Ursula von der Leyen: ma minden eldől, vagy mégsem?
Az EU Bizottság elnökének megválasztását kedd délután 18 órára tűzte ki az Európai Parlament, de Ursula von der Leyennek nagyon szűk szavazati többséggel kell számolnia, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A jelöltnek nehéz dolga van, mert az állam- és kormányfők az EP kifejezett akarata ellenére jelölték, lesöpörve az összes csúcsjelöltet. Megválasztásához többségre, vagyis legalább 376 szavazatra van szüksége. Ha megbukik a titkos szavazáson, az állam- és kormányfőknek egy hónapon belül új jelöltet kell állítaniuk.
Ursula von der Leyen szereplése az EP frakcióinál kihallgatásra emlékeztetett. A legkeményebbek a zöldek voltak, és a találkozó után alig másfél órával arra jutottak, hogy kollektíven a jelölt ellen szavaznak. Tény, hogy a zöldek a csúcsjelölti rendszer legelkötelezettebb védelmezői. Ugyanakkor paradox módon megszavazták volna Manfed Weber csúcselöltet: az erről szóló tárgyalások már előrehaladott állapotban voltak, de von der Leyent, aki liberálisabb és szociálisabb Webernél, határozottan elutasítják.
A jelek szerint a parlament és a tanács közötti rivalizálás élesebb, mint a két pártcsalád közötti. A szociáldemokraták között szintén sok az elkeseredett képviselő, mert Frans Timmermanst akarták ebbe a pozícióba juttatni, ráadásul a német szociáldemokraták élesen szembehelyezkedtek a jelölttel.
Von der Leyen vitt a frakciónak néhány kis ajándékot: az EU vonalával szemben állást foglalt amellett, hogy minden ország maga határozza meg a termelékenység tükrében a minimálbérét, valamint egy olyan munkanélküliségi viszontbiztosítást vetett fel, amely válságos időkben segíti a tagállamokat. A klímavédelem terén állást foglalt amellett, hogy az EU a CO2-kibocsátást 2030-ra 50 százalékkal csökkentse 1990-hez képest - miközben az SDP, a zöldek és a liberálisok 55 százalékot követelnek, bár a kormányok eddig mindössze 40 százalékban állapodtak meg.
Az Európa-párti frakciók emellett azt követelik, hogy a bizottság gyorsabban és hatásosabban lépjen fel a jogállam egyes tagállamokban folyó leépítése ellen. Von de Leyen kilátásba helyezett egy független testületet arra, hogy minden tagállamra kiterjedő, folyamatos felügyeletet gyakoroljon, de szankciókról nem ejtett szót, és ezt sokan rossznéven vették. Az általános vélekedés az volt, hogy túl homályos maradt, és felmerült a gyanú, hogy a jobboldali szavazatokért küzd.
A mérsékelt Európa-szkeptikusoknál hosszú időt töltött, és utóbb néhány képviselő azt terjesztette, hogy „az eddiginél visszafogottabb” jogállamisági eljárásokat ígért, és kilátásba helyezte, hogy nagyobb figyelmet fordít az energia-fordulatra - ezek azonban nem idézetek, hanem interpretációk. A jelölt nyilván szándékosan maradt homályos, hiszen a lengyel, magyar és olasz kormányfők is jelölték, s tőlük fontos szavazatokra számíthat: a Ligának 28, az Öt Csillagnak 14, a PiS-nek 26, a Fidesznek 13 képviselője van - ez együtt több mint a zöldek szavazatai.
Ám a stratégia kockázatos. A szociáldemokratáknál és a liberálisoknál az elmúlt héten von der Leyen inkább rontotta az esélyeit: a keddi szavazás előtt mindkét frakció garanciákat és részleteket követelt. Ebből van könnyen teljesíthető, például az, hogy Margrethe Vestager alelnök legyen a bizottságban. A tartalmakat illetően azonban a jelöltnek döntenie kell, hogy mennyire engedi most megkötni a kezét, és mennyire hagyja előírni a parlament által az agendáját. A jelölt természetes szövetségesei a liberálisok és a szociáldemokraták frakcióvezetői, akiknek a többséget kell biztosítaniuk, mert benne vannak a kormányfők személyi döntéseiben, hiszen két szociáldemokrata is tisztséget kap, a parlament elnökét már meg is választották, a másikat a külpolitikai főmegbízott helyére jelölték, a tanács élére pedig liberálist szánnak. Ám a két frakcióvezető új, tekintélyük gyenge, és a frakciók ezekben a kérdésekben megosztottak.
A szociáldemokratáknál a spanyolok, olaszok, portugálok, románok és lengyelek - 66 szavazat - von der Leyen megválasztására hajlanak, a német és az osztrákok - 21 szavazat - viszont elzárkóznak. Von der Leyennek a többséghez a még ingadozók - a britek, a Benelux-államok, a franciák, svédek, magyarok szavazataira van szüksége. Biztos egyelőre csak a kereszténydemokraták 182 szavazatában lehet. Ha a szociáldemokratáktól mintegy 100, és a liberálisoktól mintegy 80 szavazatot kap – amire nincs garancia -, akkor még mindig rászorulna a jobboldali pártok szavazataira.
Ha a frakciók hétfői tanácskozása után továbbra is bizonytalan a kimenetel, von der Leyennek csak egy választása marad: hogy elhalasztják szeptemberre a szavazást, hogy addig felépítse a szükséges bizalmat.
