Tudásmenet: vidéken sokkal nagyobb a megfélemlítettség
Bükkábránytól Kerecsendig tart a Tudásmenet második napjának húzós, mintegy 36 kilométeres szakasza. Mezőkövesden, az első pihenőnél, a város szélén igazi terülj-terülj asztalkámmal várták a résztvevőket kollégáik. Gosztonyi Gábortól, a PSZ alelnökétől megtudtuk, itt mintegy negyvenen csatlakoztak hozzájuk, hogy táblától tábláig kísérjék őket. Biztató „Hajrá!” bekiabálások és szimpátiadudálás mellett folytatták az útjukat. Az első nap tapasztalataként elmondta: „bebizonyosodott, amit már úgyis tudtunk, vidéken sokkal nagyobb a megfélemlítettség, mint máshol”.
Gosztonyi Gábor az első nap konklúziójaként jelezte azt is: „a kollégák, ha akarnának, sem mernek megszólalni, mert már nem őket, hanem a családtagjaikat fenyegetik különböző vállalkozások bezárásával, szerződések megszüntetésével”. Totyik Tamás, a PSZ másik alelnöke hozzátette, az is, aki ellátta őket, kérte, hogy a nevét, a férje cégét nyilvánosan ne említsék, mert félnek a retorziótól. Ettől függetlenül hétfőn délután nagyon jó hangulatú fórum volt mintegy 15 kollégával Tibolddarócon – mesélte Gosztonyi Gábor. A PSZ alelnöke megjegyezte: „úgy látszik, a Tudásmenet átlépte a kormány ingerküszöbét, mert Rétvári Bence, a BM parlamenti államtitkára azonnal üzent, hogy nem érti, mi szükség van rá, hiszen egyfolytában egyeztetnek a szakszervezetekkel”.
A parlamenti államtitkár Facebook-oldalán közzétett videójában beszélt arról, a kormány elkötelezett, hogy minél nagyobb mértékben emelhesse a pedagógusok bérét, és hogy 2022-ben minden idők legszélesebb körű konzultációját tartották az oktatásügyben. Kezdték a pedagógusok megkérdezésével, majd a szülők véleményét is meghallgatták. Decemberben 400 igazgatóval és tanárral személyesen is egyeztettek, „hogy véleményt cserélhessünk.” Az államtitkár elmondta azt is, a bérek emelését hazai, valamint uniós forrásokból valósítanák meg. Amennyiben ez megvalósul, 2023-ban nem tíz-, hanem 21 százalékos lesz a béremelés, a jövő évben pedig szintén nem tíz-, hanem 21 százalékos, 2025-ben pedig 29 százalékkal nőhetne a pedagógusok fizetése, amely három év alatt 75 százalékkal emelkedne.
Minderre Gosztonyi Gábor annyit mondott: „más a Fidesz szótára, és más a valóság, mert amit a kormány egyeztetésnek mond, az valójában eligazítás. Megint „bedobták” a 770 ezer forintot, mintha ez a Tudásmenet erről szólna”. A PSZ alelnöke leszögezte: „nem! Ez a Tudásmenet az oktatásról szól, mert az oktatásban nagyon sok olyan probléma van, aminek a megoldását még elvárnánk a kormánytól, ahogy azt is, hogy üljenek le, és érdemben tárgyaljanak velünk!” Szűcs Tamás, a PDSZ egykori elnöke ehhez hozzátette: „nyomásra néha megteszik, hogy egyeztetnek, de érdemi tárgyalásokra az elmúlt időben nem volt példa”.
Mielőtt elindult volna a Tudásmenet Mezőnyárád felé, megtudtuk, még ketten csatlakoztak a menethez, és Totyik Tamás, a PSZ másik alelnöke megmutatta azt a védőszentet, amit egy újabb csatlakozó, egy „idősebb hölgy” vitt nekik, hogy védje őket, és vigyázzon rájuk az úton. „Bármennyire hihetetlen, szeretet vesz körül bennünket, mindenhol fogadnak minket” - fűzte hozzá Gosztonyi Gábor. A szeretetről egyébként az is tanúskodik, hogy Bükkaranyoson tegnap azért állt meg a menet, mert egy idős bácsi, akinek sok pedagógus van a családjában „túrórudi-hegyekkel” lepte meg őket, azt adta át nekik.
Totyik Tamás elmondta azt is, az első nap beszélgetéseiből megtudták, hogy a sztrájkkal kapcsolatban hogyan korlátozták, próbálták megfélemlíteni vidéken a pedagógusokat. Például úgy, hogy egyenként behívatták őket, és megkérdezték tőlük, biztos-e, hogy sztrájkot akarnak szervezni. „A kollégák nagyon el vannak keseredve, kilátástalannak látják a helyzetüket. Viszont a tiltakozástól a nagy presszió ellenére sem állnak el”.
Arra, hogy mekkora is presszió vidéken, bizonyíték is van. Az egyik településen nem mert a menethez csatlakozni egy pedagógus, mert aggódott, hogy a polgármester meglátja, és akkor a vállalkozó férje nem kap megrendelést az önkormányzattól. Ahogy Totyik Tamás mondta: „él az uram-bátyám rendszer”.
A második napja tartó gyaloglás első pihenőhelyén, Mezőkövesden igazi „terülj-terülj asztalkám” fogadta a Tudásmenet második napján gyaloglókat. Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás is megköszönte a szívélyes fogadtatást, mint mondták, ez sok erőt ad nekik a további útra, amire szükségük is lesz, hiszen már „érzik az izmaikat”. Totyik Tamás beszámolt arról is, délután Egerben tartanak fórumot a könyvtárban, ahol meghallgatják a civileket és az oktatás dolgozóit, ők hogyan látják az oktatás helyzetét, mit várnak a szakszervezettől, mit képviseljenek, illetve, hogy ők hogyan tudják segíteni a harcukat.
Gosztonyi Gábor beszámolt róla, hogy Mezőkövesden a negyven kolléga mellett megjelent egy „troll” is, aki a kormánypropagandát visszaböfögve próbálta őket provokálni. Például azzal, hogy mennyire etikus gyerekeket rávenni tüntetésre, élőláncra, egyébre. Gosztonyi Gábor csak annyit válaszolt neki: mivel a fiatalember közelebb van a tinédzser korához, mint ő, emlékezzen vissza, mire tudták rávenni, amit ő nem akart csinálni. „Ezeket a diákokat nem kell rávenni semmire. Aki gondolkodik, kihúzza a homokból a fejét az látja, hogy mi történik. A saját bőrükön tapasztalják, hogy nincsenek szaktanáraik, nem tudnak fölkészülni normálisan az érettségire, egyetemi felvételire. Vagy különórákra kell járniuk, hogy azt, amit az államnak kellene biztosítania, de az állami oktatásban nem kapnak meg, megkaphassák. Ezért viszont a szülőknek kell a zsebükbe nyúlniuk.” Hogy erre mit válaszolt a srác? „Semmit. Mint régen, amikor a bakelitlemezen elakadt a tű, ugyanazt az egy-két mondatot ismételgette. Azt szoktam mondani, hittel vitatkozni nem lehet. A hívő az érveket nem hallja meg.” Hozzátette, ezért is várnak sokakat az egri fórumra, azokat is, akik egyetértenek velük, és azokat is, akiknek más a véleményük. „Mert úgy lehet normális párbeszédet folytatni, ha érvekkel vitatkozunk, próbáljuk meggyőzni egymást. Egy normális demokráciában ennek így kéne működnie.”
