Tóth Zoltán: választási törvény útján elkövetett választási csalásra készül a Fidesz
Kizárt dolog, hogy spórolás a célja annak a javaslatnak, hogy 2024-ben egy napon tartsák az európai parlamenti és az önkormányzati választást. Tóth Zoltán választási szakértő úgy látja, Kocsis Máté erről szóló bejelentésének hátterében a Fidesz pártpolitikai érdeke áll. A Hírklikknek azt is elmondta, a kormányzó párt a választási törvény útján elkövetett választási csalást akar megvalósítani, és erre már most készülnie kellene az ellenzéknek. Mielőbb tárgyalniuk kell egymással arról, hogy milyen formációban akarnak indulni 2024 júniusában.
– Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy háttérbeszélgetésen közölte, hogy 2024-ben először – és azután mindig – egy napon lehet az európai parlamenti és az önkormányzati választás. Az indoka az volt, hogy az állam így 9-10 milliárdot spórolhat. Volt már arra példa, hogy spórolás miatt összevontak szavazást?
– Igen, hiszen költségvetési takarékosság ürügyén az idén áprilisban összevonták az országgyűlési választást és az országos gyermekvédelmi népszavazást. Két héttel azután azonban, hogy kihirdették, mindez milyen spórolással jár, a 10 milliárdos választási költségvetést megemelték 17 milliárdra. Vagyis, valótlanságot állítottak. Most ugyanez a helyzet. Kizárt dolognak tartom ugyanis, hogy összeget lehetne így megtakarítani. Ez egy porhintés, könnyű mondani. Ugyanez a módszer érvényesült, amikor csökkentették az országgyűlési képviselők létszámát. Akkor is azt mondták, hogy rengeteget spórolnak, ha a majdnem 400 fős parlamentet a felére csökkentik. Most már csak 199 képviselő van, de ehhez képest, ma az Országgyűlésre fordított állami költségvetési összeg kétszerese annak, mint amit korábban a 400 fős Országgyűlésre költöttek. Így spórol a Fidesz.
– Valóban csak a spórolás lenne a mozgatórugója az európai parlamenti és az önkormányzati választás összevonásának, vagy lehet valami más ok is a háttérben?
– Ez az összevonás kifejezetten pártpolitikai érdekeket szolgál. Mivel eltérő tartalmú az európai parlamenti és az önkormányzati választás, a Fidesz pártpolitikája az, hogy előre megossza a választásokon induló ellenzéki pártokat. A jelenlegi ellenzéki pártoknak ugyanis nem ugyanazok a politikai célkitűzéseik az önkormányzati, és az európai parlamenti választáson, ezért a Fidesz minden energiájával e két választás tartalmi szembefordítására törekszik. Az ellenzéknek nem lesz arra sem anyagi ereje, sem humán erőforrása, hogy egyszerre két kampányt vigyen, ezért garantálható, hogy a Fidesz valamelyik választást jelentősen meg fogja nyerni.
– Gondolom, az önkormányzatira fog fókuszálni…
– Szerintem is, mert az Európai Parlamenttől jelen pillanatban ők nem sokat remélhetnek, ezért nyilván a belpolitikai célok lesznek az erősebbek. Egyébként pedig szakmaiatlan, és felháborító politikai célja az a Fidesznek, hogy az újonnan megválasztott polgármesterek, akiket ezek szerint 2024 júniusában választanak meg, csak október után léphetnek hivatalba, miután lejár a 2019-ben megválasztottak mandátuma.
– Kocsis Máté is erre hivatkozik, mondván nem lehetnek alkotmányossági aggályok. Csakhogy ez nem Alaptörvény-ellenes?
– Biztos, hogy az, vagyis jöhet a gránitszilárdságú Alaptörvény következő módosítása.
– Léphet-e az ellenzék már most ebben az ügyben?
– Az ellenzéknek először is azt kellene megfontolni, hogy milyen politikai szövetségben akar indulni, vagy nem indulni ezen a 2024-es júniusi vasárnapon. Ezt a döntést minél előbb meg kellene hozni, mert különben a Fidesz még tempóelőnyt, időt is nyer. Minél később határoznak, a Fidesznek annál nagyobb lesz az előnye.
– A törvényjavaslatot jövő héten nyújthatják be a parlamentnek, kétség sincs afelől, hogy el fogják fogadni. De lehetne ezt veszélyhelyzeti kormányrendelettel is módosítani?
– Az Alaptörvényt egyelőre nem lehet veszélyhelyzeti rendelettel módosítani. Igaz, addig még kiegészíthetik a veszélyhelyzeti törvényt azzal, hogy lehet módosítani Alaptörvényt is kormányrendelettel.
– Eddig az európai parlamenti és az önkormányzati választás miért volt más-más időpontban?
– Azért – beleértve az országos népszavazást is –, mert 1989-ben a Nemzeti Kerekasztalon az a döntés született, hogy minden szavazásnak önálló politikai tartalma is van, és nem szabad előidézni azt a szituációt, hogy a különböző választásokon eltérően kialakuló politikai koalíciók szembekerüljenek egymással két, egy napon megtartott választás kapcsán. Ezt a politikát a Fidesz már feladta az országos népszavazás és az országgyűlési választás egy napon tartásával, most csak megerősíti. Neki pártpolitikai érdeke a két választás egy napon való megtartása. Ráadásul míg az országgyűlési választásokra még vonatkoznak – csekély mértékű – finanszírozási szabályok, addig sem az önkormányzati, sem az európai parlamenti választásoknak egyáltalán nincsenek finanszírozási szabályai. Ha egyszerre tartják azokat, akkor ennek a kormánynak a regnálása alatt lesz két választás, amelyeknek nincsenek kampányfinanszírozási szabályai. Ez már előrevetíti a Fidesz túlsúlyát, vagyis megvalósul a választási törvény útján elkövetett választási csalás. Erre pedig már most kellene készülnie az ellenzéknek.
