

Ez mind annak a következménye, hogy az Ukrajnából érkezett menedékeseket elszállásoló önkormányzatok, civil szervezetek állami támogatását – a szállás és étkezés biztosítására – már nem akarják odaadni?

Ez a változtatás lényege.  A szállásokhoz a megyei védelmi bizottságok kötöttek szerződéseket, s kérhettek naponta 5 ezer forintot elszállásoltakként. Ebből kellett megoldani az ő szállásukat, étkezésüket, stb… és ez az, ami nem fog járni olyan emberek után, akik nem direkt háború sújtotta helyről, nem a frontról érkeztek. 

A Helsinki Bizottság készített egy kérelmet, amit azoknak ajánlanak, akiket érint a jogszabály változtatása. De hogyan jut el hozzájuk?

Ebből is látszik, hogyan áll a kérdéshez a kormány, hogyan gondolkodik ez a struktúra a menekülő emberekről. Ugyanis az érintettek semmilyen információt nem kaptak az államtól. A támogatás megszűnéséről a védelmi bizottságok csak a szállásadókat értesítették, rájuk bízták, hogy elmondják-e nekik vagy sem. A szállásadóknak küldték el azt a méltányossági kérelmet is, amit be tudnak adni a menedékesek, ha már nem jogosultak a lakhatási támogatásra. Mi ezt a kérelmet tettük fel a honlapunkra, hogy mindenki láthassa. Nagyon sok szállásadó lelkiismeretesen segíti a menedékeseket. A kérelmeket egyedül a kormánybiztos fogja elbírálni, de nem lehet tudni, hogy milyen eljárás keretében és milyen szempontok alapján, lesz-e írásba foglalt döntés, azzal szemben lesz-e jogorvoslat? Ez sehol sincs leírva. Az egész eljárás egy önkényes procedúra lesz, átláthatatlan szempontok alapján.