Új adók jöhetnek Magyarországon
Nagy nyomás alatt vannak az önkormányzatok, ugyanis felborul a költségvetésük a mostani krízishelyzet miatt. A jelenlegi rezsiválság jelentősen megnövelheti az energiával kapcsolatos kiadásokat, pedig a koronavírus járvány már a bevételi oldalról (is) érzékenyen érintette helyi költségvetéseket.
Az elmúlt néhány hétben, a különböző önkormányzatok felől érkező bejelentések alapján úgy tűnik, a településvezetők megtalálták a szorult helyzetből kivezető egyik lehetséges utat, az adóbevételek emelése, új adók kivetése formájában – írja a Portfolio, néhány példát is említve:
– Polgárdon póznaadót terveznek kivetni az áramszolgáltatóra.
– Nagydobsza település képviselő-testülete arról döntött, hogy a közigazgatási területén lévő vadászlesekre adót vet ki.
– Hódmezővásárhelyen a földadó bevezetésén gondolkodnak.
- A 18. kerület megadóztatná a nem helyi lakos utasokat a ferihegyi reptéren.
Mindezek a plusz bevételi tervek azért is merülhetnek fel most, mert a Covid-járvány alatt 2021-ben a kormány által bevezetett adóbevezetési, valamint adóemelési tilalom a települési önkormányzatok esetében 2023. január elsejétől megszűnik. A PwC Magyarország szakértői szerint ezzel megnyílik a lehetőség a helyi önkormányzatok előtt új adónemek bevezetésére, illetve a meglévők mértékének megemelésére.
A helyi adókról szóló törvény szerint a települési önkormányzatok az illetékességi területükön olyan települési adót vezethetnek be rendelettel, amelyet más törvény nem tilt. A települési adó bármely adótárgyra megállapítható, feltéve, hogy arra nem terjed ki más törvényben szabályozott közteher hatálya. Emellett a települési adónak nem lehet az alanya állam, önkormányzat, szervezet, valamint vállalkozó sem. Már eddig is megjelentek különböző kreatív települési adónemek, mint például a „magasles vagy „póznaadó” (amelyek nem biztos, hogy kiállják a törvényesség próbáját) – olvasható a PwC elemzésében.
„A Kúria több döntésében is foglalkozott már a települési adókkal és többek között megállapította, hogy túllépi a törvényi kereteket az a települési adó-rendelet, amelynek alanya általánosságban természetes személy. További döntéseiben pedig kimondta, hogy az alanyi és tárgyi kör meghatározása során figyelembe kell venni a helyi adótörvény és az alaptörvény rendelkezéseit. Így az adókivetés nem vezethet például kettős, vagy »szankciós« adóztatáshoz” – hívja fel a figyelmet Gerhát Mihály, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.
Emellett fontos szempont, hogy az adó mértéke nem lehet konfiskáló jellegű, így például telek- vagy építményadó esetében olyan mértékű, ami belátható időn belül felemészti az adótárgy forgalmi értékét.
