Trump azért dicséri Orbánt, mert félreinformálják a magyarországi helyzetről

Ahogy arról a többi között a Hírklikk is beszámolt, ismét „udvarolt” egyet Orbán Viktornak Donald Trump. Nem először, és vélhetően nem is utoljára mondott szépet és jót róla, ahogy a magyar vezető is rendszeresen az egekig magasztalja a volt, egyszer már választást vesztett, de most ismét az az újraválasztásáért küzdő amerikai elnököt. Nem volt azonban ez mindig így.

Elnöksége idején még távolságot tartott Orbántól Trump, aki a Fehér Házban is csak több év után, 2019 tavaszán volt hajlandó fogadni a magyar vezetőt, s akkor sem hivatalos állami látogatáson, csak a „futottak még” kategóriába tartozó vezetőknek járó, a sameszok által kijárt, mindenféle csinadratta és külsőségek nélküli, a formáját tekintve „szuperrutin” látogatáson. A tárgyalás után nem volt közös bejelentés, s nem álltak ki közösen a sajtó elé.

Választási veresége óta azonban Trump jóval nagyobb figyelemmel fordul Orbán felé. Csak az idén kétszer fogadta a magyar kormányfőt Mar-a-Lagoban, a birtokán, amikor az orosz-ukrán háború békés lezárásáról tárgyaltak (tudják, Orbán álságos „békemisszója” keretében találkozott vele, a NATO jubileumi csúcsértekezlete ürügyén, miközben a jelenlegi adminisztráció képviselőivel nem tárgyalt).

Akkor hangzott el Orbán ominózus kijelentése, miszerint Trumpnak kész terve van arra, hogy hatalomra kerülve, egy nap alatt lezárja az ukrajnai háborút. Nos, Trump most erre is utalt a – trumpista – Fox News hírtelevízióban szombaton adásba került interjújában, amelyben megemlítette Orbánt, aki amúgy a könyve kapcsán kerül szóba. Mint fogalmazott: „Magyarország miniszterelnöke, tudja, Viktor... Orbán Viktor.. erős. Azt tartják róla, hogy erős. Ez egy jó dolog, nem rossz dolog. Erős országot irányít...”  Majd kibukott a szög a zsákból: árulkodó volt Orbán emlegetésének a célja, hiszen abban a kontextusban hozta fel, hogy sokak szerint a világ a robbanás küszöbére érkezett: „Ő azt mondta, hogy hozzák vissza Trumpot, és mindez meg fog szűnni, nem lesznek problémáink, hozzák vissza Trumpot”.

Trump és Orbán viszonya igazán azóta vált „kiválóvá”, hogy négy évvel ezelőtt az akkor regnáló elnök csúfos körülmények között távozott a Fehér Házból – emlékszünk még arra, ahogy nem akarta elfogadni Joe Biden győzelmét, tüzelte híveit, akik 2021. január 6.-án megostromolták a Capitoliumot, veszélybe sodorva a Kongresszus tagjainak az életét is. A több halálos áldozattal járó, példa nélküli zendülés miatt azóta sokakat bebörtönöztek, s Trump sem úszta-ússza meg bírósági eljárás nélkül. 

Orbán számára ez nem jelentett akadályt, amint Trump bejelentette, hogy újra indul, a nemzetközi kapcsolatrendszerben szokatlanul nyíltan és egyértelműen szinte már futballszurkolói magatartást felvéve állt mellé, ócsárolva a jelenlegi amerikai vezetést és méltatva Trumpot. Nyíltan ki is mondta nem egyszer és nem is kétszer, hogy Trumpnak vissza kell térnie, hiszen egy nap alatt leállítaná az ukrajnai háborút, s biztonságosabbá tenné a világot. 

Az, hogy Orbán miért tesz fel mindent egy lóra Trump ügyében, azért is érthető, mert a szövetséges Egyesült Államok regnáló – demokrata párti – elnöke és adminisztrációja nem hagyja szó nélkül a diktatúra kialakítása felé lépegető illiberális Orbán-rezsim tetteit. Ám az nagy kérdés, hogy miért fordít kitüntetett figyelmet Orbánra Trump? Miért udvarol neki? Ez miért jó, különösen akkor, amikor már a republikánusok egy része is figyelmezteti ennek veszélyeire, s arra, hogy Orbán túlságosan Putyin-párti és Kína-barát – ahogy például a napokban a Politico-n megjelent írás is beszámol róla? Radványi Miklóst kérdeztük. 

„Ez abszolút rossz, elfogadhatatlan” – reagált röviden a konzervatív, reagani republikánus elveket valló közíró. Mint azonban emlékeztetett rá, a bő egy órás interjúban nem külpolitikai és főleg nem Orbánnal kapcsolatos kérdésekről volt szó, hanem belpolitikáról és a Trump elleni eljárásokról, a legfelsőbb bírósági döntésről, arról, milyen jellegű és terjedelmű az elnöki immunitás stb. Orbán épphogy csak szóba került, ám amit róla és az orbáni Magyarországról mondott Trump, az egyértelművé teszi, hogy a magyar helyzetről nem megfelelően és azok informálják, akik nem objektív véleményt, elemzést adnak, hanem azt, amit ők úgy éreznek, hogy Trump hallani akar – szögezte le. „Az nyilvánvaló ugyanis, hogy a Magyarországgal kapcsolatos vélemény, miszerint erős ország erős vezetővel, már önmagában sem állja meg a helyét, hiszen Magyarországon nagyon komoly társadalmi feszültségek vannak, amelyeket a régi reflexekkel és metódusokkal nem lehet már megoldani” – mutatott rá. Mint hozzátétette: mára – különösen Magyar Péter és a Tisza párt megjelenése óta – csődöt mondott a propagandagépezet, amely 14 éven át úgy, ahogy működött. Mint minden ilyen rendszernél, a félelem attól, hogy elveszíthetik a hatalmat, zavarokat és belső feszültségeket okoz. „Trumpnak ez a szerencsétlen megjegyzése ráadásul mind az Európai Unióban, mind Magyarországon kérdésessé teszi az ő külpolitikai ítélőképességét” – állapította meg Radványi Miklós.

Orbán számára persze kedvező, hogy Trump olyan alelnököt választott, aki egyenesen csodálja Orbánt – vetettük fel.  J.D. Vance azonban szenátorként nem nagyon foglalkozott külpolitikával, s ő nagyon keveset tudhat, ha egyáltalán tud valamit Magyarországról és Orbánról. Az egyértelmű, hogy sem neki, sem sokaknak Trump körül nincs reális, objektív képük a magyar helyzetről – szögezte le Radványi, aki azt fejtegette, hogy Magyarország ugyan egy kis ország, de az általa gerjesztettek nem csak európai, azon is túlnövő problémákat jelentenek, főként, miután Magyarország az EU és a NATO tagja. „Így, ha Magyarországon belpolitikai feszültségek alakulnak ki, ezek tovább gyűrűznek, súlyosbodnak, s ez már érinteni fogja az egész NATO-t és EU-t” – mondta.

Ami pedig a Politicoban megfogalmazott republikánus bírálatokat illeti Orbánnal és Trumpnak a vele kapcsolatos kedvező véleményével kapcsolatban, Radványi arra emlékeztetett, hogy a Kongresszusban, azon belül is főként a Szenátusban, de a Képviselőházban sincs tág köre Orbán híveinek. Nemcsak a demokrata, hanem a republikánus oldalon sincs támogatója. Orbán számára problémát okozhat, hogy lebecsüli a Kongresszus – különösen a Szenátus – szerepét a külpolitika befolyásolásában. Elfelejtik, hogy ami a legfontosabb, az az amerikai politikai szlengben az „erszény hatalmának” nevezett dolog, s a kassza kulcsa a Szenátusnál és részben a Képviselőháznál van. A Kongresszus a saját véleményét a költségvetésen keresztül mondja el, ami pedig jelentően befolyásolhatja bármelyik fehér házi adminisztráció külpolitikáját – húzta alá.

Visszatérve a Trump által a Foxnak mondottakra, Radványi megállapította: a kampány ezen a héten hétfőn újabb fokozatra kapcsolt. Ebben pedig Magyarországnak nem lesz jelentősebb szerepe, hiszen amit Trump mondott, az egy odavetett mondat volt csupán, egy úgynevezett „loose language”, de nem volt benne és mögötte sem elemzés, sem valós tartalom.