Totyik Tamás: a státusztörvénnyel a kisiskolák bezárását készítik elő

Ahogy azt megírtuk, Pitti Zoltán közgazdász, gazdasági elemző szerint a státusztörvény bevezetésének célja, hogy korlátozzák  a közalkalmazotti státuszból fakadó kedvezményekben részesülők számát, szigorítsák a pedagógus társadalom munkajogi szabályait és egységesítsék az állami, az egyházi és a magán oktatási intézményekben dolgozók ma még eltérő munkajogi szabályozását.

Totyik Tamás szerint a kormány célja a státusztörvény bevezetésével az, hogy pénzt tudjon spórolni, és a pedagógushiányt is el tudja takarni. Ennek egyik módja a kisiskolák bezárása. A Pedagógusok Szakszervezetének nemrég megválasztott elnöke több tényt is felsorolt ennek bizonyítékául. Elsőnek említette, hogy a Munka törvénykönyvéből átemelt passzus, a csoportos leépítés lehetősége a státusztörvényben is benne van. Emellett az új jogszabály szerint csupán a pedagógusok 50 százalékát kötelező főállású pedagógusként alkalmazni. Ezek olyan intézkedési lehetőségek, amelyek megkönnyítik, és előrevetítik a kisiskolák bezárásának folyamatát. 

A PSZ elnöke elmondta azt is, hogy a kormány EFOP Pluszban tett vállalásai között szerepel, hogy pilot-rendszerben 35 iskolán kipróbálják az intézmény-összevonásokat, az iskolaközpontok létrehozását. Ezt az elképzelést az unió befogadta, de a kormány még nem tudja meglépni, mert – mint ismert –, még nem hívhatják le az uniós forrásokat. Addig is, amíg ezekhez hozzájutnak, a státusztörvénnyel megteremtik a törvényi hátteret a munkavállalók átcsoportosításához. Ha pedig meglesz a pénz, akkor majd először kipróbálják 35 iskolán, a 2024-es önkormányzati választások után pedig bezárják a vidéki kisiskolákat. Elsősorban azok az intézmények lesznek veszélyben, ahol a tanulói létszám 120 fő alatt van.  

A kisiskolák bezárása – folytatta Totyik Tamás – azt eredményezi, hogy az érintett települések lejtőre kerülnek. De a kisiskolák bezárásával sem tudja megteremteni a kormány a személyi feltételeket az iskolaközpontokban, hisz' a kisiskolákban most sincsenek szaktanárok. Vagyis a pedagógushiányt nem lehet majd az iskola-összevonásokkal eltakarni. 

A PSZ elnöke szerint az Orbán-kormány ugyanabba a hibába esik, mint a Bajnai- és előtte a Gyurcsány-kormány. Ők elkezdték a körzetesítéseket, az iskolaközpontok létrehozását, ám, amikor a folyamat megindult, akkor nem volt elég pedagógiai asszisztens, szociális munkás, iskolai pszichológus, a pedagógusokra pedig csak úgy „rázárták” az ajtót. A meglevő konfliktusok mellé, a más településről érkezettek miatt újabbak keletkeztek, nem volt iskolapszichológus, aki azt a törést segítette volna feldolgozni a gyerekeknek, nem volt elég fejlesztő pedagógus, elég szociális munkás. Azok a gyerekek, akiknek a szomszéd településre kellett átjárni, még a szociális megfigyelőrendszerből is kiestek, mert máshol voltak az iskolában, és máshol volt az önkormányzat gyermekvédelmi része. Ráadásul a gyermekvédelmi feladatok ellátását is leépítették az oktatási intézményekben, nem volt kötelező külön gyermekvédelmis munkakört létrehozni. 

Ha ezután iskolaközpontokat hoznak létre, akkor iskolabuszokra is szükség lesz, hogy a gyerekek eljuthassanak oda. Totyik Tamás szerint valószínűleg majd egy baráti cég megkapja a beszerezésüket. Ugyanis azok közül, amelyek már megvoltak, néhányat tavaly odaadtunk a határon túli magyaroknak. 

A státusztörvény másik rejtett bombája a tanév meghosszabbítása – figyelmeztetett az érdekképviselet új elnöke. Ezt a miniszter rendelheti el, ha véletlen pandémia törne ki, vagy, ha gázhiány van, és a téli szünetet meghosszabbítják. A kiesett napokat és a tanév vége után július 15-ig ki tudják pótolni. Csakhogy a státusztörvényben benne van a csoportok maximált létszámának megemelése is. Vészhelyzet, vagy gázhiány esetén ez azt fogja eredményezni, hogy két iskolát összevonnak egy épületbe, az egyik iskolában majd délelőtt, a másikban délután tanulnak. Ezt a módszert Debrecenben a szakképzésben már kipróbálták, úgyhogy a minta meg is van rá. 

Totyik Tamás szerint ezek a nagy csapdák, amiket a kormány elrejtett – amellett, hogy a törvényben más jogfosztás is van –, de ezek már nem csak a pedagógusokat, hanem a szülőket is érintik. A PSZ elnöke arról is beszámolt, amikor az országot járva, fórumokat tartanak, azokon ezeket a veszélyeket el szokták mondani. Akiknek elmondják, nem csak, hogy eddig nem hallottak róluk, de egyelőre még el sem akarják hinni, hogy a kormány képes lesz ezt megtenni. 

A PSZ elnöke egyetért Nahalka István oktatáskutatóval https://hirklikk.hu/kozelet/nahalka-istvan-mielobb-el-kellene-kezdeni-a-tarsadalmi-parbeszedet-az-oktatasrol/416109  abban, hogy Magyarországon minél hamarabb és minél szélesebb körben el kellene kezdeni a társadalmi párbeszédet azzal kapcsolatban, hogy mi legyen hosszabb távon az oktatással.

Úgy véli, ezt eleve két részre kellene osztani. Az egyik, hogy tartalmilag milyen legyen az új Nemzeti alaptanterv, a másik pedig, hogyan lehet lassítani – és a későbbiekben megállítani – az esélyegyenlőtlenséget, a szegregációs folyamatot. Az utóbbi egyik kulcskérdése lehet a lemorzsolódás megállítása. A 16 évre levitt tankötelezettségi korhatárnak ez az egyik szomorú hozadéka, de hasonlóan nagy probléma, hogy egyre több a leányanya is. 

Totyik Tamás szerint még egy nagyon nagy veszélye van a kisiskolák bezárásának, nevezetesen az, hogy jelentős részük szegregált, hátrányos helyzetű, és roma tanulókkal teli intézmény. Ha ezeket beviszik az iskolaközpontokba, újabb konfliktusokat teremtenek, ennek pedig az lesz az eredménye, hogy akkor már az iskolaközpontokból fognak elvándorolni a fehér gyerekek. Úgy véli, távlatilag ez okozza a legnagyobb gondot, miközben a jelenlegi helyzet is tarthatatlan.