Tóth Zoltán: az élenjáró pártban elővették a telefonkönyvet, és kimásolták a neveket 2. rész

Millei Ilona 2022. január 3. 14:45 2022. jan. 3. 14:45

Míg a választási csalásokról szóló cikk első részében azok fajtáját és történetét ismerhették meg, most Tóth Zoltán választási szakértővel arról beszélgettünk, mi történt ezen a téren 1990 óta. Például miért változtatta meg a Fidesz a 2012-ben elfogadott választási törvényt már 300-szor, és, hogy az ellenzéknek győznie kell ahhoz, hogy a „lejt a pálya” választási törvényét meg tudja változtatni

A választási csalások területén milyen változást hozott 1990?

Az 1990-es választásokon egyetlen óriási visszaélés történt. A Nemzeti Kerekasztalon az eredeti szakmai törvényjavaslatban az szerepelt, hogy az úgynevezett jelöltállító szelvényekre rá kell írni mindenkinek a személyi számát, hogy a leadott jelöltajánló szelvények hamisítatlanságát ellenőrizni lehessen. Főleg az SZDSZ közbenjárásával, azonban ezt kiszavazták a törvényből. Ebből az következett, hogy a jelölőszelvényre azt kellett ráírni: mi a jelöltnek a neve, mi a pártja, és egy saját kezű aláírás kellett. Ezért mindegyik élenjáró párt elővette a telefonkönyvet, és kimásolták belőle a neveket, ráírták amiket még kellett, és mivel nem volt mit ellenőrizni, természetesen mindenki villámgyorsan összegyűjtötte a szükséges 750 ajánlószelvényt. Nem jogilag csaltak, mert eleget tettek a törvénynek. Az pedig nem mondta ki, hogy nem szabad kimásolni az adatokat a telefonkönyvből.

A választási csalások is fejlődtek?

Utána egyre korszerűbb választási csalási módszerek jöttek. Ilyen volt például a láncszavazás feltalálása. Ezt először a Fidesz alkalmazta, Hódmezővásárhelyen. Egy azzal megbízott választópolgár bement a fülkébe szavazni, de a választólapját nem dobta be az urnába, hanem kitöltetlenül kivitte, és akkor kapott érte pénzt a Fidesznél. Ott az üres választólapot kitöltötték, és már úgy kellett bevinnie egy másik embernek a szavazókörbe. Ott a kitöltött lapot bedobta az urnába, de az üreset – amit ő kapott – megint elvitte magával. Ez egy politikai újítás volt, hogy íme, így is lehet választást csalni. Ezután következett a „ha közmunkás vagy, fényképezd le a szavazólapodat, mutasd be, és akkor meghosszabbítjuk a szerződésedet” korszak. Nagyon furmányos a választási csalások rendszere.

Ez még mindig dívik?

Újabban már nem a választás napjára koncentráló csalás a divat, hanem az előre kifundált, törvénnyel megtámogatott választási csalás. Például a törvénybe be kell építeni a prémium töredékszavazatot. Ha ezt egy normális embernek elmondják, nem is érti, hogy mi az. Pedig egyszerűen is meg lehet fogalmazni: a győztes szavazatait megduplázzák. Ez mi más, ha nem egy intellektuális választási csalás? Senki nem érti, mi az, hogy prémium töredékszavazat. Ez az, amikor az első és a második helyezett közötti szavazatkülönbséget hozzáadják a győztes párt töredékszavazataihoz. Ez hat országgyűlési mandátumot eredményezett a Fidesznek anélkül, hogy mögötte tényleges szavazat lett volna. Az első és a második helyezett közötti szavazatkülönbség ugyanis csak egy számítási mód, és nem egy tényleges szavazat.

A Fidesz több mint tíz éve alatt hányszor, és milyen módon változtatta meg a választási szabályokat?

A választási törvényt 300 ponton módosították, mégpedig azt, amelyiket 2012-ben a Fidesz fogadott el. A Fidesz által alkotott választási törvény első próbája 2014-ben volt, de már az első alkalmazás előtt, 2014-ig is több mint 100-szor módosították. Ez nem 100 törvényt jelent, hanem 100 pontját a törvénynek.

Mi volt még hasonló fifikás változtatás?

A választókerületi földrajz. Ezt 1835-ben találta ki egy republikánus politikus. Azt gondolta ki, hogy az amerikai kongresszusi választói körzeteket úgy kell átalakítani, hogy mindig a republikánusok győzzenek. Ez a furmány azóta szépen, lappangva bejárta az egész világot. Magyarországot 1950-re érte el, Nagy-Budapest létrehozásával. Ennek egyébként már a II. világháború előtt megvolt a terve, de azért valósították meg ’50-ben, hogy a választókörzeteket átrajzolják. Magát a választókerületi földrajzot egyébként a Fidesz is élénken gyakorolja.

A választási csalások az egész ország életét megváltoztatták?

Lényegében, igen. A választási csalásoknak egyébként különféle súlyuk van. Van, amelyik arról szól, hogy egy önkormányzati képviselői helyet egy meghatározott ember töltsön be. Ez 100-500 szavazatot jelent. Van olyan, hogy egy polgármesteri helyet nyerjenek vele, ez 100-2000 szavazót jelent. Van, amikor országgyűlési képviselői helyről van szó, vagy megyei közgyűlési tagságról, ez már fajsúlyos, de még mindig csak egy-egy mandátum. És vannak azok, amelyek a fél-, vagy akár az egész ország politikai helyzetét megváltoztatják. Ilyen a Fidesz-féle választási törvények sorozata is, amelyeknek olyan hatásuk van, hogy el lehet velük érni a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát. Ennek mindannyian közösen voltunk a tanúi.

Választási év előtt állunk, jövőre sem ússzuk meg? Mi az, ami még benne lehet a pakliban?

A csalók mindig rafináltabbak, mint a normális emberek. Ez így van a hétköznapi életben is, nemcsak a választásokon. Ha előre tudnánk, hogy mivel fognak csalni, nyilván előre felkészülnénk rá. De mivel az emberi társadalomnak egy általános törvényszerűsége, hogy a csalók mindig előrébb járnak, mint a normális emberek, ezt nem tudom előre. Most éppen kitalálták, hogy ne legyen lakcím, hanem legyen helyette állami kapcsolattartó hely – ez is egy intellektuális választási csalás.

Egy dologban viszont biztosak lehetünk, hogy csalás lesz?

Igen. Ezért nagyon nagy örömmel kell üdvözölni azt az ellenzéki felbuzdulást, hogy minden szavazókörben legyen két ellenzéki szavazatszámláló bizottsági tag. Ez egy nagyon fontos elem, mert a választási napi csalásokat kontroll alá vonhatja. Az ellenzéknek azonban győznie kell ahhoz, hogy a „lejt a pálya” választási törvényét meg tudja változtatni.

Bár nincs rendben, de számítunk a csalásra. Fordulhatunk ez ügyben bárhová is, hogy a csalások miatt az országgyűlési választást tekintsék érvénytelennek?

Az Európai Unióban az országgyűlési választások úgynevezett nemzetállami hatáskörbe tartoznak. Tehát jogi fórum nincsen, ahová ez ügyben fordulni lehetne. Politikai eszköz azonban sok van. Ilyen politikai eszköz az Európai Parlament, amelyik immár rendszeresen elmarasztalja Magyarországot. De meg kell nézni az EBESZ 2014-es, 2018-as jelentését, vagy a Sargentini-jelentést. Ezek nagyon is tételesen veszik számba a Magyarországon elkövetett választási visszaéléseket. Politikai eszközök tehát nagyon is vannak. Emellett a pártok nyolc évig tanulták, hogy előválasztást kell alkalmazni, mint politikai innovációt. Megtartották, és lám, most nemcsak ott vannak a Fidesz nyakán, hanem vezetnek is, ami nagyon biztató.

(Az 1. részt itt olvashatják)