Tüttő Kata: Tarlós is sokat vitatkozott a kormánnyal, csak zárt ajtók mögött

Lázár János a hosszú egyeztetéseken sem vette figyelembe az önkormányzatok véleményét, „így én azon sem csodálkoznék, ha ezek után nem maradna tovább miniszter” – állapította meg Tüttő Kata. Hozzátette, most az Alkotmánybíróság honlapján megjelent, hogy a köztársasági elnök is benyújtotta ezzel kapcsolatban az előzetes normakontroll igényét.

A főváros most arra kényszerült, hogy a kormánnyal próbálja betartatni a saját törvényeit

Az a helyzet, amibe most került a Fővárosi Önkormányzat, hogy már nehézséget okoz az alapvető közszolgáltatások működtetése, részben azért van, mert a kormány minden pénzünket elviszi, részben pedig azért, mert az általa hozott törvényeket sem tartják be – fogalmazott a szocialista politikus. „Ezért indítottunk pert a szolidaritási adó ügyében, mert álláspontunk szerint jogtalanul vonják el a budapestiek pénzét budapesti közszolgáltatásoktól és pert fogunk indítani az ivóvízellátás ügyében is.”

A főpolgármester-helyettes elmondta, az összes állami tulajdonú, köztulajdonú vízműnek az összes gazdasági szereplő számára – legyen az akkumulátorgyár, benzinkút vagy autómosó hotel – egy tíz évvel ezelőtt rögzített áron kell adnia a vizet. „A vízszolgáltató, ami önkormányzati tulajdonban van, mivel veszteséggel adja a vizet, az önkormányzattól kér pénz. Honnan vegyük el pénzt: a közvilágítástól, az idősek otthona működtetésétől vagy a színházaktól?”

Úgy szól a törvény, amit ők hoztak, hogy az ivóvíz árának tartalmaznia kell az előállítás költségét, tehát nem lehet veszteséggel adni. Beleírták a törvénybe, hogy az illetékes miniszternek minden évben meg kellett volna határoznia az árat, de egyszer sem tette meg – emlékeztetett a főpolgármester-helyettes. „Maradt a régi ár, aminek az az eredménye, hogy az országban az összes vízszolgáltató már a fizetésképtelen-közeli helyzetben van, a csőhálózat pedig kilyukadt és a víz elfolyik a földben.”

Tarlóssal le kellene ülni négyszemközt, és máshogy beszélne

Ha igaz az, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak nagyon sok pénze volt, amikor Tarlós István volt a főpolgármester, akkor miért van az, hogy a 3-as metró szerelvényeiből a főváros azért nem vásárolt újakat, mert hitelt kellett volna felvenni – tette fel a kérdést Tüttő Kata. 

Tarlósék leírták a kormány számára, hogy 100 milliárdos adósság van útban, hídban és ezt a főváros a magyar kormány nélkül nem tudja megoldani. Ha igaz, hogy olyan gazdag volt az önkormányzat, akkor miért nem kezdődött el a Lánchíd felújítása, az Alagút felújítása, a Flórián téri felüljáró vagy az Üllői úti felüljáró átépítése – sorolta a főpolgármester-helyettes

Ez a jelentés 2012-es volt

Volt pénz a számlán, de ha egy társasháznak van pénze a számláján, az nem jelenti azt, hogy a társasház gazdag, mert abban a társasházban rossz a villanyhálózat, ki kell cserélni a vízvezetéket, lyukas a tető, és ha van 10 millió a számlán, de van egy 100 milliós adósság, akkor gazdag a társasház vagy szegény? – vezette le a pénzügyi helyzetet egy hasonlattal. „A Fővárosi Önkormányzatot úgy vettük át, hogy komoly adóssága volt. 3 millió négyzetméter rossz állapotú úttal, 300 felüljáróból és hídból 100 várt felújításra, több ezer kiszáradt fa állt. Az M1 metró, a kisföldalatti felújításához hozzá kellene látni, mert öregek a kocsik, van 600 villamos, amiből 400 legalább 40 éves.”

Tüttő Kata emlékeztetett, a 3-as metró miatt, amely naponta félmillió utast szállít, többet, mint a MÁV az egész ország területén, Tarlós nagyon sokat kopogtatott a miniszterelnök ajtaján, hogy fel lehessen újítani. „Budapestnek, a nemzet fővárosának már akkor sem volt annyi pénze, hogy a legfontosabb vasútját saját maga felújítsa. Végül 172 milliárd uniós pénzből és 40 milliárd állami támogatásból épült meg.”

A Lánchídról is 2012-ben derült ki, hogy arra sincs saját forrása az önkormányzatnak

Tarlósék már eleve úgy terveztek, hogy hitelből és kormányzati támogatással újul meg – mondta a sokat támadott munkálatokról. „Kiírták a közbeszerzést, de nem írták alá a szerződést, mert 23 milliárdot terveztek a Lánchídra, a Váralagútra és a tér megújítására és bejött egy 50 milliárdos ajánlat, ha volt pénz, miért nem írták alá? Lehet számokról vitatkozni, de meg kell nézni a tényeket.”

A főváros fosztogatásában már Tarlós idején is aktív volt a kormány, csak az akkori városvezetés szolidaritásból nem a nyilvánosság előtt folytatta ezt a csatát, hanem zárt ajtók mögött – tette hozzá a főpolgármester-helyettes.

A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.