Totyik Tamás: a pedagógus-szakszervezetek elvárják a bocsánatkérést a kormánytól

– Mit jelent a szakszervezetek számára a Kúria döntése?

– Az első és a legfontosabb, hogy kimondta: a január 31-én tartott kétórás figyelmeztető sztrájkunk törvényes volt. A kormány mindent megtett azért, hogy ránk süsse, törvénytelen sztrájkot tartottunk, a Kúria pedig kimondta – és most már jogorvoslati kérelemnek nincs helye – törvényes volt a munkabeszüntetés. Ezért minimum egy bocsánatkérés várható a kormánytól. Legalábbis a pedagógus-szakszervezetek elvárják ezt.

– Mit érnek vele a szakszervezetek, ha kormány bocsánatot kér?

– Ez erkölcsi dolog. Felidézem, hogy a kormány nagyon hevesen támadta a szakszervezeteket a január 31-i sztrájkért, törvénysértőnek tartotta, és jogtalannak nevezte azt. A Kúria most a szakszervezeteknek adott igazat, a kormánynak vissza kell vonnia jogsértő nyilatkozatait, és a továbbiakban nem nevezheti jogsértőnek a január 31-i sztrájkot. 

– Azok a pedagógusok, akiktől levonták a bérüket, most kérhetik-e azt vissza?

– A január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkban résztvevők bérét nem vonták le, így az nem is kérhető vissza.

– Mi az, amit még kimondott most a Kúria?

– Azt, hogy a még elégséges szolgáltatásra tett javaslatunk megfelelő volt. A gyermekek ellátásában nem volt fennakadás, aki igényelte, mindenki megkapta. Ezt a kormány egyébként egyik ellenkeresetében sem támadta, és mivel a bírósági beadvány a még elégséges szolgáltatás megállapítására vonatkozott, ezért azt automatikusan el kellett volna fogadni, nem kellett volna még jogerős bírósági döntés sem. 

– Mit ajánlottak a szakszervezetek elégséges szolgáltatásként?

– A mi javaslatunk az volt, hogy minden gyermekre a saját oktatási intézményében összevontan felügyelünk, a fogyatékkal élők teljes ellátását biztosítjuk, és az étkezés – adott esetben a tízóraizás – is biztosítva lesz a gyerekeknek. A még elégséges szolgáltatás még arra is vonatkozott, amit azután a március 16-ától meghirdetett sztrájkra is kiterjesztettünk, hogy az érettségire készülők felkészülését 50 százalékban biztosítjuk. 

– Nem éppen azért támadta a kormány a figyelmeztető sztrájkot, hogy a pandémia időszakában nem lehet összevonni egy terembe a gyerekeket?

– De igen. A Kúria a mostani döntésében azonban azt is kimondta, hogy a tanulók életét és egészségét nem veszélyeztette a figyelmeztető sztrájk, a járványra hivatkozva pedig nem lehet az Alaptörvényben biztosított alapjogunkat korlátozni. Azt egyébként mind a három bírósági szint kimondta, hogy a pandémia idején lehet sztrájkot szervezni. Ami még nagyon fontos, hogy a Kúria megállapította azt is, a másodfokon eljáró bíróság jogszabályellenesen járt el, mert a kormány kiszélesítette az ellenkeresetét a január 31-i sztrájkhoz képest, és ezt nem tehette volna meg. A szakszervezeteknek pedig joguk volt sztrájkot szervezni, mert ellenkeresetében ezt is megkérdőjelezte a kormány. A január 31-i sztrájk kétórás figyelmeztető sztrájk volt, és ez teljesen más kategóriába tartozik, mint a rendes, egész napos munkabeszüntetéssel járó sztrájk, és ehhez a szakszervezeteknek minden körülmények között joguk van. A szakszervezetek pedig a két órát nem lépték túl.

– Ettől még a köznevelési törvénybe beemelték az igazságtalan, a szakszervezetek sztrájkjogát korlátozó változatot…

– A Kúria előtti bírósági pernek nem is ez volt a tárgya. 

– Akkor azt nem is lehet ezzel a Kúria-döntéssel „helyre tenni”?

– Azt majd nemzetközi színtéren fogjuk megtenni. Egyelőre az Alkotmánybírósághoz fordultunk, mert a módosított köznevelési törvény alkotmányos jogunkat sérti, a sztrájkhoz való jogunkat korlátozza. Tulajdonképpen akkor lehet sztrájkolni, ha a pedagógusnak lyukasórája van. Ez nevetséges. Emiatt itthon mi Alkotmánybírósághoz fordultunk. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a SZEF pedig az ILO-hoz, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez fordult (ezt csak konföderációk tehetik meg). Ezen kívül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál is keressük igazunkat.