Újabb kötelezettségszegési eljárás néz ki a magyaroknak – ezúttal az ukrán importtilalom miatt

Mint arról a Hírklikk is beszámolt, Nagy István agrárminiszter szombaton bejelentette, hogy a  kormány átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajosmagvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő behozatalát. Azt állította, hogy az Európai Unióban már meg nem engedett termelési gyakorlatokkal, ennek következtében rendkívül alacsony termelési költséggel működő ukrán mezőgazdaság a teljes körű vámmentesség és szabadkereskedelemi lehetőségek birtokában a gabona és olajosmagvak mellett olyan nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet is kezdett exportálni az európai piacra, amivel ellehetetlenítette a hazai és a közép-európai gazdálkodók értékesítési lehetőségeit. 

Elsőként – egy nappal korábban – Lengyelország is importtilalmat vezetett be az ukrán mezőgazdasági termékekre, azok tranzitforgalmának tilalmával egyetemben. Mint a HVG  hétfőn megírta: az Európai Bizottság máris tiltakozott. Egyik szóvivője a Reuters-nek emlékeztetett rá: a kereskedelmet érintő szabályozás az EU kizárólagos kompetenciája.

Az EB egyébként éppen két hete hosszabbította meg a tavaly júniusban az Ukrajnából érkező termékek behozatalára meghozott vám- és kvótamentesség hatályát, könnyítendő az ukrajnai termékek exportját, miután a Fekete-tengeri útvonalakat az orosz haditengerészet elaknásította.  Az úgynevezett szolidaritási folyosók célja eredetileg az lett volna, hogy Ukrajna természetes célpiacaira, Észak-Afrikába és a Közel-Keletre kerülőúton is eljuthassanak az agrártermékek, nagy részük azonban az unió keleti tagállamainak raktáraiban landolt, alacsony áruk miatt pedig hamar megszűnt a kereslet a helyi termesztésű gabonára és olajos magvakra – írja a lap.

Raskó György a magyar kormány hétvégi döntését a következő beírással linkelte a hírt, az ezzel foglalkozó a Facebook posztjába: „Gondolkodtam, kommentáljam-e ezt a lépést. Aztán úgy döntöttem, hogy inkább nem.” A nagybirtokos-agrárközgazdászt ennek fényében kértük arra, hogy mégiscsak kommentálja azt, egyben indokolja meg a fenti bejegyzését. Válasza egyértelmű volt: „Ez nyilvánvalóan nem szakmai, hanem politikai döntés volt, de nem több, mint egy „nesze semmi, fogd meg jól" gesztus a kormány mögött álló gazdák felé, amit nyilvánvalóan meg akartak tenni azután, hogy a lengyel kormány bejelentette az importtilalmat”. Mint hozzátette: az importtilalom olyan szempontból sem lehetett szakmai, hogy előre borítékolható volt az Európai Unió tiltakozása és az, hogy nem fogja engedélyezni. A magyar és lengyel kormány ugyanis nem hozhat harmadik partnert érintő tagállami döntést kereskedelmi kérdésekben, lévén az Európai Unió tagjai, s mint ilyenek aláírták a tagsággal együtt járó kötelezettségeket, vállalva, hogy az ilyen döntések Brüsszel kompetenciájában maradnak – fűzte hozzá, leszögezve: ezzel tisztában van Varsó és Budapest is. Miként egyébként azzal is, hogy emiatt mindkettőjüknek kinéz egy újabb kötelezettségszegési eljárás, ami azzal jár majd, hogy vissza kell vonniuk az intézkedést.  

Utóbb persze a kormány majd azt kommunikálja, hogy a maga részéről megpróbálta segíteni a gazdákat, pedig csak verbális segítséget nyújtott, a gyakorlatban ugyanis semmit nem fognak kapni a gazdák – szögezte le Raskó, rámutatva: az unió többi 25 tagállama továbbra is beengedi az ukrán mezőgazdasági termékeket – beleértve a gabonát és a növényi olajat is. Innen pedig már csak egy lépés, hogy a magyar kereskedelem az osztrákoktól, olaszoktól stb., megrendeli az ukránok által eredetileg oda exportált termékeket. Az importtilalommal tehát a magyar kormány legfeljebb azt éri el, hogy ezek majd drágábban kerülnek be az országba egy harmadik féltől, mintha közvetlenül Ukrajnából vásároltuk volna azokat.

Az agrártárca közleménye szerint az ukránok „az Európai Unióban már meg nem engedett termelési gyakorlatokkal, ennek következtében rendkívül alacsony termelési költséggel működnek”, s ez okozza a problémát (az ukrán mezőgazdaság számára az EU által biztosított teljes körű vámmentesség és szabadkereskedelem mellett). Mennyi ebben az állításban az igazság? – kérdeztük a szakértőt, aki nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is kívül-belül ismeri az agráriumot. A véleménye lesújtó a kormányzati állításról, mint mondta: „ez nem több, mint hanta, duma”. Meg is indokolta: az ukránok azért termelnek olcsóbban, mert szinte minden input anyag jóval kevesebbe kerül náluk, mint nálunk. Minden olyan tételben 10-30 százalékos versenyelőnyük van, ami mezőgazdasági költségként felmerül, a többi között a vetőmagvak, a műtrágya, a gázolaj, de még a munkabér is ilyen – magyarázta.

De a dolognak van egy másik oldala is – mutatott rá. Az ukránok a magyar kormány által most importtilalom alá vont termékeket óriásbirtokokon, „eszméletlen” hatékonysággal termelik, ennek pedig köze nincs az EU-ban nem megengedett eszközökhöz, technológiákhoz. Az igazság az, hogy Ukrajnában az átlagos birtokméret jelen pillanatban – a több százezer hektáros óriásbirtokoktól a családi gazdaságokig mindent egybevetve – 667 hektár, szemben az uniós 23 hektáros átlaggal.

Raskó György fontosan tartotta kitérni egy további „hatalmas csúsztatásra”, arra, hogy az ukránok az emberre veszélyes vegyszereket használnának. Ezzel szemben az általuk használt vegyszereket állategészségügyi és környezetvédelmi okokból tiltották be az unió területén, nem pedig azért, mert az emberre ártalmasak lennének. Egy példát is hozott a szakember: arra hivatkoztak, hogy hullottak a méhek, de közben „az ukrán mezőgazdasági miniszter azt mondja nekem, hogy Ukrajnának, a világ második legnagyobb méztermelőjének semmi problémája nincs a beporzással, s már nem tud mit csinálni a temérdek mézzel, amivel elárasztják a fél világot”. Kinek van itt igaza? Mi van? – tette fel a költői kérdést ezzel kapcsolatban Raskó.

„Az ukrán termékek humán egészségügyi szempontból nem ártalmasak, ugyanakkor segítenek az infláció letörésében, nem csak a búza és kukorica, hanem például a csirkehús, a tojás, a méz és egyéb termékek is” – összegezte a szakértő. Érdekesnek nevezte, hogy amikor a magyar kormány betiltotta az ukrán mezőgazdasági importot, akkor nem volt tekintettel a magyar fogyasztókra és kereskedőkre. Példaként említette az ársapkás csirkemellet, aminek zöme ukrán import: majd ha már nem érkezik belőle az országba, akkor hiány alakulhat ki belőle Magyarországon.