Törvények felett álló király lesz az amerikai elnök?
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága meglepetésre és sok jogtudós felháborodására, igen jelentős mértékben elvetette a Donald Trump elleni vádakat, amelyeket rendkívül súlyos törvénysértései miatt emeltek. A kilenc tagú testület többsége republikánus, köztük vannak olyanok, akiket éppen Trump nevezett ki. A bíróság 6:3 arányban hozott ítéletében úgy foglalt állást, hogy az USA elnökének teljes szabadságot kell kapnia tevékenységéhez, nem kell, hogy befolyásolja, hogyan ítélik meg intézkedéseit, nehogy felelősségre vonástól kelljen tartania döntései miatt.
Minden, amit elnöki minőségében tesz, elhatároz, lényegében sértetlenséget biztosít számára. A három demokrata párti bíró különvéleményében leszögezte: a többségi döntés meghazudtolja az általánosan elismert elvet, hogy senki nem állhat a törvények felett. A Legfelsőbb Bíróság döntése jelentősen tovább javította Donald Trump győzelmi esélyét a novemberi választáson – miközben a válságba került Demokrata Pártban folyik a vita: ejtsék-e bukásra álló jelöltjüket, Joe Biden elnököt, aki viszont nem akar visszalépni.
A Legfelsőbb Bíróság a továbbiakban úgy foglalt állást, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyek csak „szélesebb körben” tartoznak ugyan az elnök illetékességébe, de ilyen esetekben is védett, hogy megóvják polgári perektől. Az ügyek megítélésénél végül azt is figyelembe kell venni, hogy vannak az elnöknek „nem hivatalos” cselekedetei is, azok vonatkozásában nincs immunitása. Ide tartoznak például a választási, pénzgyűjtési kampányokban való szereplései.
Egy szakértő ementáli sajtnak minősítette a döntést: a kérdés, marad-e még a vádpontokból elég ahhoz, hogy a volt elnök ellen törvénysértései miatt pert folytassanak – és milyen feltételekkel. Trump ellen egész sor súlyos köztörvényes bűncselekmény miatt indult eljárás. A vádpontok között szerepel, hogy hamisan terjesztette, miszerint a választást elcsalták tőle, hogy annak eredményeit különböző módokon meghamisították. Alelnökét, Mike Pencet arra utasította, hogy a törvényhozásban ne ismerje el és ne erősítse meg a 2020-as választás hivatalos eredményét. Erőfeszítéseket tett, hogy álelektorokat toborozzon, nyomást gyakorolt az Igazságügyi Minisztérium vezetőire, hogy indítsanak vizsgálatokat az állítólagos választási csalások miatt.
Kiemelkedő vádpont az is, hogy 2021 januárjában nem fékezte meg, ellenkezőleg, biztatta híveit, hogy támadják meg a Capitoliumot, ahol azután a csőcselék rombolt, törvényhozók életét fenyegette és egy rendőrt megölt. Trumpot azzal is vádolják, hogy szigorúan titkos iratokat vitt magával leváltása után a Fehér Házból, és próbálta megakadályozni, hogy azokat a kormány visszaszerezze. Ez a per is eddig igen lassan mozgott és a Legfelsőbb Bíróság döntése feltehetően tovább késleltetheti. Trumpot eddig egy esetben ítélték el, mert elkendőzte egy pornó-sztárral folytatott viszonyát és hallgatási pénzt fizetett a nőnek – majd az összeget csalárd módon levonta adóalapjából.
Annak kiderítését, hogy a Trumpnak felrótt törvényszegések elnöki cselekedeteknek tekinthetők-e, amelyekért nem vonható felelősségre, a Legfelsőbb Bíróság az igazságszolgáltatás alsóbb szintjére utalta, ahol pontról pontra meg kell vizsgálni Trump szerepét az egyes kérdésekben. Amennyiben bűncselekményei elnöki tevékenységének körébe sorolhatók, akkor teljes immunitás illeti meg, a „szélesebb hatáskörébe” tartozó esetek elbírálásánál is sérthetetlenségét kell vélelmezni.
A Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége ezzel lényegében Trump javára döntött. A nyitva hagyott kérdések megválaszolása több hónapba telhet, segítve a tízmilliókból fenntartott nagy ügyvédi gárdájának stratégiáját, hogy a védencük ellen indított pereket a lehető leghosszabb időre, de mindenképpen a választás utánra tolják ki.
A republikánusok máris hangoztatni kezdték, hogy természetesen hivatalos tevékenységnek tekinthető, amikor egy elnök és alelnöke a feladataikat vitatják meg. Arról a beszélgetésről van szó, amikor Trump a választási eredmény elcsalására akarta nyomatékosan rávenni Pencet, aki történetesen a 2021 januári támadás idején egy capitoliumi irodában társaival egy asztal alatt rejtőzött, mert Trump hívei halálra keresték... A floridai birtokán időző Trump egyébként így reagált a döntésre: „Nagy győzelme ez alkotmányunknak és demokráciánknak. Büszke vagyok, hogy amerikai lehetek”.
Amerikai szakértők emlékeztetnek arra, hogy talán soha nem volt olyan alacsony a bíróságok tekintélye az országban, mint napjainkban. Ez annál is sajnálatosabb, mert az amerikai politika jelenlegi körülményei között, amikor a törvényhozás a széleskörű véleménykülönbségek miatt képtelen működni és ez áll a kormányra is, egyre több kérdést végül is csak a Legfelsőbb Bíróság tud eldönteni.
„A döntés szerint ezentúl az amerikai elnök a törvények felett álló király lesz. Ennek az állásfoglalásnak súlyos, hosszú távra szóló, katasztrofális következményei lesznek az elnöki tisztség és az amerikai demokrácia történetében. Szinte képtelenség lesz eldönteni, hogy mikor és milyen körülmények között lehet egy elnököt törvénysértéseiért felelősségre vonni. Döntésével a bírósági többség súlyos távlatokat nyitott”, írta kisebbségi véleményében a három bíró.
A demokraták szempontjából rendkívül rossz helyzet és még rosszabb kilátások ellenére, Joe Biden minden jel szerint nem kíván visszavonulni. Ő és környezete azt állítják, hogy a minapi vitában, amelyen minden vártnál rosszabbul, szellemi hanyatlását igazolva szerepelt, éppen rossz napja volt, de az nem jelenti, hogy ne tudná ellátni a következő négy évben az ország vezetését. Biden tanácsadóinak, a tv-vita előkészítőinek tulajdonítják most a kudarcot, az ő hibájuk miatt nem tudott megfelelően helytállni Trumppal szemben. Az elnök mögött hír szerint legszilárdabban felesége és fia, Hunter Biden áll, akit hamis tanúzás és fegyverekkel való visszaélés miatt, valószínűleg szabadságvesztésre ítélnek.
A felmérések szerint a demokrata szavazók 45 százaléka vélekedik úgy, hogy más elnökjelöltre van szükség. Az összes választásra jogosultnak csak 27 százaléka gondolja, hogy Bidennek megvan a megfelelő szellemi képessége az elnöki hivatal ellátására – ez az arány a vita előtt még 35 százalék volt. Egyébként, mint most kiderült, tavaly óta vezető külföldi diplomaták személyes tapasztalataik alapján ismételten jelezték amerikai kollégáiknak, hogy az amerikai elnök koncentrációs képessége érezhetően gyengült.
Ismételten felmerül a kérdés, hogy Biden alelnöke, a színesbőrű Kamala Harris vegye át a jelöltséget, vagy pedig a demokraták augusztusi elnökjelölő gyűlése döntsön új jelöltről. Amerikai politikai szakértők szerint Kamala Harris nyilvánvalóan elveszítené a választást, ha pedig a konvención mást választanak, az megosztaná a pártot és még gyengébbé tenné a jelöltet. Biden ezekre a meggondolásokra is hivatkozva nem adja fel: tanácskozásra hívta össze az őt a legnagyobb összegekkel támogató donorokat, próbálva őket is meggyőzni, hogy versenyben marad és győzni fog, kampányához pedig további pénzekre van szüksége.
