Totyik Tamás: meddig lehet a hivatástudatra hivatkozni, meddig lehet azzal visszaélni?

Meglepte-e a szakszervezetet, hogy önálló minisztérium nélkül a belügyminiszter alá fog tartozni a közoktatás?

A miniszter személyétől eltekintve, a Pedagógusok Szakszervezete azt tartotta volna nagyon fontosnak, hogy az oktatás egésze egységes rendszerben, egy tárcánál legyen. Ebből a szempontból másodlagos kérdés, hogy a minisztert Pintér Sándornak vagy Csák Jánosnak hívják. Az ágazaton belüli szétszakítás és a szembeállítás nagyon rossz az oktatásnak, ezt az elmúlt időszak is bizonyította. Szerintünk nem volt sikeres, hogy a szakképzést és a közoktatást két miniszter irányította.

Azzal, hogy a közoktatás a Belügyminisztériumhoz kerül, milyen jövőt látnak előtte?

A rémálmaink beteljesülni látszanak, ugyanis már a parlamenti választások előtt többször mondták, hogy a köznevelést nagyon komoly átalakításnak fogják alávetni. A közalkalmazottakról szóló törvény hatálya alóli kikerüléstől kezdve, az intézményrendszer átvilágításáig sok mindenről lehetett hallani, és úgy látjuk, ez mind be is fog következni. A választások előtt azért nem csinálták meg, mert a kormány valószínűleg megijedt a pedagógusok tiltakozó akcióitól, a szakszervezetek által szervezett határozatlan idejű sztrájktól. Azonban amikor ilyen nagy átalakítást akarnak végrehajtani, akkor – ugyanúgy, mint az egészségügynél vagy a közmunkánál – mindig a belügyminiszter kezébe kerül a dolog. Ezen átalakításokat is Pintér Sándor vezényelte.  Ezért nagyon szomorú és sötét jövőt látunk az oktatásban. A legnagyobb gond azonban az, hogy Pintér Sándor parlamenti bizottsági meghallgatásán a közoktatás problémáira semmilyen választ nem adott. Nem beszélt arról: mit kezdenek a pedagógushiánnyal, a munkaterheléssel, a bérekkel, a XIX. századba révedt Nemzeti alaptantervvel, mit tesznek azért, hogy az a XXI. századi kihívásoknak megfelelő legyen, nem szólt semmit a diákok terheinek csökkentéséről. Az is rendkívül aggasztó volt, hogy míg a választások előtt Orbán Viktor és Gulyás Gergely is arról beszélt, a béreket rendezni kell, most Pintér Sándor a gazdaság teljesítőképességéhez akarja a bérrendezést igazítani. Ennek kapcsán, szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy a belügyminiszter maghallgatásával párhuzamosan Varga Mihály pénzügyminiszter a saját meghallgatásán egy másik bizottságban azt nyilatkozta: hasít a magyar gazdaság. Akkor ki nem mondott igazat? 

Pintér Sándor sok mindent bejelentett. Volt olyan, amit a sok bejelentés közül pozitívumként értékeltek? 

Annak alapján, ami a sajtóban megjelent, semmi olyan nem volt, amit pozitívumként értékelhettünk volna. Az is aggasztó, hogy az az apparátus fogja továbbra is vinni a közoktatást, amelyik egyszer már bedöntötte azt. Vagyis nem látjuk, hogy a valódi irányításban személyi változás történne. Viszont az is tény – és ezt szeretném megerősíteni –, hogy Pintér Sándornak jóval nagyobb az érdekérvényesítő képessége, mint Kásler Miklósnak volt. 

Igen, csakhogy Pintér azt is mondta, hogy nem ígér semmit, de azt be is tartja, ahogy azt is, hogy fegyelmi kérdésnek tekinti a polgári engedetlenséget, és kirúgással fenyegette azokat, akik részt vesznek benne, sztrájkolni pedig csak nagyon megnehezítve lehet …

Hát, igen.  A törvényalkotási bizottság el is fogadta az erre vonatkozó jogszabály-módosítást, amely állandóan fenntartaná az oktatásban dolgozók, a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő korábbi rendeletet. A törvény ezáltal megfosztaná a szakszervezeteket a még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalások lehetőségétől.  A törvénymódosító javaslat a parlament elé kerül majd, a tervek szerint május 24-én szavaznak róla a képviselők. A Pedagógusok Szakszervezete közleményében ugyan az előterjesztés elutasítására szólította fel a parlamenti képviselőket, nincs kétségünk afelől, hogy azt a kétharmad el is fogja fogadni. El lehet bocsátani pedagógusokat, de tessék megmondani, akkor kit fognak beküldeni a diákokhoz, hogy tanítsa őket? Az iskolaőröket? Ők fogják a matematika meg a fizika órát megtartani? 

A Pedagógusok Szakszervezete mit tud tenni, mit tesz azon túl, hogy közleményben tiltakozik? 

A jövő hét végén lesz a PSZ kongresszusa, ahol meg fogjuk tárgyalni a lehetséges lépéseket. Az országos vezetőség is megtárgyalja majd, és a társszakszervezetekkel közösen el fogjuk dönteni, hogy milyen lépéseket teszünk. A PDSZ egyébként már megkeresett bennünket azzal, hogy flashmobot, egyéb tiltakozó formákat szervezzünk közösen. Egyébként pedig fenyegetőzni lehet, de akkor a működőképességet is fenn kell tudni tartania annak, aki fenyegetőzik. Azt is mondta Pintér miniszterjelölt, hogy a kisiskolákat felül fogják vizsgálni. Ne legyen igazunk, de rendkívül nagy félelmünk az, hogy a kisiskolákat be fogják zárni. Azokat, amelyeket az Orbán-kormány nyitott meg. Ezért nem is értjük Pintér Sándor nyilatkozatát a kisiskolák felülvizsgálatának végrehajtásáról. Ezek szerint hibás lépés volt az újranyitásuk? Vagy szembemennek a saját politikájukkal? Még emlékszünk rá, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány idején körzetesítették ezeket az iskolákat, és adminisztratív eszközökkel iskolaközpontokat hoztak létre. Akkor az volt az igazán nagy probléma, hogy az önkormányzatok, amelyekhez ezek az iskolák tartoztak, nem kapták meg a teljes működési költséget az oktatási intézmények fenntartásának fedezetére, ki kellett egészíteni azt. A szegényebb önkormányzatok ezt nem tudták megtenni, és próbáltak szabadulni az iskoláiktól, átadták azokat az egyházaknak.

Akkor vetette fel Hiller István oktatási és kulturális miniszter, hogy legyenek újra állami iskolák, azok az önkormányzatok, amelyek nem tudják fenntartani az iskoláikat, adják át azokat az államnak…

Csakhogy ezt már nem lépték meg. A Fidesz jött és újranyitotta a kisiskolákat, majd minden iskolát állami kézbe vett. Most azt gondoljuk, nagy valószínűséggel az óvodák is erre a sorsra fognak jutni. Az önkormányzatoktól – mivel azokat teljesen ki akarják véreztetni – mindent el fognak venni, az intézmények működtetését is. A kisiskolák bezárása után pedig jön a pedagógusok „vezénylése”. Ugyanúgy fognak eljárni velük, mint tették azt az orvosokkal az egészségügyben. 

Viszont a kisiskolák bezárásával csökkenteni tudják majd a pedagógushiányt…

Biztos, hogy a bezárt iskolákból fogják tudni utaztatni a pedagógusokat? Azok, akiknek ezt a sorsot szánják, biztos, hogy a pályán fognak maradni, ha bezárják az iskolákat? Az a félelemkeltés, amely a belügyminiszter szavaiból a polgári engedetlenség, és a mindenek feletti fegyelem hangsúlyozása kapcsán kihallatszott, inkább taszítóvá, mint vonzóvá fogja tenni a pedagóguspályát. Finnországban nincs iskolarendőr az iskolákban, mégis rend és fegyelem van, és sokkal jobban teljesítenek, mint a magyar iskolák.

Ha már a teljesítésnél tartunk, azt is mondta Pintér Sándor: „a jelenlegi eredmények azt mutatják, hogy az egyházi kezelésben lévő iskolák jobb eredményeket érnek el, mint az általános iskolai területek. Ennek megfelelően, ha jobb eredményeket tudnak elérni, van egy evidens megoldás, hogy az egyházi iskolák jelentős területeken több szerepet kapjanak.”

Én meg azt szeretném, ha az állami iskolák is ugyanazt a normatív támogatást kapnák, mint amit az egyházi iskolák. Akkor ezeket az eredményeket ők is fel tudnák mutatni. Vagy ugyanazokat a szelekciókat, amelyeknek az egyházak részesei, mert akkor ugyanazok a szabályok lennének rájuk is érvényesek, mint az egyházi intézményekre. Válogatott társulattal, emelt támogatásból lehet eredményt elérni. 

De Semjén Zsolt az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta: az egyházi intézményeknél nem létezik olyan terület, ahol több állami finanszírozást kapnának, mint az állami, önkormányzati fenntartásúak…

Pedagógusbérre valóban nem kapnak többet, de a működési költségre igen. A bérek miatt egyébként egyházi intézmények dolgozói is sztrájkoltak.

Már többször bejelentették, amint megalakul az új kormány, jelentkeznek, hogy folytassák a sztrájktárgyalásokat. Történt ebben már lépés?

Még nem is történhetett. Addig, amíg az új kormány nem tette le az esküt, nem tudunk mit tenni, várjuk, hogy a miniszterelnök kijelölje a tárgyalópartnerünket. 

Semjén Zsolt az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán kiemelte: 2010-hez képest hat százalékról 16-ra nőtt az egyházi oktatási intézmények száma. Tartanak-e attól, hogy ez, valamint Pintér Sándor egyházi iskolákra vonatkozó kijelentése azt vetíti előre, hogy további állami iskolák is egyházi fenntartásba kerülnek? 

Meg kellene kérdezni az egyházakat, hogy elbírják-e ezt, akarják-e ezt. Persze, lehet, hogy az állam rákényszeríti majd őket.

Csütörtökön este önt a PSZ egyik kerületi taggyűlésén értük utol. Miért volt ott?

Azért, mert meghívtak. De ez csak az egyik ok volt. A másik, hogy megpróbáltam azt a húsz fiatal kerületi pedagógust meggyőzni, akik megjelentek: maradjanak, a rossz anyagi és kiszolgáltatott helyzetük miatt ne hagyják el a pályát. Ne hagyják el a hivatásukat, mert annak a diákjaik isszák meg a levét! De meddig lehet a hivatástudatra hivatkozni? Meddig lehet azzal visszaélni, kérdezem…