Törvényt szeg a kormány, s ezzel évről-évre sok pénztől fosztja meg a nyugdíjasokat

NVZS 2022. november 19. 14:25 2022. nov. 19. 14:25

Kezdeményezés várható szocialista berkekből annak az igazságtalanságnak a feloldására, ami abból fakad, hogy a nyugdíjak az elmúlt években többször is veszítettek a reálértékükből. Az éves emelés mértéke ugyanis még az év közbeni kiigazítással sem érte el az adott esztendő inflációjának a mértékét. Ez volt a helyzet 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is, kérdés, milyen lesz a 2022-es mérleg, amire majd csak januárban kapunk választ. A jövő évi nyugdíjemelés mértékét egyébként a hamarosan nyilvánosság elé kerülő átdolgozott/újraírt költségvetési törvény tartalmazza majd. Szakértők 13-15 százalék közé teszik a várható emelést, Korózs Lajos, az MSZP alelnöke 15 százalékosat említett, hozzátéve: csak remélni lehet, hogy jövőre nem a nyugdíjasok fognak hitelezni a kormánynak, ahogy azt az elmúlt években rendre tették.

Januárban lesz nyugdíjemelés a kormány szándékai szerint. Meg akarják védeni őket a magas infláció negatív hatásaitól. Szerinte mindent megtettek ezen a téren. Európai összevetésben nem állnak rosszul ebben a tekintetben. Erről is beszélt a héten a rendkívüli kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.  

Több sebből is vérzik ez a nyilatkozat. Egyrészt bicskanyitogató a megfogalmazás módja, azt sugallja ugyanis, hogy a kormány adománya lesz majd a nyugdíjak emelése. Pedig a miniszter szavaival ellentétben, nem a kormány „szándékai szerint” lesz januárban nyugdíjemelés, hanem azért, mert a törvény arra kötelezi a mindenkori kormányt, hogy megőrizze a nyugdíjak reálértékét, azaz az adott év inflációjával megegyező emelést hajtson végre. Mondjuk, a védelemről is némileg más a mi véleményünk, azt pedig tények is cáfolják, hogy Európában nem állunk rosszul – mind a nyugdíjak vásárlóerejében, mind az infláció súlyosságában az unió utolsói között kullogunk. S végül, de nem utolsósorban: azért sem védik meg a nyugdíjasokat – szemben azzal, amit majdhogynem naponta propagálnak –, mivel az elmúlt években a nyugdíjemelés mértéke elmaradt az inflációétól, más szóval: a nyugdíjak nem őrizték meg a reálértéküket. 

Hiába bírálják szakértők észérvekkel és tényekkel a kialakított rendszert, az egymást követő Orbán-kormányok rendre már nyáron elfogadják a következő évre szóló költségvetést, ami intézkedik az év eleji éves nyugdíjemelésről is. Ennek mértékét ahhoz az inflációs prognózishoz igazítják, ami alapján számolják a költségvetést. Miközben a tízes években többször előfordult, hogy a végül megvalósultnál magasabb inflációt lőttek be, s így a nyugdíjak elvben nemhogy megőrizték a reálértéküket (bár már ekkor is voltak ez alól kivételek, például a 2017-es év), de még hajszálnyira növelték is, 2019 óta rendre rosszul jártak az ellátásban részesülők. 2019-ben 0,7 százalékkal, 2020-ban 0,5 százalékkal, 2021-ben pedig 0,3 százalékkal maradt el a nyugdíjemelés az inflációtól.

Forrás: KSHNapi.huMNB

Azaz három egymást követő évben csökkent a nyugdíjak reálértéke. Nem is kevéssel, hiszen – ezt nem árt hangsúlyozni – nem lehet automatikusan összeadni az éves elmaradt emelések mértékét ahhoz, hogy megkapjuk a tényleges veszteséget. Ugyanis azok egymásra rakódnak, például a 2020-ban végrehajtott emelést már 0,7 százalékkal magasabb összegre kellett volna megadni, stb.

A kormány azonban a jelek szerint minden következmény nélkül megfoszthatja a nyugdíjasokat minden, a jelen helyzetben különösen fontos nekik járó plusz forinttól, miközben sarkalatos törvény (a 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról) mondja ki (41. paragrafus): „A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.”  Igaz, az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 62. paragrafusa nem intézkedik jogi következményről arra az esetre, ha ez nem valósul meg. Több szakértő szerint azonban az előbbi, sarkalatos törvényként „magasabb rendű”, mint az utóbbi, s az az „érvényesebb”.

Vajon miért nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel? Illetve, foglalkoznak-e vele? Egyáltalán, mi várható az idén ebben a megközelítésben is? Milyen jövő évi emelést tartana minimum elfogadhatónak? 

Korózs Lajos, a szocialista párt alelnöke sokat erről egyelőre nem akart elárulni, annyit azonban megtudtunk tőle, hogy foglalkoznak a kérdéskörrel. A szociális partnerekkel folytatott konzultációk után, hamarosan kezdeményezéssel állnak elő az ügyben. Szavaiból mindenesetre az derült ki, hogy várakozásaik szerint a megelőző három évhez hasonlóan az idei is azok közé kerül majd, amelyben a nyugdíjak nem őrzik meg a reálértéküket. 

Szerinte ugyanis a maginfláció (és a magas inflációs várakozások) azt vetítik előre, hogy a következő hónapokban (novemberben és decemberben is) még tovább gyorsul az infláció, azaz nem lesz elegendő az idei – a normál év eleji emelés, plusz az évközi kiigazítások nyomán megvalósult teljes – emelés ahhoz, hogy a nyugdíjak megőrizzék a reálértéküket. 

A kérdésre, milyen emelést látna megnyugtató(bb)nak 2023 elején, Korózs – az októberi adatokra is hivatkozva – minimum 15 százalékosat említett. Leszögezte azonban, hogy ennek induló emelésnek kell lennie. Valószínűleg az év első hónapjaiban magas lesz az infláció, ám reméli, hogy „ha a világgazdaság úgy alakul, és a kormány végre hoz érdemi intézkedéseket – merthogy eddig nem tette meg –, akkor nem a nyugdíjasok fognak hitelezni a kormánynak, ahogy azt az elmúlt években rendre tették” – mondta, utalva arra, hogy az év eleji emelés mértékét alultervezett inflációhoz igazítva hajtják végre, azaz a megszokott novemberi (s ha még kell, további év közbeni) kiigazításig a nyugdíjasok nem látják ezt a nekik járó pénzt. „Ez az egész egy kész átverés show, az idén kétszer is ki kellett igazítani a nyugdíjakat, annyira alultervezték az infláció mértékét” – minősítette Korózs.