Tóth Zoltán "robbantott": két szavazatot adna a határon túliaknak
A magyar választási rendszer átalakításáról, az uniós és a hazai jog viszonyáról, valamint a demokratikus működés hiányosságairól beszélt Tóth Zoltán választási szakértő a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A szakértő szerint egy esetleges választási reform nem pusztán technikai kérdés, hanem olyan alkotmányos és jogállami problémákhoz kapcsolódik, amelyek rendezése nélkül nehéz lenne új, igazságosabb rendszert kialakítani.
Az uniós jog és a magyar szabályozás ütközése
A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy egy jövőbeli választási reform során miként viszonyul egymáshoz az európai uniós és a magyar jogrend. Tóth Zoltán szerint az elmúlt évek politikai kommunikációja jelentős bizonytalanságot okozott ebben a kérdésben.
A szakértő úgy fogalmazott: a Fidesz azt az álláspontot képviselte, hogy a magyar jog elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben, holott az Európai Unió alapszerződései világosan rögzítik, hogy az uniós jog kötelező rendelkezései elsőbbséget élveznek a nemzeti szabályokkal szemben. „Az uniós jog mindig konkrét felhatalmazást ad a tagállamoknak arra, hogy mely kérdésekben alkothatnak saját szabályokat” – hangsúlyozta.
Tóth szerint egy új választási törvény kidolgozásának egyik előfeltétele annak tisztázása lenne, hogy a jogalkotó miként kezeli azokat az eseteket, amikor a magyar szabályozás és az európai normák között ellentmondás alakul ki. Példaként a választójog egyenlőségének elvét említette, amelyet az Európai Unió és az ENSZ alapdokumentumai is rögzítenek.
Álláspontja szerint a jelenlegi magyar választási rendszer több ponton sérti ezt az elvet. „Vannak olyan magyar állampolgárok, akiknek két szavazata van, másoknak csak egy. Vannak olyan választókerületek, ahol jóval több szavazat szükséges egy mandátum megszerzéséhez, mint másutt” – mondta. Hozzátette, hogy ezek a torzulások az elmúlt másfél évtized választójogi módosításainak következményei.
Európa jövője meghatározhatja a magyar reformokat
A szakértő szerint a magyar választási rendszer jövőjéről szóló vita nem választható el az Európai Unió intézményi fejlődésétől sem. Mint mondta, jelenleg két alapvető elképzelés verseng egymással az Európai Parlament jövőjét illetően.
Az egyik irányzat azt szeretné, hogy az Európai Parlament egyre inkább hasonlítson a nemzetállami parlamentekhez, vagyis teljes jogalkotói és végrehajtói jogosítványokkal rendelkezzen. A másik elképzelés szerint viszont a jelenlegi nemzeti alapú képviselet helyett európai szintű pártok versenyeznének egymással, és az uniós polgárok közvetlenül ezekre a politikai formációkra szavaznának.
„Ma még az a rendszer működik, hogy minden tagállam a saját képviselőit választja meg az Európai Parlamentbe, de egyáltalán nem mindegy, hogy 2030-ban vagy 2035-ben milyen irányba mozdul el az európai választási rendszer” – fogalmazott Tóth. Véleménye szerint a magyar választójogi reform hosszú távú tervezésekor ezt a folyamatot sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Előbb új alkotmány, aztán új választási törvény
A beszélgetés során szóba került az is, hogy szükség lehet-e új alkotmányra a választási rendszer reformja előtt. Tóth Zoltán szerint a helyes sorrend egyértelmű: előbb az alkotmányos kereteket kell meghatározni, és csak ezután lehet részletes választási szabályokat alkotni.
Példaként a köztársasági elnök választásának kérdését említette. A hagyományos magyar modell szerint az államfőt az Országgyűlés választja meg, ugyanakkor több politikai szereplő, köztük a Tisza Párt is felvetette a közvetlen elnökválasztás lehetőségét.
„Addig nem lehet a köztársasági elnök közvetlen választásáról törvényt alkotni, amíg az alkotmányban nem vizsgálják felül az államfő jogállását, feladatait és hatáskörét” – hangsúlyozta.
Hasonlóképpen alkotmányos kérdésnek nevezte a választójog egyenlőségének biztosítását. Szerinte csak akkor lehet megszüntetni a jelenlegi rendszerben meglévő egyenlőtlenségeket, ha az egyenlőség elve egyértelműen és következetesen megjelenik az alaptörvényi szabályozásban is.
A szakértő külön kitért a határon túli magyarok választójogára. Véleménye szerint a rendszer akkor tekinthető valóban egységesnek, ha a választópolgárok nemcsak azonos számú szavazattal rendelkeznek, hanem azonos módon is gyakorolhatják politikai jogaikat. Ezért indokoltnak tartaná, hogy a külhoni magyarok is szélesebb körű választási lehetőségeket kapjanak.
A beszélgetés végén Tóth Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a demokratikus működés szabályozása nem érhet véget az országgyűlési, önkormányzati vagy európai parlamenti választásoknál. Szerinte a pártokon belüli döntéshozatal és a civil szervezetek vezetőinek megválasztása is olyan terület, ahol komoly demokratikus deficit tapasztalható. Úgy véli, a választójoggal kapcsolatos alapelveknek ezekre a folyamatokra is ki kellene terjedniük.
A szakértő ugyanakkor óvatosan fogalmazott a jelenlegi politikai szándékokat illetően. Megjegyezte, hogy nem biztos abban, hogy egy esetleges új kormány valóban érdekelt lenne a választási rendszer gyökeres átalakításában. Szerinte a politikusok gyakran a saját érdekeik szerint alakítják a szabályokat, miközben egy szakértő feladata az, hogy a nemzetközi tapasztalatokat és a demokratikus alapelveket szem előtt tartva vizsgálja a lehetséges megoldásokat. „A politikusokat korlátozza a pártérdek, a szakértőt viszont nem” – fogalmazott.
