Tüttő Kata: a beruházások központosítása megbénítja az önkormányzatokat

Gyakorlatilag az önkormányzatok szabad forrásai elfogytak, az összes adóbevétel a kormányhoz megy, és annak egy részét visszacsorgatják különböző logikával, minimális adóbevételek mellett – kezdte a jelenlegi helyzet bemutatását Tüttő Kata. Már régóta ott tartunk, hogy a beruházásokra – amelyek nem egy új stadion vagy híd megépítéséről szólnak –, és a meglévő infrastruktúra életben tartására sem volt már elegendő forrásuk az elmúlt tíz évben az önkormányzatoknak. Mindig EU-s pénzből és állami, egyszeri megítélt támogatásból csinálták a beruházásaikat. „Most jutottunk el oda, hogy az energiaválságban már a normál működésre sem elegendő az, ami az önkormányzatoknál van” – magyarázat a főpolgármester-helyettes.  

A beruházási törvénytervezet a jelenlegi elképzelések szerint csak azokra a beruházásokra vonatkozik, amikben állami vagy uniós forrás van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatok ma már szinte csak uniós vagy állami támogatásokból tudnak bármit csinálni. Legyen szó bölcsőde felújításról, energetikai korszerűsítésről, vagy felüljáró felújításról, csőcseréről, szennyvíztisztítóról. Még Budapest is ott tart, hogy a meglévő infrastruktúráját már nem tudja az itt hagyott adóbevételekből fenntartani. Hiszen az egy szem iparűzési adó nagy részét is már magához vonta a kormány. 

Eközben a törvény szerint mind a 3200 önkormányzat minden beruházását felügyelné a miniszter. Tehát, ha a Fővárosi Önkormányzat fel akarja újítani az Üllői úti felüljárót, akkor mivel nincs hozzá saját forrása, tegyük fel, hogy vagy az államtól, vagy az uniótól kap erre. Ahhoz, hogy egyáltalán elindítsa a beruházást, már kell hozzá a miniszter. Ugyanis az ő hatásköre, hogy döntsön az elindításról, a tervezőről, a kivitelezőről, ő az építtető, sőt, egy ideig még akár a tulajdont is elveheti – sorolja Tüttő Kata. 

Mondhatnánk, hogy egy minisztériumi szobából pillanatnyilag jó ötletnek tűnt, hogy minden beruházást kontrolláljanak, de ezt a Fidesz-kormány már egy ideje próbálgatja. Az uniós támogatásokból megvalósuló beruházásoknál, ami ivó- vagy szennyvizet érint már ezt csinálta az elmúlt években. Ennek konkrétan lehet látni, hogy mi lett az eredménye például a XVII. kerületben, ahol nincs meg a teljes körű csatornázás, és fideszes polgármester van. A magyar kormány korábban támogatta, hogy legyen ilyen program, az Európai Unió adott a csatornázásra pénzt. Viszont az Orbán-kormány hozott egy olyan döntést is, hogy ezt a projektet, úgy, mint ebben a törvénytervezetben le van írva, egy kormányzati szerv menedzseli. Korábban Nemzeti Fejlesztési Programirodának hívták, ami mostanra beolvadt és megszűnt – emlékeztetett a főpolgármester helyettes. 

Vagyis hiába akarták a XVII. kerületben élők, a kormánypárti polgármester és az önkormányzat, az Európai Unió, ez a kormányzati szervezet addig húzta az időt az előkészítéssel – nem írta ki a közbeszerzést, majd, amikor kiírta, egyeztetés nélkül visszavonta az eljárást –, amíg elveszett a pénz. „Tehát nem az van, hogy ez a törvénytervezet elméletben kockázatot rejt, hanem kipróbáltuk a gyakorlatban. Mindenki akarta, hogy legyen csatorna és a kormány maga szabotálta el és vesztett el több milliárd forintos uniós támogatást az elmúlt egy évben. Ésszel fel nem fogható!” – tette hozzá. 

Tüttő Kata említett egy másik példát is. A főváros 16 idősotthon energetikai korszerűsítését tervezte. A kormány támogatta, az EU adott hozzá pénzt, de egy másik, ugyanúgy működő kormányszervezet – amelyet nem lehetett megkerülni, mert törvény írja elő, hogy csak ők készíthetik elő a közbeszerzést –, addig húzta az időt, hogy az elfogyott, és gyakorlatilag több milliárd forint EU-s támogatás elveszett. Ez senkinek sem jó! – nyomatékosította a főpolgármester helyettes.

Szerinte bebizonyosodott, hogy nagyon sok uniós forrást a közvetítő szervezet miatt elvesztett a közösség. Azóta is intenzíven zajlik a közigazgatási levelezés – mert a számon kérésnek ez a módja –, ami alól kibújik egy olyan szervezet, ami már megszűnt, és ilyenkor eltűnnek a felelősök is. „Mert ezek a kormányzati szervezetek meg a helyettes államtitkárok jönnek mennek, egy ciklus alatt többször is átalakulnak, majd egyszer csak eltűnnek. A végén nem marad felelős, csak egy városrész támogatás, vízcső és szennyvízcső nélkül.”

Tüttő Kata úgy látja, hogy az önkormányzatok előnye a kormányzati szervezettel szemben az, hogy ismerik a helyi sajátosságokat. Egy önkormányzatnak van felhatalmazása a helyiektől, pontosan tudja, hogy kikkel és mit akar építeni, intézni az ügyeket és vállalja a felelősséget. „Majd a Karmelitában találják ki, hogy Pogányszentpéteren hogyan kell megcsinálni a művelődési házat? A beruházási törvénytervezet, ha megvalósul, akkor ez a rendszer nemhogy megbénítja az önkormányzatokat, de el is keni a felelősséget.”