Totyik Tamás: a kormány sikerre vágyik az oktatásban, de pocsékul kivitelez
A kormánynak a választások előtt úgy kellene a siker az oktatásban is, mint egy falat kenyér. Meg is tesz érte mindent, a megtévesztő Facebook-poszttól kezdve a szakmai szervezetek által el nem ismert új érettségi öndicséretéig. Csak éppen arról a fiaskóról hallgat, amit a kompetenciamérésnél szenvedett el. Pedig ez az oktatási kormányzatnak az elmúlt 20 évben nagyon komoly, európai mértékkel is elismerésre méltó innovációja volt. Csakhogy a jó szándékot elrontották a pocsék kivitelezéssel. Minderről beszélgettünk Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökével, aki a Hírklikknek a szakszervezet igazi sikeréről is beszámolt.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán nagy betűkkel tette közzé a Facebook-posztjában, hogy „184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez”. Igaz, alatta egészen apró betűkkel hozzátette, hogy „az év elején végrehajtott béremelésre mintegy 340 milliárd forintot fordítottunk hazai forrásból. A most beérkezett 184 milliárd forint utólagos hozzájárulást jelent a költségvetésből előfinanszírozott béremeléshez. Tavaly december óta már 734 milliárd forint korábban blokkolt, hazánknak járó uniós forrás érkezett Magyarországra.” Mi erről a véleménye?
A pénzügyminiszter a bejegyzésében azt a látszatot kelti, mintha újabb béremelést kapnának a pedagógusok, és megint becsapja a társadalmat. Ez megint csak Fidesz propagandaszöveg, a pedagógusok pedig azt fogják kérdezni, akkor hol a következő béremelés. A kormány két éven keresztül azt hirdette, hogy „Brüsszel a hunyó”, pedig a béremelésnek csak 18-20 százalékát adja a brüsszeli forrás, a többit nemzeti erőforrásból kell fedezni. Az is jogos kérdés, hogy miért nem emelték korábban a béreket. A bérekkel kapcsolatban most egy őszi bérkorrekcióról kell beszélni, mert a mi számításaink szerint a januártól megemelt pedagógusbér a diplomás átlagbérnek nagyjából a 70 százaléka körül van, vagyis nem éri el a vállalt 72 százalékot. Ezt a kormánynak még rendeznie kell. Ellenmondó adatokról van ismeretünk. A kormány állítása szerint a diplomás átlagkeresetek 6 százalékkal emelkedtek. A pedagógusok a diplomások nagyjából 10 százalékát teszik ki (egymilliókétszázezer diplomás van), és 140 ezer pedagógust érintett a béremelés. Ha a 10 százalékot érintő béremelés valóban 30 százalékos volt, akkor nem 6 százalékos az emelkedés a diplomásoknál. Vagyis itt a matematikával valami nem stimmel. Azt, hogy a KSH nem ad meg pontos adatot vagy a kormány csúsztat, nem lehet eldönteni a számunkra kiadott adatokból. Ugyanis hivatalos adatközlés nincs.
Egyébként is a pedagógusok közül még mindig sokan nem tudják azt, hogy utófinanszírozás van ebben az ügyben, ahogy azt sem, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország, amelynek az unió a pedagógusok béremeléséhez adott pénzt…
Pontosítanék. Az Európai Unió nem a pedagógusok béremelésére, hanem a pedagógusok jóllétének emelésére és a pedagóguspálya vonzóbbá tételére címszóval adta a pénzt.
Az lehet, de akkor a kormány miért követelte, hogy adják már?
Azért, mert nem kapott az utófinanszírozásra garanciát. Az Európai Bizottság 2020 környékén visszadobta Magyarországnak az uniós forrásokra benyújtott pályázatát. Abban a levélben az Európai Bizottság kezdeményezte, hogy a kormány a pedagóguspálya vonzóvá tétele érdekében tegyen intézkedéseket. Ezután vállalta a kormány, hogy ezt a pénzt bérrendezésre fordítja, eredetileg az uniós forrásokkal nem ez volt a szándéka. Az unió hatására, kényszerítésére lépte meg ezt a kormány. Nem véletlen, hogy nem is tetszett ez a kormánynak, hisz' ezt a pénzt így nem tudták baráti cégeknek átjátszani.
Azt is sikertörténetként tálalták, hogy az Oktatási Hivatal szerint „sikeresen debütált a 2020-ban bevezetett Nemzeti Alaptanterv (NAT) alapján megújított érettségi, az új típusú feladatokat a diákok és pedagógusok is kedvezően fogadták”, a feladatfejlesztés és az új követelményrendszer összehangolása jól sikerült. Érkezett-e erről vélemény a szakszervezethez?
Én a szakmai szervezetektől, sem a Magyartanárok Egyesületétől, sem a Történelemtanárok Egyletétől nem azt hallottam, hogy az új típusú feladatokat a diákok és pedagógusok is kedvezően fogadták. Az viszont tény, hogy a matematika feladatsor az előző évekhez képest valamivel könnyebb volt. Az nagyon rossz tendencia, hogy a magyar nyelv és irodalom érettségiben a memoriterekre és a biflázásra teszik a hangsúlyt, és nem a szövegértelmezésre, az önálló szövegalkotásra. Ez teljesen ellentétes a modern pedagógia kihívásaival.
Közben pedig a háttérben folyik az áttérés a konzervatív oktatásra…
Hát, ha még ennél is konzervatívabb lesz az érettségi... A történelem szakos kollégák szerint a feladatsorok összeállítóin látszott az az igyekezet, hogy a történelem érettségit könnyebbé tegyék, bizonyítandó, hogy megfelelő az új típusú érettségi. Egyébként a sikert majd az eredmények fogják megmutatni.
Van itt még egy probléma, amit persze az oktatási kormányzat nem vert nagydobra, miszerint a 2022/2023-as tanév kompetenciamérés-eredménye nem lesz nyilvános. Ez mit jelent pontosan?
A negyedik-ötödik évfolyamosoké nem lesz nyilvános, ami nagyon felháborító, mert ott „bemeneti méréseket” végeztek, hogy össze tudják majd hasonlítani a hatodikban végzett kompetenciamérések eredményével. Ráadásul rengeteg pénzt kellett szerezni ahhoz, hogy ezeket a méréseket meg tudják csinálni. Az okot nem ismerjük, én két dolgot tudok valószínűsíteni: vagy nagyon gyengén sikerült a mérés és nem mernek vele kiállni, vagy értékelhetetlen lett, mert a mérési rendszer több alkalommal összeomlott a szerver-kapacitás és a nem megfelelő sávszélesség miatt. Vagyis a mérési rendszer nem bírta el egyszerre a 25-30 ezer fős tömeg rohamát. Az az oktatási kormányzat szégyene, hogy ez a mérési rendszer nem tud ilyen helyzetben jól működni, nem megbízható. A kompetenciamérés ugyanis európai szinten mérve a magyar oktatásnak komoly és elismerésre méltó innovációja. Azt csak az Oktatási Hivatal tudja megmondani, hogy kevesebb pénzt kaptak-e és nem tudtak megfelelő szervereket venni, vagy a Digitális Oktatási Stratégia csődöt mondott, és nem tudtak az iskoláknak akkora sávszélességet biztosítani, amivel mindenki biztonságosan fel tudott volna a rendszerre lépni.
Azt mondta, több okból is felháborító, hogy nem lesz nyilvános a negyedik-ötödik évfolyamon végzett 2023-as kompetenciamérés. Milyen okra gondol még?
Szerintem az is felháborító, hogy a gyerekeknek rengeteg órája elmaradt azért, hogy a mérést meg tudják csinálni. Ami pedig még ennél is felháborítóbb: a Pintér-féle oktatási kormányzat kifejezett akarata volt a gyerekek mérése. Vagyis a saját zászlóshajójuk futott zátonyra. Ráadásul így az intézményekről sem fogunk átfogó képet kapni. Ezek után azt kérdezem: ha a rendszer nem tud objektív képet adni, akkor a pedagógusok teljesítményértékelésében hogyan akarják figyelembe venni a kompetenciamérések eredményeit? A fő cél ugyanis az volt, hogy a pedagógusok hozzáadott értékét mérni tudják. Ha önmaguk által elismerve nem tudnak hiteles adattal szolgálni, akkor ezt hogyan teszik meg? Mint mondtam, de szeretném ismét hangsúlyozni: a kompetenciamérés az oktatási kormányzatnak az elmúlt 20 évben nagyon komoly, európai mértékkel is elismerésre méltó innovációja volt. Ráadásul digitalizálták. Azt, hogy ezt pocsékul kivitelezték, a rendszerre nézve rendkívül nagy szégyen.
Azért beszélhetünk igazi sikerről is, igaz, ez már a Pedagógusok Szakszervezetének a sikere…
Igen. Folyamatosan egyeztetünk a Nógrád megyei tankerülettel, ennek eredménye, hogy a tankerület megegyezett a pedagógusokkal, és azoknak, akik az igényüket benyújtották, három évre visszamenőleg peren kívül kifizeti a 96 órán belül elrendelt túlórákat. Ez valóban nagy siker. Most Kőbányán is ugyanez történik.
