Túlélik a járványt a hazai utazási irodák

– Egyelőre eddig – a járvány okozta helyzet miatt – egy utazási iroda csődjéről értesülhettünk. Önökhöz milyen információk érkeztek? Várható-e tömeges csődhullám?

– Sajnos természetesnek mondható, hogy a koronavírus-járvány a teljes utazási szektort az egész világon igen negatívan érintette. Március közepén leálltak a foglalások, gyakorlatilag bevétel nélkül maradt a szakma. Ismert, hogy a Robinson Tours csődöt jelentett, emellett még egy, Szlovákiában bejegyzett cégről tudunk, amelyik a magyarországi tevékenységét is megszüntette. Az irodák természetesen küszködnek, de bizakodóak vagyunk, nem látjuk egy elsöprő csődhullám jeleit.

– Milyen pillanatnyi látleletet tudna megosztani velünk? Mi lesz például a márciusig befizetett előlegekkel, foglalásokkal? Mindezt bukják az utazni vágyók?

– Azt gondolom, hogy nem, de kétségtelen, hogy némi türelmet igényel az utasoktól is ez a helyzet. Bármennyire közhely, de most többszörösen érvényes, hogy minden mindennel összefügg. Ugyanis jelenleg az a tendencia, hogy a szolgáltatást közvetlenül nyújtók – a légitársaságok, szállodák, hajózási társaságok – nem fizetik vissza a már megkapott előlegeket, amilet az utazási irodák átvettek a leendő vendégektől és továbbították a szolgáltatást nyújtóknak. Ez utóbbiak a visszafizetés helyett – a legtöbb esetben – egy-másfél évig felhasználható voucher-t, vagy a szolgáltatást biztosító utalványt adnak. A jogszabály szerint, ha egy iroda által szervezett utazás ellehetetlenül, akkor az utazási irodának 14 napon belül vissza kell adnia az utasok által befizetett pénzt. Igen ám, de amint említettem, ez nincs az irodáknál, mert azt – a szokásos ügymenet szerint – úgymond „lefoglalózták” a szolgáltatóknál.

– Egész Európában ez a gyakorlat alakult ki?

– Az a probléma, hogy nincs egységes gyakorlat ennek a helyzetnek a kezelésére. Vegyük például Franciaországot, ahol a kormány olyan rendeletet hozott, hogy az Air France kiadhat 12 hónapig érvényes voucher-eket, amiket fel nem használás esetén, ezek lejárta után plusz három hónappal köteles csak pénzben visszafizetni. De több más európai ország is hasonló gyakorlatot követ.

– Mindez nem biztos, hogy kisegíti az utazási irodákat.

 – Franciaországban és több más európai országban minden bizonnyal igen, mivel a voucher kiadásának lehetőségét biztosították az utazási irodáknak is. Itthon a szövetségünk szintén benyújtott egy – az európai példákhoz hasonló – jogszabály-módosítási előterjesztést, amivel az utazási irodák is egy kis lélegzetvételhez jutnának. Egyelőre várunk az előterjesztésünk elfogadására.

– Mi történik addig?

– Az irodák többsége az utazások egy későbbi időpontra történő átfoglalását ajánlja fel, amely lehetőséggel az utasok jelentős része él is. Azokban az esetekben, amikor az utas mindenképpen visszatérítést kér, de a fent említett okok miatt, a visszavárt pénz nincs az utazási irodánál, a felek közös megállapodása esetén, az iroda vouchert ad ki az utasnak .

– Jogszabályi felhatalmazás nélküli?

– Ez most egy kényszerhelyzet. Ráadásul, ha még ezt sem fogadja el az utas, akkor olyan kötélhúzás kezdődik, aminek nem látni a végeredményét. Egyszerű lenne mindezt annyival elintézni, hogy az utazási irodák ráültek a pénzre és nem akarnak fizetni, de erről szó sincs. Helyesen tették a dolgukat, amikor a zökkenőmentes szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbították a külföldi partnereknek a szükséges összegeket. De továbbmegyek – információink szerint – a turisztikai vezetés is felmérte ezt a problémát és készülőben van a jogszabály-módosítás arra, hogy az utazási irodáknak legyen lehetőségük megajánlani a voucher-kiadás alternatíváját, azzal a feltétellel, ha ez közös megegyezéssel történik.

– Milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy mindez teljes jogú alkalmazás lehessen Magyarországon?

– A 472/2017-es kormányrendeletet kell módosítani.

– Egyszerűnek tűnik, miért nem történt meg eddig?

– Mert nem ilyen egyszerű. Ez a kormányrendelet az utas és az utazási iroda közti szerződést szabályozza és jelenleg ettől eltérni nem lehet, mert uniós irányelv alapján készült és az egyes nemzetállamoknak ezt be kell tartaniuk. Az elmúlt hónapokban azonban 12 uniós állam hagyta ezt figyelmen kívül, igazodva a jelen rendkívüli helyzethez. Végül az EU is finomított némileg az álláspontján. Május 13-án megjelent egy olyan uniós nyilatkozat, hogy a voucher kiadása nem lehet kötelező, de arra kérik a nemzetállamokat, hogy legalább ne tiltsák ezt a lehetőséget.

– Mi lehet az unió ellenérzésének oka?

– Az EU fogyasztóvédelmi kérdésként tekint erre a témára. Azonban ez egy jóval komplexebb probléma, mivel a fogyasztók is sérülhetnének az utazási irodák tömeges fizetésképtelensége esetén. Ugyanis akkor lehetne számítani arra, hogy az utasok elveszíthetnék az általuk befizetett összegeket, illetve nem valósulhatna meg az utazásuk.

– Ön miként prognosztizálja a hátralévő félévet? Lesz még nyári szezon – egyáltalán idei turizmus?

– Kifejezetten jól indult az év, nagy számban érkeztek előfoglalások. Aztán a járvány kitörését követően, sokan lemondták az utazásukat. De még jelenleg is mintegy negyvenezer foglalással rendelkeznek az irodák. Az elmúlt néhány napban változást lehet tapasztalni a korábbi hetekhez képest: egyre több hívást fogadnak az irodák, érdeklődnek, bíznak abban, hogy el tudnak utazni. Ahogy a legtöbb európai országban, úgy nálunk is a belföldi turizmust támogatják elsősorban, ami rendben is van, de sokan várják a külföldi nyaralást. Az irodák óvatos tervei szerint, június végén, július elején a tengerparti charterjáratokat el lehet indítani. A hazai utazási irodai szakma heti 84 charterjáratot tervezett erre az évre – ebből, a jelen körülményeket tekintve, heti 18-20 valósulhat meg idén. 

– A járvány másik alapvető kérdése a karanténhelyzet. Segítsen kérem az olvasóinknak eligazodni: milyen előírások mellett, mely országokat érdemes célba venni?

– Miután megkezdődtek a kormányközi egyeztetések a határnyitásokról, mindez szinte napról-napra változik. Példaként említem Görögországot, ahol egy hete bejelentették, hogy június 30-át követően érvényes negatív Covid-teszttel lehet beutazni az országba és a szállodákban karanténszobákat kell biztosítani stb. Két napra rá, Görögország bejelentette, hogy eltörli ezeket a rendelkezéseket és szabadon lehet beutazni az országba. A hírek szerint, a többi ország is igyekszik minél előbb követni Görögország példáját és megnyitni határait.

–Ön szerint mennyire változtatja meg az utazási szokásokat az elmúlt időszak? Mi módosul a járványhelyzet tapasztalatai alapján?

– Előbb-utóbb minden visszaáll a normál kerékvágásba és ismét megtelnek a repülőterek, a szállodák. A kérdés az, hogy mikor és milyen szinten. Az „overtourism” jelensége, amikor tömegek lepnek el egy várost, nézetem szerint megkérdőjelezhető, hiszen az nem csak az ottani lakosságot, de magukat a turistákat is zavarja. Furcsa volt időnként azzal szembesülni, hogy olcsóbban lehetett egy repülőjegyet megvásárolni, mint egy belföldi vonatjegyet. Jó lenne az egészséges egyensúlyt megtalálni a gazdasági szempontok, a helyi lakosság és az utazók igénye között. Az utazás csodálatos dolog, amely a szabadság utáni vágy megtestesülése. A szabadság pedig egyidős velünk – az ember alapvető igénye.