Továbbra sem stimmelnek a nemzeti konzultáció kormány által közzétett számai

Az aHang már ősszel kifejtette, hogy a nemzeti konzultáció semmi más, mint közpénz-milliárdokból finanszírozott kampányeszköz. Szerintük teljesen átláthatatlan módon nyilatkozott a kormány arról, hogy hány ív érkezett vissza hozzájuk, valamint arról, hogy például mi történt azokkal az ívekkel, amelyeket a határidő utolsó napjain adtak fel és így nem is kerültek be az összesítésbe. Azt is kifogásolták, hogy továbbra sem ellenőrizhető vagy tekinthető meg, hol és milyen formában tárolták ezeket az íveket.

Közleményükben azt írják, „az aHang az ellenkonzultációs kampányt lezáró sajtótájékoztatón jelentette be, hogy közérdekű adatigényléssel fordultak a Miniszterelnöki Kabinetirodához. A kabinetiroda meg is küldte hivatalos válaszait. Ebben arról tájékoztatták a szervezetet, hogy a szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáció megvalósítása során összesen 7.800.000 darab konzultációs kérdőívet gyártottak le. Az aHang azon kérdéseire, hogy hány ívet postáztak ki összesen, ezen belül hányat külföldre, valamint, hogy hány ívet postáztak sikertelenül, nem küldtek érdemi választ. A Miniszterelnöki Kabinetiroda állítása szerint a NISZ beszámoló jelenleg nem áll rendelkezésükre.”

Arra kérdésre, hogy hol, milyen módon, hány ember hány munkaórájával dolgozták fel a visszaérkezett íveket, valamint, hogy mi történik a konzultációs ívekkel a feldolgozásuk után (hol tárolják őket, meddig, és/vagy milyen módon kerülnek megsemmisítésre), az alábbi választ kapta az aHang: 

„A kérdőívek adattartalmának feldolgozását, adatbázisba rendezését adatfeldolgozói szerződés alapján a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. – az IdomSoft Zrt. bevonásával – végzi, mely tevékenységet követően a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére átadásra kerülnek a feldolgozott adatok. A visszaküldött papír alapú kérdőívek tárolásáról és megsemmisítéséről a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. az adatfeldolgozói szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.”

Arra a kérdésre, hogy hány ív érkezett vissza, hány volt érvénytelenül kitöltve vagy üresen, azt válaszolták, hogy azt már korábban közzétette a kormány. Csakhogy nem egyeznek meg a ténytanúsítvány jegyzőkönyvében közzétett számok a hivatalos honlapra feltöltött számokkal.

Amennyiben összesen 1.545.628 ember töltötte ki a nemzeti konzultációt – ahogy azt a kormány állítja a hivatalos honlapon – és ebből 238.650 ember online töltötte ki, akkor papír alapon 1.306.978 embernek kellett kitöltenie. Ez utóbbi szám azonban a print ténytanúsítvány szerint a január 19. éjfélig átvett küldemények közül a feldolgozott kérdőívek száma. A print ténytanúsítvány 2. oldalán az is szerepel, hogy ez a szám tartalmazza a kiértékelésre alkalmatlan kérdőíveket is. Ezzel szemben a kormány a nemzeti konzultáció hivatalos honlapján arról ír, hogy az 1.545.628 kitöltésszám nem tartalmazza az érvénytelen kitöltéseket. Ez az állításuk tehát hamis – állapította meg az aHang. Az igazság az, hogy a kormány által közzétett 1.545.628 kitöltésszám a kiértékelésre alkalmatlan kérdőíveket is tartalmazza.

További kérdéseket vet fel, hogy a ténytanúsítványban arról írnak, a NISZ Zrt. január 19. éjfélig átvett, összesen 1.304.437 darab válaszküldeményt kezelte a kérdőívek kiértékelése szempontjából határidőben beérkezett küldeményként. Ezt kell tehát az érvényesen visszaküldött kérdőívek számának tekinteni. Majd a következő bekezdésben már azt írja a ténytanúsítvány, hogy a január 19. éjfélig átvett küldemények közül a feldolgozott kérdőívek száma 1.306.978 darab. A feldolgozott ívek száma 2.541 ívvel több, mint amennyit érvényesen visszaküldtek a január 19-ig.

Az aHang az Egységes Diákfronttal közösen még tavaly ősszel indított ellenkonzultációs kampányt és ebben 400 ezer üres konzultációs ívet gyűjtöttek össze. Ezzel kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy propaganda helyett valódi kérdésekről akarnak véleményét mondani az emberek. Azóta országjárás keretein belül mutatják meg az összegyűjtött íveket.