Tordai Bence: nem kerülhetőek el a katasztrófák a bányatörvény módosításával
Nem, hogy szigorítaná, enyhíteni akarja az eddig is puha, visszatartó erővel nem rendelkező bányatörvényt a kormány. Ez pedig nem oldja meg a Pilis gyöngyszemének tartott Csobánka területén 2010-ben bezárt dolomit bánya újraindításának terve miatt kialakult botrányt, de még a recski bányakatasztrófa jelenleg is létező áldatlan állapotát sem. Így reagált Tordai Bence Buda független országgyűlési képviselő energetikai tárgyú törvények módosításáról benyújtott kormányzati csomagra, és az abban lévő bányatörvényre, amelyet a múlt héten tárgyalt a parlament.
Ahogy arról korábban is írtunk az Andezit-BAU Kft. által Recsken működtetett bánya több ponton is megsértette az engedélyben meghatározott szabályokat, ám azt a hatóság végül is nem mondta ki egyértelműen, hogy a 25 ingatlant érintő 2023-as sárlavina a cég szabálytalan működésének lett volna a következménye. A károsultakat védő Magyar György ügyvéd az idén októberben jelentette be, hogy pertársaságot alakítanak a NER-közeli bánya károsultjai, mert bár 500 millió forintot elkülönítettek tavaly erre, egy fillért sem adott nekik az Orbán-kormány.
A másik jelenleg is zajló bányabotrány ahhoz a csobánkai dolomitbányához köthető, amely szabálytalan működése miatt 2010 óta nem termel, bezáratták, de most az újra nyitását tervezik úgy, hogy a bányagödröt a tulajdonos sittel akarja feltölteni.
Csobánka a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán, az Országos Ökológiai Hálózat „magterületén”, a Pilisi Bioszféra Rezervátum részeként Natura 2000 besorolású, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és madárvédelmi területen fekvő település. Környezete számos védett növény- és állatfaj otthona.
Amint kiderült a bányanyitás terve, a lakosság azonnal tiltakozásba kezdett, a civilek lakossági fórumot hívtak össze és azon több szakértő is kifejtette, hogy miért nem lenne jó, ha ez megtörténne. Ízekre szedték a bányanyitás környezetvédelmi engedélyezéséhez benyújtott tanulmányt. A fórumon résztvevő környezetvédelmi szakértő szerint a lehetséges környezeti hatásokat valójában nem vizsgálták megfelelően. A zaj- és levegőszennyezés mértékét ugyanis egy alapállapot-felmérésnek kellett volna megelőznie, ez azonban nem történt meg. A geológus szakértő úgy fogalmazott, hogy „rémálom” a bányagödör 360 ezer köbméter sittel való feltöltése. Mert a hulladékból kioldódó, és a karsztos területről leszivárgó szennyező anyagok az ivóvizet is tönkre tehetik.
Ehhez képest a szükséges élővilág- és tájvédelmi hatásbecslési dokumentációban és környezetvédelmi hatásvizsgálatban azt írták, „hogy Csobánka „ipari település” (?!), és a bánya működése „nincs hatással” a védett terület kiemelt jelentőségű növény- és állatvilágára, illetve a hatások „a bányatelken belül tarthatók”. Az emberről – mint élő entitásról – szó sem esik. A „földmunkák során keletkező földhulladékot a Natura 2000 területen deponálni, elhelyezni nem szabad”, de a máshonnan odahordott sitt „nem terheli a környezet állapotát”. A karsztos alapkőzeten található Csillaghegyi források vízgyűjtő területe – mint sérülékeny vízbázis – szóba sem kerül. De a robbantással, darálással járó tevékenység és a minimum 14 éven át napi 10 órában közlekedő 40 tonnás teherautók sem tesznek semmi kárt a természetes és épített környezetben, a régi falusi házakban, az eleve keskeny és silány minőségű utakban és az alattuk húzódó közművekben. Sőt, a szálló pornak és az állandó zaj- és levegőszennyezésnek sincsenek egészségkárosító következményei, ahogy a környékbeli településeken negyedóránként áthaladó nyergesvontatók sem lesznek hatással az itt élők életére és az ingatlanjaik értékére” – olvasható a civilek által El a kezekkel a Pilistől! Ne csináljanak hulladéktemetőt a Pilisből! címen indított petícióban.
A történet érdekessége lehet, hogy fideszes politikusok, mint Vitályos Eszter kormányszóvivő – akinek országgyűlési képviselőként Csobánka egyébként a választókerülete – és Lantos Csaba energiaügyi miniszter is a dolomit bánya ellen nyilatkozott a Parlamentben Tordai Bence kérdésére. Vitályos a közösségi oldalán meg is ígérte: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a lakosság-, a természet- és a település környezetének a védelmét biztosítsa.
A jelek szerint azonban mégsem gondolta komolyan a kormányszóvivő, mert kedden, amikor Tordai Bence az energetikai tárgyú törvények vitáján igyekezett őt megszólítani, Vitályos elhagyta az üléstermet. Ebben a salátatörvényben szerepel a bányatörvény is, amihez a független országgyűlési képviselő módosítási javaslatot nyújtott be. A jogalkotó ugyanis úgy módosítaná a bányászatról szóló törvényt, hogy a bányászati jog törlése kapcsán nem venné figyelembe a kisebb súlyú jogsértéseket. Azaz nem szigorítja, hanem tovább lazítja a jelenleg is túlságosan enyhe, és visszatartó erőt nem jelentő szabályozást. Így a bányavállalkozókat nem rettenti el a további jogsértésektől.
Ahogyan a csobánkai bányavállalkozót, a Szűcs Fuvar Bt.-t sem. A petícióban úgy fogalmaztak: „bányavállalkozó eddigi tevékenységét és céghálóját rettenetes hulladékhegyek (például Dunakeszin és Fóton), engedély nélküli (köztük kétes veszélyességű) hulladék elhelyezése, szabálysértési bírságok, 100 milliós adótartozás, adóbevallási- és éves beszámoló benyújtási kötelezettség elmulasztása, NAV-végrehajtások sora, felszámolás, kényszertörlés, adószám megszüntetés, tevékenységtől eltiltás… szegélyezik.”
Az Átlátszó cikke megerősíti a civilek információit. Aszerint a csobánkai dolomitbánya kitermelési és bányabezárási műszaki ütemtervét már 2010-ben jóváhagyta a Budapest Bányakapitányság. Környezeti hatásvizsgálatot azonban nem írtak elő, miközben természetvédelmi területen lévő bánya esetén ez kötelező lett volna. A határozat kimondta, hogy a vállalkozó 2011-től kitermelést már nem, csak bányabezárási és tájrendezési tevékenységet folytathat. Ezt 2015. december 31-ig be kell fejeznie, de a bányát nem zárták be és a tájrendezés sem kezdődött el a határidőig. Emellett a Bányakapitányság többször is megállapította a bányatelek határainak túllépését, a szomszédos telekhatár-sértést és az alaplap-sértést is. A vállalkozó ugyanis a bánya alaplapja alól kibányászott 55 000 m3 anyagot, engedély és bányajáradék fizetése nélkül. Az engedély nélküli bányászat folytatásától a vállalkozót 2015-ben eltiltották, eljárást azonban nem indítottak és nem is bírságolták meg, mert mire a hatóság tudomására jutott a jogsértő magatartás, addigra az el is évült. Viszont az Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer adatai szerint – egy szentendrei helyszínen történt hulladéklerakás és környezetveszélyeztetés miatt – 2015-ben 3,3 milliárd forintra bírságolták.
Lehetne helyszíni ellenőrzéseket tartani, de a Szűcs cég Dunakeszinél lévő bányájánál rendőrségi feljelentés volt a veszélyes hulladék lerakása miatt és még így sem ment ki a környezetvédelmi hatóság ezért nem állapították meg a nyilvánvaló környezetkárosítást – fejtette ki Tordai Bence, aki szerint most két út van a csobánkai bánya újra nyitásának megakadályozása előtt. Az egyik, hogy a megkért környezetvédelmi engedélyt nem kapják meg, a másik a jogi szabályozás szigorítása, ami garantálja azt, hogy a notórius, egészség- és környezetkárosító, -szennyező cégek ne kaphassanak engedélyt.
