Totális szétesés a Fideszben
Látványos kontrasztot mutatott az Európai Unió csúcstalálkozója: miközben Magyar Péter első alkalommal vett részt miniszterelnökként az uniós állam- és kormányfők tanácskozásán, Orbán Viktor a Patrióták európai találkozóján próbálta bizonyítani nemzetközi befolyását. A Fordulópont vendégei szerint azonban a brüsszeli képek inkább azt mutatták meg, hogy a korábbi magyar kormányfő politikai mozgástere drámaian beszűkült, míg utódját az európai vezetők egyértelmű nyitottsággal fogadták.
Félelmetes kontraszt Brüsszelben
A KlikkTV Fordulópont című műsorában Ónody-Molnár Dóra, Murányi András és Lánczi Richárd elemezte azokat a jeleneteket, amelyek szerintük sokat elárultak Magyarország új helyzetéről az európai politikában. A beszélgetés résztvevői szerint Orbán Viktor brüsszeli szereplése és Magyar Péter fogadtatása között olyan különbség rajzolódott ki, amelyet korábban elképzelni sem lehetett.
Ónody-Molnár Dóra arra emlékeztetett, hogy a választási győzelem után természetes módon érkeztek a gratulációk Magyar Péterhez a nemzetközi politikai szereplőktől. Szerinte ugyanakkor nem pusztán egy kormányváltás utáni udvariassági gesztusról volt szó, hanem arról is, hogy az Európai Unió vezetői hosszú idő után ismét olyan magyar miniszterelnökkel találkozhattak, akivel érdemi együttműködésre látnak lehetőséget.
A műsorban többen is úgy vélekedtek, hogy Orbán Viktor évek óta arra építette nemzetközi stratégiáját, hogy a Patrióták köré szerveződő európai jobboldali erőkből új politikai központot hoz létre. A várakozások azonban rendre nem teljesültek, a remélt patrióta kormányok nem alakultak meg Európa meghatározó országaiban, miközben az Európai Parlamentben sem vált meghatározó erővé ez a politikai irányzat.
Murányi András szerint a legbeszédesebb mégis az volt, hogy Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója csekély érdeklődés mellett zajlott. Úgy fogalmazott: a korábban magát globális jelentőségű politikai szereplőként bemutató politikus hirtelen „egy egyszerűbb pártvezetővé” vált a nemzetközi nyilvánosság szemében.
A hatalom elvesztése után új szerepet keres
A beszélgetés egyik visszatérő motívuma az volt, hogy Orbán Viktor a választási vereség után új politikai identitást próbál kialakítani magának. Murányi András szerint a korábbi miniszterelnök hosszú éveken keresztül a nemzetközi kapcsolataira építette saját politikai jelentőségét, abban bízva, hogy Donald Trump, Vlagyimir Putyin vagy a kínai vezetés támogatása akkor is mozgásteret biztosíthat számára, ha Magyarországon elveszíti a hatalmat.
„A politika alapvetése az, hogy ha vesztes vagy, akkor vesztes szagot árasztasz” – fogalmazott Murányi, aki szerint a nemzetközi szereplők gyorsan alkalmazkodnak az új helyzethez. Úgy vélte, a Patrióták mozgalma ma inkább menedéket jelent Orbán Viktornak, mint valódi politikai perspektívát.
Lánczi Richárd ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor stratégiai gondolkodása nem tűnt el. Szerinte a Fidesz korábbi elnöke továbbra is új politikai konstrukciókban gondolkodik, ezért volt fontos számára a brüsszeli terepfelmérés is. A kérdés szerinte az, hogy maradt-e még olyan partner Európában, aki hajlandó együttműködni vele.
A műsorban többen is úgy látták, hogy a Fidesz jelenlegi helyzete különösen nehéz. Egyrészt Orbán Viktor személye akadályozza a párt megújulását, másrészt ugyanő az a politikus, aki még egyben tartja a szervezetet. Ahogy Ónody-Molnár Dóra fogalmazott: az ilyen egyszemélyes pártokban a vezető egyszerre jelenti a plafont és a padlót.
Parlamenti standup és szimbólumháború
A beszélgetés másik nagy témája a parlamenti erőviszonyok átalakulása volt. A résztvevők szerint Magyar Péter látványosan élvezi az Országgyűlésben zajló politikai összecsapásokat, miközben a Fidesz képviselői egyre nehezebben tudnak hitelesen megszólalni olyan ügyekben, amelyekért korábban maguk is felelősek voltak.
Murányi András szerint szinte minden parlamenti vita ugyanabba a helyzetbe torkollik: amikor egy fideszes politikus a demokráciáról, az oktatásról vagy az egészségügyről beszél, Magyar Péter rendre emlékezteti őket arra, hogy ezekért a területekért 16 éven át éppen a Fidesz viselte a felelősséget.
A műsor vendégei szerint különösen emlékezetes volt az a parlamenti jelenet, amikor Nagy Imre kivégzésének évfordulóján Orbán Balázs felszólalása után Magyar Péter felolvasta az 1956-os megtorlások áldozatainak nevét és életkorát. A Tisza Párt képviselői sorra felálltak, majd végül a kormánypárti padsorokban ülők sem maradhattak ülve.
Lánczi Richárd úgy vélte, a Tisza Párt egyik legnagyobb erőssége éppen a szimbólumok tudatos használata. Szerinte a párt rendezvényein és parlamenti akcióiban egyaránt érződik a dramaturgiai tudatosság, amely képes erős képeket és emlékezetes politikai pillanatokat teremteni.
A műsor végén szóba került Orbán Balázs európai parlamenti kinevezése is. A vendégek ironikusan jegyezték meg, hogy a Fidesz korábban gyakran bírálta az Európai Parlamentet amiatt, hogy oda „bukott politikusok” kerülnek, most azonban éppen egyik legismertebb stratégájuk folytatja pályafutását Brüsszelben. A beszélgetők szerint ez is jól mutatja, hogy a Fidesz jelenleg nem támadó, hanem védekező pozícióban politizál, miközben Magyar Péter és a Tisza Párt egyre inkább képes meghatározni a közéleti napirendet.
