Trencsényi László: a konténeriskola azt üzeni a jövő nemzedékének, kutyaólban a helyetek
A magyar iskolaépítészet hagyományai sok mindent produkáltak, de azt, hogy a konténeriskolát a főépület iskoláihoz képest jobbnak és hasznosabbnak tartsák, olyat még nem látott a világ – mondta Trencsényi László. A Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke szerint pontosan tudjuk, hogy az épületnek szimbolikus jelentése, üzenete van, amit azok is tudnak, akik a konténeriskolát jónak tartják. Ha pedig szerintük a konténeriskola jobb, mint bármelyik budapesti, de akár a legkisebb vidéki iskola, akkor ennek az üzenete: „jövő nemzedék, kutyaólban a helyetek”.
Az iskolát egykor „a tudás várának” nevezték és ennek megfelelően épültek a XIX. század végén azok az iskolaépületek, amelyek ma is a nagyvárosok, így a mi fővárosunk büszkeségei is – emlékeztetett Trencsényi László. Ilyen például Budán a Toldy Ferenc Gimnázium, Pesten a Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, vagy az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, ami Lajta Béla remekműve.
Az MPT elnöke felidézte, „volt egy kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó, akiről lehet különböző a véleményünk, de tagadhatatlan, hogy a róla elnevezett programban, az 1920-as években iskolákat építtetett, tantermeket állított helyre. Azt vallotta ugyanis, hogy a tudásnak olyan presztízse lehet egy ásványkincsekben szegény, háborútól megviselt országban, ami az ország tőkéjét jelenti.
Az iskolaépítészet magyar hagyományai között a modernisták, meg a posztmodernisták is megjelentek. Az előbbiek közül például Jeney Lajosra, és az ő tanítványainak építészetére gondolunk, az utóbbiak közül pedig a kormány által is nagyon tisztelt Makovecz Imrére, aki néhány nagyon szép iskolát épített – most nem a piliscsabai szörnyetegre gondolok –, hanem például Tordason a Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolát, ami az organikus építészet nagyon szép példája, de épített egy szép iskolát Fonyódon is – folytatta Trencsényi László.
Mint mondta, tagadhatatlan, hogy szimbolikus jelentése van annak, milyen üzenetet hordoz az az épület, ahová a gyerek bemegy. Azt jelenti-e a számára, hogy „ez egy nemes hely, ahol megemelkedem, és a nemzet tagjának érezhetem magam, vagy egy kutyaól, ahol megvetett és kényszerűségből éveket kell benne eltöltenem”. Hiszen pontosan tudjuk, hogy az épületnek üzenete van. Azért „karmelitáz” a miniszterelnök, hogy azt higgyék róla az emberek, ő egy olyan szerény ember, aki kolostorban él – vélte az oktatáskutató. „Miközben egy fenét, az egy pompázatosan helyreállított épület, az egész „elcseszett” Budai Várpalota a műépületekkel meg egyebekkel.” Az MPT elnöke szerint „ezek az urak is tudják, hogy az épületnek szimbolikus jelentése van, és ha szerintük a konténeriskola jobb, mint a Toldy, a Fazekas, vagy a csorvási iskola, akkor ennek az az üzenete: „jövő nemzedék, kutyaólban a helyeket”. Képzeljük még hozzá a konténerépületben a júniusi +40 Celsius fokos meleget, és – ha még lesz ilyen – a mínusz 10 Celsius fokos hideget. Arról nem is beszélve, hogy hol van a konténerben az előadóterem, gyűlésterem, tornaterem, játszószoba, napközis csoportszoba, ebédlő, laboratórium, minden, amire egy korszerű iskolának szüksége van. Hol lesz helye a konténeriskolában a fejlesztő pedagógusnak, aki foglalkozni jár a gyerekekhez? Vagy a gyermekvédelmi felelős helyébe kinevezett – aki a félreértések elkerülése végett nem az iskolaőr –, új néven nevezendő iskolai szociális segítő hol beszél velük? A nemzetközi gyakorlatból tudjuk, hogy külföldön nekik önálló befogadó szobájuk van, ahol, ha foglalkozni akarnak egy „devianciától megkísértett” gyerekkel, akkor ott le tudnak ülni, és kellemesen el tudnak vele beszélgetni. Egy fiatal kutató mesélte, hogy hívták, azonnal menjen segíteni, mert baj van a gyerekkel, és beszélgessen vele, hogy rendbe jöjjön. Két helyiséget kínált erre a célra az iskola, az egyik az igazgatói iroda volt: „tessék, ott beszélgess a deviáns gyerekkel, ahol néhány szidalmat már biztosan kapott”. Pszichológiai szempontból nagyon „jó” szituáció. Vagy, menjenek be a biológiai szertárba. Az iskolai szociális segítő végül is két csontváz között tartott mentálhigiénés programot a gyereknek. És hogy még cifrább legyen a dolog, ő nem viheti ki a gyereket az iskolából, csak a tankerület engedélyével. A tankerület pedig talán válaszol három nap múlva, hogy engedélyezi, vagy nem. A gyerekkel viszont akkor kell beszélni, amikor a probléma előáll, nem csontvázak között, hanem mondjuk például egy parkban, egy padon, nyugodt körülmények között. Végül is az „iskolaüzem” az nem egy terem, ahol székek vannak és katedra, hanem az egy bonyolult épület- és eszközegyüttes gyakorlatilag a XX. század eleje óta” – szögezte le Trencsényi László.
Az MPT elnöke felidézett egy, a jelen iskolai helyzetre nagyon is találó Vas István verset az Egy szerelem három éjszakája című musicalből:
„Jobb a műnap mint a nap, anyagnál a műanyag / fogsornál a műfogsor, doktornál a műdoktor / tyúkszemnél a műtyúkszem, zabszemnél a műzabszem, / nemzetnél a műnemzet, rendet, rendet, műrendet…/ és telente és nyaranta győz a hanta… győz a planta. / Alleluja, Giovinezza, tarka lepkék, győz a hanta…”
|
Orbán Viktor miért nem konténerekből épített palotát magának? Az idén konténertantermekben kezdődött el a tanítás egy két tannyelvű orosházi általános iskolában, mivel új oktatási helyiségekre nem volt pénze a fenntartó Orosházi Református Egyházközségnek. Az országban jelenleg 119 konténert használnak tanteremként, ami a tankerületi központok által fenntartott köznevelési intézményekben lévő összes tanteremnek – Rétvári Bence szerint – „csak” a 0,23 százalékát teszi ki. Egyébként az államtitkár azt is közölte, a konténeriskolák telepítése előtt a tankerületi központok mindig megvizsgálják, hogy saját intézményrendszerükön belül van-e lehetőség úgy elhelyezni a gyermekeket, hogy az ne jelentsen aránytalan terhet sem a családoknak, sem a pedagógusoknak. Ha erre nincs lehetőség, akkor a konténeriskola átmeneti megoldás lehet, így a gyerekeknek van lehetőségük továbbra is ugyanabba az iskolába járni. A konténereket úgy alakítják ki, hogy a hatályos ágazati jogszabályoknak megfelelően biztosítható legyen a biztonságos nevelő-oktató munka és az ahhoz szükséges tárgyi feltételek. A konténeres tantermekben történő tanulói elhelyezés modern, megfelelő, jól felszerelt, ápolt és egységes környezetet biztosít. Az egységek önállóan hűthetők – fűthetők, szaniterkonténeres elhelyezések lehetségesek, nem kell tartani beázástól, megfelelő tűzvédelmi és szigetelési normatívával rendelkeznek. Az államtitkárhoz hasonlóan jó véleménnyel van a konténeriskoláról Hajnal Gabriella is, szerinte a létező legjobb megoldás. A Klebelsberg Központ elnöke erről a Hírklikknek nyilatkozott. A szülőknek, persze kicsit más a véleményük. Igaz, ez sem az oktatásirányítókat, sem a kormány tagjait nem érdekli. Azért idézünk közülük néhányat. Van, aki szerint mindaz, amit Rétvári előadott a konténertemekről fantasztikusan hangzik. „Nem lehetne, hogy a haveri alapítványok, a minisztériumok, a rokonok, államtitkárok és a határon túli települések élvezzék ezeket az előnyöket, a magyar gyerekek határon belüli iskoláiban meg foltozzák be a tetőt, fessék ki a tantermeket, szigeteljék le az ablakokat, tüntessék el a penészt, legyen használható a csap az adónkért cserébe. Mi beérjük ennyivel, a csodálatos konténereket pedig örömmel átengedjük a tankerületeknek, államtitkároknak, minisztereknek, a nemzethy elitnek, hogy „ápolt, egységes" környezetben dolgozhassanak.” Volt, aki csak annyit kérdezett: „ha az Orbán-kormány tagja szerint ahhoz, hogy a „gyerekek megfelelő körülmények között tudjanak tanulni" elég egy konténer, akkor a NER-lovagok miért nem konténerekben laknak, és Orbán Viktor miért nem konténerekből épített palotát magának a köz pénzéből Hatvanpusztán?” Egy másik szülő szerint Gyömrőn egy osztálytermet felújítanak, és a konténer tanterembe próbálnak padokat szerezni. „Már két éve arról volt szó, hogy az iskolát bontani kell, és új iskola épül, de a kormány szerint nincs rá pénz! Mindeközben protestáns iskolák működtetésére és hatvanhat középkori templom felújítására a magyar adófizetők ötmilliárd forinttal támogatják Libanont.” Megint másik szülő csak rezignáltan annyit írt: „2021 óta konténerekben tanulnak az encsi diákok, a kormány azóta sem adott pénzt a leégett iskola felújítására.” Egy további szülői hang: „Gulyás Gergely azt mondta, szükség van Pest megyében iskolafejlesztésre. Ehhez képest a választási ígéreteiket sem teljesítik: a tahitótfalui új 8 tantermes iskola megépítését és az ürömi József Nádor Általános Iskola bővítését is törölték.” Apropó, törlés. Uniós források hiányában Lázár János 2022 májusa és 2023 júniusa között 270 állami beruházást függesztett fel. A kormány ugyan enyhített a szigoron, a mégis zöld utat kapott beruházások nagy része vagy a NER-hez közeli oligarchákhoz kapcsolódik (ilyen például a teljesen értelmetlen Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéshez kapcsolódó Budapest-Kelebia vasútvonal felújítása, amelyet az éppen jachtozgató Mészáros Lőrinc érdekeltségei végeznek), vagy valamilyen „pénzzabáló” sportberuházást takart. Az Orbán-kormány prioritásait mi sem mutatja be jobban, mint hogy miközben több tucat iskola felújítását állította le forráshiány miatt, olyan „létfontosságú” projektekre, mint a Nemzeti Atlétikai Központ, a Kovács Katalin Kajak-Kenu Akadémia, a Budapesti Honvéd Sportegyesület öltözői, vagy a kézilabda munkacsarnok természetesen van pénz – írta meg a Népszava. Egyébként a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium a péntek délután társadalmi egyeztetésre bocsátotta az október 12-ig véleményezhető új építészeti törvénytervezetet. Közleményükben azt is írják: az új törvény az eddigi széttagolt szabályozási rendszer helyett egy egységes, átlátható és következetes keretrendszerrel támogatná a magyar építészet ügyét. „A törvénytervezet az építészek munkáját kiszabadítja a számok és szabályok kizárólagosságából, és visszaadja az építészeti elveknek, mindenekelőtt az illeszkedésnek és az esztétika szabályainak a teret”. Hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter mennyire szívén viseli a jövő sorsát, a szeptemberi Planet Expon tett látogatásán kijelentette: „Nagyobb a felelősségünk annál, mint hogy mindent úgy hagyjunk, ahogy kaptuk. Egy élhetőbb környezetet, egy jobb országot kell az utánunk következőknek továbbadnunk”. |
